Miközben intenzív harcok dúlnak Kelet-Ukrajnában, a szemben álló felek beszámolóiban továbbra is jelentős eltérések vannak arról, hogy mi a helyzet a hetek óta hevesen ostromlott, mára jórészt porig rombolt Szoledárban.
Moszkva múlt héten többször is bejelentette a stratégiai fontosságú donyecki bányaváros elfoglalását, Kijev azonban ezt minden alkalommal tagadta, aláhúzva, hogy a védelmi erők még több helyen tartják magukat.
A Szabad Európa egyelőre nem tudott független forrásból megbízható értesüléseket szerezni, de több orosz blogger és haditudósító geolokációs adatai arra utalnak, hogy az inváziós csapatok már Szoledár csaknem egészét az ellenőrzésük alá vonták. Úgy tűnik emellett, hogy a város északnyugati szélén még vannak ellenálló ukrán katonák.
Ehhez kapcsolódóan: Heves harcok Kelet-Ukrajnában, sok civil meghalt egy orosz csapásban
Volodimir Nazarenko, az ukrán nemzeti gárda egyik zászlóaljának helyettes parancsnoka arról számolt be, hogy ugyan a város és környéke nagyrészt megsemmisült a harcokban, a biztonsági erők eltökéltek, hogy kiűzzék a megszállókat.
„Szoledár mára több négyzetkilométernyi felperzselt földdé vált. Egyetlen épület maradt épségben” – emelte ki a Szabad Európa egyik orosz nyelvű hírcsatornájának, a Current Time-nak adott interjújában.
Bár a háborúban aligha jelentene fordulópontot, Szoledár és a körzet alatt kétszáz kilométer hosszan húzódó, használaton kívüli bányaalagutak bejáratainak elfoglalása jelképes, katonai és kereskedelmi jelentőséggel is bírna, ez lenne az utóbbi idők legnagyobb harctéri sikere Oroszország számára, amely tavaly július óta egyetlen település felett sem tudta átvenni az irányítást. Ez ráadásul kiindulópontként szolgálhatna a további előrenyomuláshoz, például a mintegy tíz kilométerre lévő Bahmut felé.
Egyes katonai elemzők ugyanakkor kétségeiket fogalmazták meg Szoledár vagy akár Bahmut stratégiai fontosságával kapcsolatban.
Ehhez kapcsolódóan: Ivan Krasztev: A háborúnak idén nem lesz vége, és Orbán sem tud kimaradni a blokkosodásból
Nazarenko szerint ráadásul bármifajta orosz előrenyomulás pusztán pirruszi győzelem lehetne a keleti fronton, az újabb területeket ugyanis a megszállók eddigi súlyos veszteségeik miatt nagyon nehezen tudnák megtartani.
„Az a feladatunk, hogy kifárasszuk az ellenséget. Bahmut és körzete egyféle csapda volt (…) Előbb vagy utóbb elfogy a lendületük” – jelentette ki.
Kelet-Ukrajna legnagyobb sóbányája mellett folynak a harcok
Vérfürdő
Bár az ukrán hadvezetés a szoledári és bahmuti harcokat azon stratégia részeként festette le, amelynek fő célja, hogy az orosz fél aránytalanul nagy veszteségeket szenvedjen, az összecsapásoknak sok ukrán is áldozatául esett, akiket máshol is bevethettek volna.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök január 13-án hangsúlyozta, hogy Szoledárban alig maradtak álló falak, az utcák holttestekkel vannak tele.
Kabinetfőnöke, Andrij Jermak az első világháború egyik ikonikus csatájához, a verduni vérszivattyúhoz hasonlította a helyzetet. Pavlo Kirilenko donyecki kormányzó ugyancsak vérfürdőről beszélt.
Mindkét fél arról tájékoztatott, hogy evakuálják a civileket a háború előtt több mint tízezres lakosságú településről, ahol mostanra becslések szerint mindössze hatszáz lakos maradt.
Az Institute for the Study of War washingtoni székhelyű agytröszt néhány nappal ezelőtt valószínűnek minősítette az orosz hadsereg győzelmét Szoledárban, azonban arra is kitért, hogy az elszenvedett veszteségek miatt nincs nagy esély arra, hogy azonnal ráforduljanak Bahmut bekerítésére.
A helyzet nyomán még inkább felszínre kerültek a feszültségek az orosz haderő és a Szoledárt ostromló Wagner katonai magánvállalat között. Egymásnak ellentmondó nyilatkozatok hangzottak el, a védelmi minisztérium és a zsoldoscég is a maga eredményeként próbálta beállítani az előretörést.
Ehhez kapcsolódóan: Feszültség és megosztottság az orosz hadvezetésen belül
A város elfoglalásáról szóló kormányzati közleményben nem is tettek említést a Wagnerről, amelynek egyik parancsnoka erre reagálva azzal vádolta meg a hadvezetést, hogy „más emberek teljesítményét” akarják ellopni.
A Wagner-csoportot vezető, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közel álló Jevgenyij Prigozsin a sikertől feltehetőleg csillaga emelkedését várhatja Moszkvában.
„Olyan, mintha három hadsereg harcolna: az ukrán, illetve két, egymással alig kapcsolatban lévő, sőt egymással rivalizáló orosz” – vélekedett Olga Romanova szakértő.
Ehhez kapcsolódóan: Egyesült Államok: Elfogadhatatlan az orosz Wagner-csoport külföldi toborzása
Amerikai becslések szerint a Wagner nagyjából ötvenezer zsoldosából a térségben négyezren eshettek el, tízezren pedig megsebesülhettek.
A vállalat az utóbbi hónapokban oroszoroszági börtönökben is toborzott, több ezer rab csatlakozott az ukrajnai harcokhoz. A dezertőröket és parancsmegtagadókat több esetben is nyilvánosan kivégezték, ami érthető módon jelentősen visszavetette a toborzás lendületét.
„Ezek a kivégzések a jelek szerint visszatartották az embereket attól, hogy Ukrajnában elmeneküljenek, vagy megadják magukat, de a toborzást is szinte teljesen megakasztották” – mondta Romanova.
