Két utolsó 2021-es hírlevelünkben a legfontosabb cikkeit idézzük fel honlapunkról.
A koronavírus-járvány fejleményeinek követése egész évben adott témát szerkesztőségünknek. Az oltásellenesség kérdéséről Síklaki István klinikai pszichológust, szociálpszichológust kérdeztük. Annak is nyomába eredtünk, hogy miként változhat a halálozási statisztika – visszamenőleg. A járvány terjedése időszerűvé tette, hogy beszéljünk a gyász feldolgozásáról, elfelejtettük rítusainkról és felgyorsult életünkről. Bár a hivatalos források felől légbiztos volt a hírzárlat, a közösségi médiában megjelenő posztokból tavasszal kezdett kialakulni egy aggasztó kép: „A hullazsákok nem csupán zsákok. Emberformájuk van.” Így nem meglepő, hogy az időszak egyik legsikeresebb cikke azt volt, amelyben azt kutattuk, mit tehetünk, hogy többé ne legyen ilyen járvány.
A nyár a kínai vakcinával oltottak kétségbeesésével indult: többeknél kiderült, hogy hiába kapták meg a Sinopharm két dózisát, szervezetükben nem vagy alig mutatható ki a védettséget ígérő antitestek jelenléte. Helyzetüket és kilátásaikat részletes cikkben tártuk fel. Boncolgattuk azt is, hogy kötelezővé lehet-e tenni a védőoltás felvételét. A szegénynegyedekben élőket tájékoztató Oltass, hogy élhess kampány vezetői szerint a kormányzati kommunikáció másfél év alatt csődöt mondott a létminimum alatt élőknél.
Talán nem túlzás azt állítani, hogy a Szabad Európának is köszönhető az endometriózisban szenvedők helyzetének rendezése. Írásunk után a szakminisztérium megnyitotta az átjárás lehetőségét az endós betegek egy részének számára a magán- és az állami ellátás között.
Magyarország elmúlt 10 évéről indítottunk elemző podcast sorozatot tavasszal. A tizenhárom beszélgetésben azt kutatjuk, hogy miként tartja egyben és működteti a társadalmat a Nemzeti Együttműködés Rendszere, és az megfelelő válaszokat adott-e Magyarország sorskérdéseire.
A kormánypárt politikáját elemezte az az írásunk is, amelyben a magyar diaszpóra sorsát és támogatását elemeztük, de a magyar és a szomszédos országok kormányainak kapcsolatáról olvashattak több cikkünkben is, Talán idetartozik az a huzavona is, amely a Fidesz nemzetközi szereplését jellemezte tavasszal. A Fidesz kilépett az Európai Néppárt frakciójából, és brüsszeli tudósítónk visszavezette, mikor is robbant ki az ellentét, amely elvezetett idáig.
Tavasszal egy jelentősebb ügyben is ment a politikai adok-kapok. A kínai Fudan budapesti campusának terve szerint a sanghaji egyetem budapesti hídfőállását a kínai állami építőipari vállalat húzná fel, méghozzá éppen ott, ahova a főváros vezetése Diákvárost álmodott a magyar tanulóknak. Fővárosi történet az is, hogy 300 milliós keretszerződést kötött a terézvárosi vagyonkezelő egy olyan céggel, amely már az előző, fideszes kerületvezetéstől is megkapta ezt a megbízást, és a Kocsis Máté irányította Józsefváros állandó tendernyertese volt néhány másik céggel együtt.
Öt év alatt több, mint 15 ezer kínai bevándorló érkezett Magyarországra a kormány letelepedési kötvényével. Egy kutatás szerint a gazdagabb kínaiaknak bejön Orbán Viktor migránsellenes politikája. Megtudtuk, hogy még a lezárása után négy évvel is hasznot hajt a lebonyolítóknak a letelepedési kötvényprogram, melyen a legtöbbet egy kajmán-szigeteki offshore cég kaszált.
Az Orbán-kormány bánt a legbőkezűbben a multikkal, háromszor annyi pénzt kaptak, mint 2010 előtt. Az állami támogatás azonban nem mindenhol hoz sikereket, így például ötödére csökkent az anyatejleadás Magyarországon. Amíg évente több tízezerre tehető a céges használatra vásárolt autók száma, és ezek a járművek pár év alatt ki is pörögnek a flottákból, addig a használtautós hirdetések között alig-alig bukkan fel olyan darab, amelyet ilyen múlttal hirdetnének. Persze, ez nem varázslat, csak bűvészkedés a kilométerórákkal.
Az év elején európai szuverenista kiáltványként is felfogható történelem-értelmezést jelentetett meg Orbán Viktor kormányfő. A nagyívű dolgozat kijelöli a szövetség feladatait a migráns/transzszexuális – keresztyén tengelyen, és karnyújtás a Macron francia elnökkel bimbódzó szövetség felé. Kétrészes cikkünkben a miniszterelnök és a Fidesz történelmi mítoszteremtő (verbális, anyagi és intézmény gründoló) erőfeszítéseit vettük sorra.
A gyűlöletvonat 2021-ben is robogott tovább: a melegközösség került a kormányoldal ellenségkeresésének célkeresztjébe. A Fidesz váratlan melegellenes módosításokat tett a pedofilokról szóló tervezett törvényhez, összemosva a két csoportot. A jogvédők szerint ennek hatása emberéletekben lesz mérhető, hiszen azzal tényleg el lehet nyomni kisebbségeket, ha nem merik, tudják megmutatni magukat, és elhiszik a róluk sulykolt negatív képet.
A válogatást holnap reggel folytatjuk. Addig is nyugodt napot kívánok,
Vovesz Tibor
