Az Oroszország legnagyobb autógyártója által a hónap elején bemutatott legújabb autómodell nagy visszhangot váltott ki, de nem feltétlenül jó okból. Az AvtoVAZ Lada Granta Classic – amelynek ára 678 300 rubel (12 500 dollár) – arról szól, hogy mi az, amivel nem rendelkezik.
Nincs légzsák. Nincs blokkolásgátló. Nincs elektronikus menetstabilizáló rendszer. Nincsenek előfeszítők, hogy a biztonsági övek megfelelően működjenek. Nincs GPS. Egy motor, amely a 26 évvel ezelőtti károsanyag-kibocsátási normák szintjén működik.
Mi mindennek az oka?
A nyugati szankciók, amelyeket Oroszország megbüntetésére vezettek be az ukrajnai invázió miatt, és amelyek megzavarták az importot és elvágták a kulcsfontosságú külföldi alkatrészeket és árukat biztosító ellátási láncokat.
Az új Lada nem csupán az orosz viccek csattanója, hanem egyike az egyre növekvő számú példáknak, amelyek azt mutatják, hogy az orosz gazdaság milyen elképesztő, egy nemzedék óta nem látott átalakulással küzd.
Az okostelefonok nem működnek megfelelően. Az élelmiszer-csomagolásokat címke nélkül kell nyomtatni. A ruhagyáraknak nincs elég, ingre varrható gombjuk.
A Kreml arra fogad, hogy a fiskális és iparpolitika segít majd a gazdaságnak ellenállni a sokkhatásoknak, és a hiányzó importot hazai gyártású orosz változatokkal lehet helyettesíteni.
Vlagyimir Putyin elnök a múlt héten utalt erre a korábban Oroszország legfontosabb éves befektetői rendezvényének számító fórumon, bár azt állította, hogy kormánya már eddig is jelentős sikereket ért el a szankciók csapásainak enyhítésében.
„Az Oroszország ellen indított gazdasági villámháború kudarcot vallott” – mondta Putyin a szentpétervári Nemzetközi Gazdasági Fórumon a korábbi évekhez képest lényegesen kisebb számú közönségnek.
Az orosz politikai döntéshozók abban reménykednek, hogy a nacionalizmusra való felhívás felkészítette a lakosságot a nehézségek elviselésére, és a fogyasztók hajlandók lesznek meghúzni a nadrágszíjat anélkül, hogy elveszítenék a türelmüket a háború miatt, amely a februári inváziót követően lassan az ötödik hónapjába lép.
Néhány pragmatikus hang azonban nyilvánosan is megszólalt, és arra figyelmeztetett, hogy irreálisak a remények, hogy Oroszország megismétli valamennyire azt a sikert, amelyet a Krím félsziget 2014-es elfoglalását követő nyugati büntetőszankciók első hulláma után elért.
„Mindent lecserélni értelmetlen, gazdaságilag kivitelezhetetlen és egyszerűen lehetetlen” – mondta Szergej Csemezov, Putyin régi bizalmasa, aki jelenleg a Rosztek állami tulajdonú védelmi konglomerátum vezetője.
„A világon egyetlen fejlett ország sem tesz ilyet. Az elszigeteltség, beleértve a technológiai elszigeteltséget és az, hogy mindent egyedül próbálsz megcsinálni, nem vezet sehová” – írta június 15-i véleménycikkében.
Csemezov az orosz politikai döntéshozókat is leszólta, mondván, hogy többet kellett volna tenni az ország gazdaságának diverzifikálása és elmélyítése érdekében.
„Oroszország számított valami ilyesmire, és nagyrészt volt ideje felkészülni – írta. – Természetesen nem lehetnek illúzióink. Nem sikerült mindent megtennünk – túl kevés időnk volt, mert ugyanez az út a nyugati országok számára évtizedekig tartott.”
Veterán Oroszország-elemzők szerint a gazdaság nem áll a teljes összeomlás szélén, mint 1991-es szovjet felbomlás után.
„De a Brezsnyev-korszakhoz való visszatérésről beszélünk, amikor a modernizáció megállt, egyfajta stagnálás következett be az életmódban, és az embereknek kevés választási lehetőségük volt” – mondta Chris Weafer, a Macro-Advisory tanácsadócsoport alapítója, utalva a Leonyid Brezsnyev szovjet vezető alatti zasztoj – stagnáció – időszakára a hetvenes években.
„A gazdaság most alkonyati zónába kerül” – mondta.
Fegyverek és vaj
Miután Oroszország 2014-ben elfoglalta a Krímet, a nyugati országok szankciók egész sorával igyekeztek megbüntetni Moszkvát, amelyek a kulcsfontosságú vállalatokat, valamint a kormányon belüli és ahhoz közeli befolyásos személyeket vették célba.
Válaszul Putyin kitiltotta az olyan nyugati élelmiszereket, mint az alma, a tejtermékek és más termékek, és a kormány igyekezett teljesen átalakítani a gazdaságot, hogy kevésbé függjön az importtól. Emellett továbbra is támogatta a fiskális politikát, amely az ország szuverén vagyonalapját a világ egyik legnagyobbjává tette.
Egyes élelmiszerek esetében ez vitathatatlanul működött. A kézműves sajtkészítőknek például nemcsak az olasz parmezán importját sikerült kiváltaniuk, de termékeikről az élelmiszerkritikusok egy része is elismerően nyilatkozott.
Az olyan dolgok esetében viszont, mint a katonai és védelmi technológia, nem sok változott. Oroszország hadiipari komplexuma, a szovjet korszak tervgazdaságának örököse továbbra is gyártott repülőgépeket és tankokat, amelyek közül sokat bevetettek és megsemmisítettek az ukrajnai háborúban. Az orosz védelmi üzemek elvesztették a hozzáférést Ukrajna néhány katonai gyártójához, de ez nem volt vízválasztó.
A gazdaság sok más ágazatában sem történt sok változás: az import ugyanúgy folytatódott, mint korábban, a kereskedelemmel és a világgazdaságba történő integrációval együtt.
Idetartoztak a számítógépes csipek, amelyek gyártására Oroszországnak nincs hazai gyártási kapacitása, és idetartoztak az informatikai és a csúcstechnológiai ágazatok is, amelyek nagymértékben támaszkodnak a nyugati kódokra, programozókra és szoftveres képességekre, hogy naprakészek maradjanak.
Az orosz kormány 2015-ben, a Krím elcsatolása utáni évben elrendelte, hogy az állami szervek ne használjanak több külföldi szoftvert – például a Microsoft Office-t. Négy évvel később az állami cégek által használt szoftverek kilencven százaléka még mindig külföldi forrásból származott.
„Tudnak alapvető élelmiszereket előállítani és tudnak rakétát küldeni az űrbe, de a középső iparágakat – például az autók gyártására – nem igazán hozták létre. A gazdaságnak ez a középső része még mindig hiányzik” – mondta Weafer.
A február 24-i inváziót követően a nyugati országok példátlan szankciókkal sújtották az orosz gazdaságot.
A legszélsőségesebb előrejelzések szerint az orosz gazdaság idén 12-15 százalék körüli mértékben fog zsugorodni, a szerényebb becslések szerint hét-kilenc százalék között lesz. De még az orosz közgazdászok is azt mondják, hogy súlyos lesz.
„A jelenlegi recesszió átalakuló, strukturális jellegű, és minden forgatókönyv szerint nagyobb mértékű és hosszabb lesz”, mint a legutóbbi – állapították meg az orosz központi bank kutatói egy áprilisban kiadott jelentésben, utalva a Covid–19-járvány okozta visszaesésre.
A válságot követően számos nyugati vállalat szüneteltette oroszországi tevékenységét, vagy teljesen kivonult.
Ez jelentős lyukakat tárt fel az orosz hazai gyártási képességekben és szakadásokat idézett elő az ellátási láncban.
A papíripar például nem tudta kielégíteni a fehérítettpapír-készletek iránti keresletet, a csomagolóanyag-gyártók pedig azt mondták, hogy nem tudtak hozzájutni a csomagolások nyomtatásához használt festékhez. A McDonald’s oroszországi franchise-ját átvevő vállalat újra megnyitotta moszkvai zászlóshajó éttermét, de a hamburgerek és a sült krumpli csomagolásán nem szerepel semmilyen logó.
„Minden fa orosz, de a fehérítő vegyszereket importálták. Most a gyártók alternatív beszállítókra váltanak, saját vegyszereket fejlesztenek ki, de ez is időbe telik. Az élelmiszeriparban a nyersanyagok hazaiak, a megszokott külföldi csomagolásokat sürgősen le kell cserélni” – mondta Elvira Nabiullina, a jegybank vezetője április 21-én a törvényhozóknak.
„Mindez időbe telik” – tette hozzá.
Putyin a szentpétervári fórumon tartott beszélgetésen kitért a hazai csomagolóipar kérdésére, és igyekezett tompítani a kérdés élét, amikor a moderátor egy gyümölcslé dobozát mutatta be, amely a tinta hiánya miatt fehér volt.
„Mi a legfontosabb számunkra? – kérdezett vissza. – Hogy függetlenek, szuverének legyünk, és hogy a következő generációk számára biztosítsuk a jövőbeli fejlődésünket. vagy az, hogy ma legyen csomagolásunk?”
A ruházati cikkeken használt gombok a másik példa arra, hol szakadtak meg a külföldi ellátási láncok – mutatott rá Nabiullina.
A következő példa az okostelefonok. A technológiai óriás, az Apple kivonult Oroszországból, ami azt jelenti, hogy az iPhone vagy a hasonlóan népszerű készülékek rajongói nehezen tudnak majd operációsrendszer-frissítéseket letölteni vagy akár alkalmazásokat vásárolni az Apple Store-on keresztül.
Az Izvesztyija című újság szerint a Samsung okostelefonok felhasználói is komoly problémákról számoltak be: Oroszországon belül nem lehet aktiválni új Samsung telefont, mert olyan országból származó SIM-kártyára van szükség, ahol az okostelefont kiadták.
Importhelyettesítés, párhuzamos import
További iparág, amely jelentős fennakadásokkal szembesül, az autógyártás, amely országszerte mintegy hatszázezer embert foglalkoztat; az egyik legnagyobb magánfoglalkoztató.
Az Avtovaz, amely a közelmúltig a francia Renault-csoport ellenőrzése alatt állt, egyes helyeken szórványos munkaerő-leépítést és kényszerszabadságot vezetett be.
A hónap elején bejelentett lecsupaszított Lada Granta nem vadonatúj konstrukció: 2011 óta korlátozott számban gyártják. A nyugati szankciók következtében a légzsákokhoz hasonló szabványos biztonsági berendezések eltávolítása azonban sok megfigyelőt meglepett, és gúnyolódást váltott ki az interneten.
„Ha a szankciók maradnak, az orosz gazdaság és a világ többi része közötti szakadék egyre szélesebb lesz – mondta Weafer. – Az orosz emberek a jövőben Ladát fognak vezetni, míg a nyugati emberek vezető nélküli autókban fognak ülni.”
A Volkswagen-csoport márciusban jelentette be, hogy felfüggeszti a gyártást két oroszországi összeszerelő üzemében. Ezen a héten a vállalat kivásárlási csomagokat ajánlott fel a Nyizsnyij Novgorod-i üzem dolgozóinak, hogy csökkentse a munkaerőköltségeket – ez volt az első ismert erőfeszítés, amelyet a nyugati szankciók következtében külföldi autógyártó tett Oroszországon belül.
„Ostromlott erőd”
Néhány védelmi cég termelése is akadozik, ami lyukakat tárt fel azzal kapcsolatban, hogy a katonai gyártók honnan szerzik be egyes alkatrészeiket.
Két, harckocsik gyártására és javítására szakosodott üzem – az Uralvagonzavod és a Cseljabinszki Traktorgyár – kénytelen volt felfüggeszteni a munkát a külföldi alkatrészek hiánya miatt.
Egyes közgazdászok osztják Putyin optimizmusát, miszerint az orosz találékonyság és az olyan alternatív piacok, mint Kína és India – akik nem csatlakoztak a nyugati szankciókhoz – lehetővé teszik a gazdaság számára, hogy ellenálljon a csapásnak.
A törvényhozók és a politikai döntéshozók eközben igyekeztek párhuzamos kereteket felállítani és újjáépíteni az ellátási láncot, mielőtt a hiány állandósulna vagy szélesebb körű leálláshoz vezetne.
A nagy online áruházak – a Yandex, a Wildberries, az Ozon – új ellátási láncokat építettek ki az úgynevezett párhuzamos importhoz, lényegében az Oroszországból való kivonulást választó vagy arra kényszerülő kiskereskedők és szállítmányozók helyettesítésére.
Június 22-én az orosz parlament felsőháza olyan törvényt fogadott el, amelynek célja, hogy megvédje a párhuzamos importőröket a szerzői jogok vagy védjegyek megsértése miatti jogi felelősségtől.
Ennek ellenére néhány vezető gazdasági vezető, például German Gref, a Sberbank bankóriás vezérigazgatója arra figyelmeztetett, hogy alapvető átalakítás nélkül Oroszország gazdaságának egy évtizedre lesz szüksége ahhoz, hogy visszatérjen a 2021-es szintre.
Még ha tűzszünet vagy fegyverszünet is jön létre Ukrajnában, Oroszországnak akkor is „ostromlott erőd” létformával kell szembenéznie – jósolta Jevgenyij Gontmakher közgazdász.
„Ebben a forgatókönyvben is primitívebbé válna a gazdaság, és csak a katonai termelés támogatására összpontosítana” – írta május 31-i kutatási jegyzetében.
„A külső feltételek valóban hosszú időre, ha nem örökre megváltoztak – mondta Nabiullina a szentpétervári fórumon nem sokkal Putyin beszéde után. – Mindenki számára nyilvánvaló, hogy már nem lesz olyan, mint korábban.”
