A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, nemzetiségi önkormányzati képviselők és az Európai Parlament (EP) tagjainak választásán vasárnap reggel 7 óráig a szavazásra jogosultak 1,88 százaléka (148.427 szavazó) járult az urnákhoz a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adatai szerint. Soha ilyen magas nem volt még a részvétel a szavazás első órájában helyhatósági vagy EP-választáson Magyarországon.
A fővárosban a szavazók 1,62 százaléka, 21.744 választópolgár adta le a szavazatát 7 óráig.
A vármegyék közül a részvételi arány 7 órakor Tolna vármegyében volt a legmagasabb, 2,47 százalék, ami 4331 szavazót jelent. A legalacsonyabb részvételi arány Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében volt: 1,53 százalék, 7760 szavazó.
Korábbi részvételi adatok az önkormányzati választásokon:
1998-ban 0,93 százalék,
2002-ben 0,92 százalék,
2006-ban az önkormányzati választáson 1,12 százalék,
2010-ben 0,99 százalék,
2014-ben 1,06 százalék,
2019-ben 1,12 százalék voksolt 7 óráig.
Korábbi részvételi adatok az EP-választásokon:
2004-ben 0,90 százalék,
2009-ben 1,07 százalék,
2014-ben 0,96 százalék,
2019-ben 1,48 százalék voksolt 7 óráig.
Az NVI kétóránként közöl összesítést a részvételi arányokról a honlapján.
A választási eseményekről folyamatosan frissülő cikkünket itt találja:
