A világ többtucatnyi vezetője felszólal az ENSZ 28. nemzetközi klímakonferenciáján (COP28), de a két legnagyobb szennyezőnek számító ország, az Egyesült Államok és Kína nem képviselteti magát a legmagasabb szinten.
Az idei éghajlatváltozási csúcstalálkozón többek között Mohamed bin Szalmán, Szaúd-Arábia vezetője, Narendra Modi indiai kormányfő, illetve Emmanuel Macron francia, Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi, Recep Tayyip Erdoğan török és Cyril Ramaphosa dél-afrikai elnök is jelen lesz Dubajban.
A találkozó célja ezúttal is annak biztosítása lenne, hogy 1,5 Celsius-fok alatt lehessen tartani a globális felmelegedés mértékét az ipari forradalmat megelőző szinthez képest.
Ehhez kapcsolódóan: Csaknem kétszáz ország egyeztet az ENSZ-klímacsúcs zárónyilatkozatáról
António Guterres, az ENSZ főtitkára arra figyelmeztetett, hogy a Föld életjelei gyengülnek, ezért fontos lenne sürgősen fellépni a katasztrófa elkerülése érdekében.
Beszédében emellett kitért az egyenlőtlenségek és a konfliktusok problémájára is, megemlítve a Gázai övezet újbóli bombázását.
„A klímakáosz olaj az igazságtalanság tüzére. A globális felmelegedés szétszakítja a költségvetéseket, egekbe emeli az élelmiszerárakat, felborítja az energiapiacot, táplálja a megélhetési krízist” – sorolta.
A világszervezet vezetője többször felszólalt a klímaváltozás egyik fő okaként számontartott kőolaj-, földgáz- és szénfelhasználás miatt, és ezúttal is élesen kikelt a házigazda Egyesült Arab Emírségekben is meghatározó jelentőséggel bíró iparág ellen.
„Nem tudjuk megmenteni az égő bolygót a fosszilis üzemanyagok tűzoltócsövével” – fogalmazott.
Sebek a kék bolygón – az emberi tevékenység lenyomatai a Földön
Leszögezte, hogy a klímaváltozás negatív hatásainak korlátozásához minél előbb teljesen fel kell számolni a fosszilis energiahordozók használatát. „Nem csökkenteni, nem visszafogni, nem fokozatosan kivezetni” – mondta.
Hasonlóan nyilatkozott III. Károly brit király, aki szerint „keményebb és sötétebb világ” várható, amennyiben nem történik irányváltás.
„A világ minden reménye az önök által meghozandó döntéseken múlik” – üzent a nemzetközi közösség vezetőinek, hangsúlyozva a helyzet súlyosságát.
„Nem a Föld tartozik hozzánk, hanem mi tartozunk a Földhöz” – húzta alá.
Ehhez kapcsolódóan: Mit okoz az átlag 2 Celsius-fokos globális felmelegedés a 1,5 Celsius-fokkal szemben?
Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök úgy vélekedett, hogy az embereknek már nagyon elegük van a soha nem teljesített klímamegállapodásokból, az üres szavakból.
„Brazília északi részén az Amazonas térsége a történelem egyik legtragikusabb aszályától szenved, míg délen hatalmas pusztítást és sok ember halálát okozó szélviharokkal és hurrikánokkal nézünk szembe” – mutatott rá.
Kifejtette, hogy a klímaváltozásért jóval kevésbé felelősek a szegényebb országok. Kitért arra, hogy a világ tavaly mintegy kétezermilliárd dollárt fordított katonai kiadásokra, ezt az összeget azonban inkább az éhezés felszámolására és a globális felmelegedés elleni küzdelemre kellene költeni.
Ígéretet tett rá, hogy országa 2030-ra be fogja szüntetni az amazóniai erdőirtást.
Ehhez kapcsolódóan: Hogyan lehet elérni, hogy a Föld se főjön meg, és közben a szélsőségesek se vegyék át az uralmat?
A világ teljes károsanyag-kibocsátásának több mint 44 százalékát adó Egyesült Államok és Kína elnöke ugyanakkor nem vesz részt a konferencián. Amerikai részről Kamala Harris alelnök, kínai részről pedig Ding Hszüe-hsziang miniszterelnök-helyettes lesz jelen.
Washington és Peking néhány héttel ezelőtt kétoldalúan megegyezett a metánkibocsátás mérsékléséről.
Az utóbbi években a világ súlyosbodó természeti csapásokkal, árvizekkel, szárazsággal, példa nélküli hőhullámokkal néz szembe, ami számos szakember szerint az éghajlatváltozás számlájára írható.
Sokan attól tartanak, hogy a többi válság, mint az ukrajnai háború, a közel-keleti konfliktus, a dübörgő infláció, a koronavírus-járvány utóhatásai háttérbe szoríthatják a klímaváltozás elleni küzdelmet a világpolitika színpadán.
