Csaknem kétszáz hajó maradhat hoppon, ha a Mol nem tudja megoldani a Petőfi híd lábánál lévő Zöld Sziget bunkergázolaj-ellátását. A hajósokat hétfő délelőtt értesítette a Mol, hogy egy napig még tankolhatnak, utána nem lesz gázolaj. A Zöld Szigettel nem csak ez a baj: hajósok azt gyanítják, hogy Budapesten visszaél monopolhelyzetével a komplex létesítmény, amely vízi benzinkútként is üzemel. A Szabad Európának nyilatkozó hajósok szerint már korábban is csak akkor vették volna át tőlük pénzért a környezetre ártalmas olajos fenékvizet vagy a kenőolajat, ha cserébe még több száz liter olajat is vásároltak volna a cégtől. A Tanker Port Kft. igazgatója először elismerte lapunknak, hogy monopolhelyzetben vannak, hiszen Budapest után csak Pozsonyban, illetve Bécsben, Szerbia felé pedig csak Újvidéken tudnak „olajozni” a hajósok. Mivel nem tudják Budapesten leadni a környezetre ártalmas anyagokat, sokan még mindig illegálisan szabadulnak meg tőle. Ezzel szemben Németországban ingyen átveszi ezeket az úgynevezett Bilgeboot-rendszer.
A cikkben szereplő hajósok nevét kérésükre megváltoztattuk, mert félnek, hogy ha kiderül a személyazonosságuk, nem tankolhatnak többé a Zöld Szigetnél.
Július 31-én délután megrohamozták a hajók a Petőfi híd lábánál lévő Zöld Szigetet, amely Magyarország egyetlen fix és komplex szolgáltatást nyújtó vízi benzinkútja.
A Szabad Európa birtokába jutott a Mol bunker gázolaj értékesítéséért felelős szakemberének levele, amelyben arról értesítette a hajós cégeket:
„Sajnálattal kell jeleznem, hogy a holnapi naptól (aug. 1.) többek között üzemanyag-ellátási problémák miatt a budapesti kiszolgálás szünetel. (…) Az átmeneti időszakban Bécsben tudunk kiszolgálni ugyanezen feltételek mellett”
– állt a levélben.
Forrásaink szerint a közelben lévő MAHART-hajók pániktankolásba fogtak. Volt, hogy egymást vontatva több hajó is elindult a Tanker Port Kft. üzemeltetésében és tulajdonában lévő kúthoz. Azért egymást vontatva, mert a MAHART hirtelen csak egy hajó legénységét tudta összerántani – mondták a Szabad Európának forrásaink. Az egyik, neve elhallgatását kérő kapitány több hajóval is tankolt még hétfőn.
„Körbement az infó, ezért mindenki, aki a közelben van, elindult tankolni, amíg ki nem fogy az olajból a Zöld Sziget. Aztán ha kifogy, akkor pacekba, mi is kifogyunk a naftából, és leállunk, mert mást nem tudunk csinálni”
– mondta még július utolsó napján a férfi, aki szerint ha huzamosabb ideig nem lehet tankolni Magyarországon, az szerinte nagyjából kétszáz hajót fog érinteni.
Információink szerint a Mol napokon belül megoldja a bunkergázolaj-ellátást Budapesten, de azt, hogy pontosan mikortól mehetnek újra „olajozni” a hajók a Zöld Szigethez, még nem tudják.
Egész nap ég a telefonja – mondta Hoffmann Pál, a Tanker Port Kft. igazgatója kérdésünkre, hogy mekkora a probléma és mikor oldódhat meg.
„Akkor van baj, ha a nagy szállodahajókat nem tudjuk kiszolgálni, mert akkor itt ragadnak. Napi 14-16 monstrumról beszélünk, de most nem volt ilyen probléma. Ügyes fiúk dolgoznak a Molnál, egész nap kapcsolatban vagyok velük is, reménykedem benne, hogy gyorsan megoldják a problémát”
– fogalmazott lapunknak az ügyvezető igazgató.
Itt az élet hurrikán
Marius 33 éve szeli a Duna és a Rajna habjait. Már gyerekkorában is az volt az álma, hogy hajóskapitány legyen. A romániai konstancai Tengerészeti Akadémián végzett 1989-ben. Alig fél év múlva, a Ceaușescu-rendszer megdöntése után választhatott: vagy a Fekete-tengeren dolgozik, vagy fejest ugrik az ismeretlenbe. Mivel azelőtt sosem járt még Nyugaton, ezért folyóra cserélte a tengert, és egy német teherhajózási céghez szegődött el. Az elmúlt három évtizedben végigjárta a ranglétrát. Mostanában egy 110 méter hosszú, 11 méter széles hajót kormányoz felfelé és lefelé, hol a Rajnán, hol pedig a Dunán. Ha bőséges a vízállás, 2500 tonna gabona rakományt is fel tud venni, akkor viszont a hajó 65 ezer köbcentis motorja bizony rendesen kér enni.
„Húszezer literes a tankom. Ha Bécsben teletankolok, és lemegyek Mohácsra, ott telepakolom a hajót 2500 tonna búzával, akkor nagyon csínján kell bánnom a gázzal, hogy Bécsig visszaérjek. Óránként csak a 65 ezer köbcentis motor terhelt, rakodott hajóval 180-200 liternyi üzemanyagot fogyaszt szakaszoktól függően, de ez csak a motor. Ebbe nem számolom bele az aggregátorokat, amik az áramot adják”
– mondta Marius a Szabad Európának. Szerinte egyetlen valamirevaló hajós sem teheti meg, hogy kifogy az üzemanyagból, mert akkor biztosan vége a lenne a karrierjének, ha több ezer tonna rakománnyal vesztegelne a Dunán. Éppen ezért fontos számukra, hogy kiszámítható és megbízható helyen tankolhassanak, vagy ahogy ők nevezik, olajozzanak.
Big business here
A nagyobb hajók Magyarországon csak Budapesten tudnak tankolni úgynevezett bunker gázolajat fix helyen. A Dunán lefelé a következő vízi benzinkút Szerbiában, Újvidéken van, az ellenkező irányban pedig vagy Pozsonyig kell menni, vagy Bécsig. Az általunk megkérdezett hajósok egyöntetűen azt mondták: Pozsony után Budapesten, a Zöld Szigetnél a legdrágább a gázolaj, így aki teheti, Bécsig kormányozza a hajóját, hogy olajozzon.
Budapesten a Duna-parton már kilenc éve működik a Zöld Sziget, amely nem csak vízi benzinkút; komplex szolgáltatást nyújt a fővárosba érkező hajóknak. Frigyes, aki évtizedek óta hajózik a Dunán, azt mondta: nemcsak azért komplex a szolgáltatás, mert papíron sokrétű lehetőségeket kínál, hanem azért is, mert sosem tudni, hogy végül mit sikerül elintézni, mit nem, és mennyiért. A férfinak emlékezetesre sikerült a legutóbbi tankolása is Budapesten.
„Száz litert olajat 68 euróért veszek, tehát ezer liter az 680 euró. Tízezer litert tankoltam 6800-ért Bécsben. Pesten nyolcezer-valahányszáz eurót fizettem ugyanazért a mennyiségért. Ha csak tehetem, inkább Bécsig viszem a teknőt, ott olcsóbban megúszom. Ezer euró azért nem kevés pénz”
– magyarázta a kapitány a bécsi és a budapesti árak közötti különbséget.
De nem csak a cég árképzésével van bajuk a hajósoknak. A Zöld Szigetet tulajdonló és üzemeltető – korábban még Budapest Brand-díjat is nyerő – Tanker Port Kft. honlapja szerint náluk kikötve a hajósok megszabadulhatnak a felgyülemlett hulladéktól, például a fáradt olajtól, az olajos fenékvíztől, a szűrőktől és a konyhai szeméttől, de vehetnek üzemanyagot és ivóvizet is. Az azonban, hogy mi ingyenes és mi nem, nem derül ki a Zöld Sziget tulajdonában álló Tanker Port Kft. honlapjáról.
Pénz beszél
Csakhogy semmi sincs ingyen. Marius azt mondta lapunknak: legutóbb húszezer liter gázolajat tankoltak a Zöld Szigetnél. Leadták volna az elhasznált kenőolajat is, nagyjából négyszáz liternyit, de a Tanker Port Kft. igazgatója nem vette át tőlük, még úgy sem, ha fizettek volna érte.
„Bevettünk tőlük húszezer liter gázolajat, de sem az elhasznált szűrőinket, sem pedig a kenőolajat nem vette át tőlünk a Tanker Port igazgatója, aki azt mondta: csak akkor adhatjuk le a környezetre káros anyagokat és az elhasznált kenőolajat, ha veszünk tőle szűrőt és kenőolajat is. Ezek után nem kérdeztem meg, hogy mennyibe kerülne, mert ha a gázolaj itt drágább, mint Bécsben, akkor minden más is. De én ilyen furcsa üzletpolitikát utoljára Romániában láttam, a rendszerváltás előtt”
– magyarázta.
Hoffmann Pál, a Tanker Port Kft. ügyvezető igazgatója a Szabad Európának elismerte, hogy cége monopolhelyzetben van Magyarországon, ahogy azt is, hogy akkor vesz át elhasznált kenőolajat a hajósoktól – pénzért –, ha non plus ultraként kenőolajat is vesznek tőle.
„Ilyen alkalmak előfordulhatnak, mert nekünk is végesek a kapacitásaink. Van két szeparátorunk, ami például a fenékvizet elkezdi szeparálni. Én is csak addig tudok szeparálni, amíg van helyem tárolni a fáradt olajat. Ha már nem tudunk hol tárolni, akkor van még egy ilyen, fogalmazzunk úgy, egy köbméteres vésztartályunk, és olyankor átveszem tőle, de csak akkor, ha tőlem veszi a kenőolajat is. Ilyen volt már”
– magyarázta Hoffmann Pál, aki néhány perccel később arra a kérdésre, hogy mit gondol arról, nem él-e vissza gazdasági erőfölényével, már tagadta, hogy cége monopolhelyzetben lenne a hajók kiszolgálásában és a környezetre ártalmas anyagok átvételében.
„Mindig erre szoktak hivatkozni, hogy nincs hely vagy nem tudják összerakni a szeparátort. Ez választja szét az olajat a víztől. De azt is kifogásként szokták mondani, hogy épp most lett cserélve a szeparátor, és még nem értenek hozzá. Az, hogy heteken keresztül úgy kell járnom egy hajóval, hogy benne van kétezer liter víz a gépházában, mert probléma van, és ilyen hülyeségekre hivatkozva nem tudták kiszívni a Zöld Szigetnél a vizet, hát az nonszensz”
– mondja az egyik dunai hajós.
Forrásaink szerint a Tanker Port Kft. számára sokkal kevesebb pénz van a szennyezett anyagok átvételében, mint a kenőolaj vagy a bunker gázolaj eladásában. A hajósok úgy gondolják, ezért próbálják rákényszeríteni őket arra, hogy csak akkor veszik át tőlük 35 euró/köbméterért az olajos fenékvizet (2022-es ár – B. R.) vagy a szennyíz köbméterét 22 euróért, ha vesznek is tőlük valamit. A cégnek 2020-ban a koronavírus-válság miatt nyolcszázmillió forint volt a bevétele, akkor ugyanis nem jártak a nagy személyszállító hajók a Dunán, 2022-ben viszont már csaknem öt és fél milliárd volt a forgalmuk.
Kérdéseinkkel kerestük a Gazdasági Versenyhivatalt is, hogy a Tanker Port Kft. monopolhelyzetben üzletpolitikáját tekintve visszaél-e gazdasági erőfölényével.
„A Gazdasági Versenyhivatalnak nincs jogi lehetősége elvi állásfoglalást adni konkrét piaci gyakorlatok jogszerűségéről”
– válaszolta kérdéseinkre Horváth Bálint, a GVH kommunikációs vezetője.
Nyugat-Európától messze
Nyugat-Európában a Rajnán működik az úgynevezett Bilgeboot-rendszer. A hajósoknak telefonon időpontot és helyet kell egyeztetniük a környezetvédelemre káros anyagok átvételéről. A szolgáltatás teljesen ingyenes, de húsz euró borravalót illik adni. A Tanker Port ügyvezetője szerint a Duna Bizottság tagjainak nincsenek meg az erőforrásai ahhoz, hogy fenn tudjanak tartani egy hasonlóan jól működő rendszert, addig is megy a csiki-csukizás.
„Természetesen minden hajó törekszik arra, hogy leadja azt, amit le kell adnia, de akkor lenne jó, ha nem kellene azt figyelnie, hány köbmétert ad le, hanem ténylegesen leadná az összes, környezetre káros anyagot. A hajótulajdonosoknak sem kellene túl sokat gondolkodniuk azon, hogyan ne szennyezzék a környezetet és hogyan tudnak megszabadulni ezektől az anyagoktól. Ez egy sokkal jobb rendszer lenne”
– ismerte el Hoffmann Pál.
Aki tudja, megoldja okosba az olajos fenékvíz vagy az elhasznált kenőolaj eltüntetését. Van, aki a Dunába engedi, van, aki hordókban, lesúlyozva elsüllyeszti. Szükség törvényt bont.
„Ha egy liter olajat beleöntök a Dunába, az baromi nagy foltot csinál, azt sokan észreveszik, bár következménye nem nagyon szokott lenni. Én nemrég úgy tudtam megoldani a több száz liter használt kenőolajam eltüntetését, hogy rakodás közben szóltam a kikötő góréjának, hogy oldjuk már meg valahogy. Az meg szólt valami helyi autószerelőnek, aki hordókba pakolta a több száz liternyi olajat, és hazavitte, mert van valami nagy olajkályhája, és ezzel fűtött. Szerencsére vámosok még a környéken sem voltak”
– mondta a Szabad Európának az egyik kapitány, aki azt is hozzátette, hogy az ipari méretű szennyezés miatt könnyezik már harminc éve Csepelen a Duna-part.
