A két héttel ezelőtti sokkoló kabuli bevonulás után Afganisztánban megkezdődött a tálib uralom új korszaka – és ezzel párhuzamosan megsokasodtak az emberek mindennapi gondjai: a bankok előtt hosszú sorok kígyóznak, a piacokon pedig megugrottak az árak.
A tálibok számára a növekvő gazdasági nehézségek jelentik a legnagyobb kihívást, a gyengülő valuta és a növekvő infláció nyomorúságot okoz az országban, ahol a lakosság több mint egyharmada kevesebb mint napi két dollárból él.
Még a viszonylag jómódúak számára is nyomasztó gondot jelent a napi küzdelem azért, hogy étel kerüljön az asztalra, mivel sok iroda és üzlet még mindig zárva van, a dolgozók pedig hetek óta nem kapják meg a fizetésüket.
„Most minden drága, és az árak napról napra emelkednek – mondta egy Zelgaj nevű kabuli lakos, aki a paradicsom példáját hozta fel: – Tegnap még ötven afgániba került, ma nyolcvanért árulják” – mondta.
A gazdaság beindítása miatt bevonulásuk után a tálibok azonnal elrendelték a bezárt bankok megnyitását. A készpénzfelvételre azonban szigorú heti limitet vezettek be, és sokan órákon át álltak sorban, hogy hozzájussanak a pénzükhöz.
Humanitárius szervezetek a fővároson kívül fenyegető katasztrófára figyelmeztettek a gazdákat sújtó súlyos aszály miatt, aminek nyomán sokan a városokban keresnek menedéket.
Így mindennapos lett az út menti sátrakban és parkokban összezsúfolódott emberek látványa.
Azért nem teljesen értéktelen a pénz, mert kevés van belőle
Az afgán gazdaság készpénzalapú és nagymértékben függ az élelmiszerek és alapvető szükségleti cikkek importjától. Most, hogy Afganisztán elvesztette a több milliárd dollárnyi külföldi segélyt, folyamatos nyomás alá került a nemzeti valuta.
Egy dollárért mostanában Kabulban és a keleti Dzsalálábádban is 93-95 afgánit kell adni, míg a főváros elfoglalása előtt csak nyolcvanat kellett. Az árfolyam azonban csak egyike a mutatóknak, mert a normális pénzkereskedelem elapadt.
A határhoz közeli pakisztáni Pesavar városában sok pénzkereskedő nem hajlandó átváltani az afgán valutát, mert túlságosan ingataggá vált ahhoz, hogy meg lehessen határozni az értékét.
Csak a brutális készpénzhiány fékezte meg a további árfolyamesést, miközben az afgáni és a dollár nemzetközi szállítása még nem indult újra.
„A piacon valamivel kilencven fölött lehet váltani, de ez fel-le mozog, mert nem hivatalos – mondta egy kereskedő. – Ha újra megnyitják a tőzsdét, száz fölé fog ugrani, ebben biztos vagyok.”
Van tálib nemzetibank-főnök, csak tapasztalata nincs
Az árfolyam csökkenése miatt számos alapvető élelmiszer ára naponta emelkedik, ami megviseli azokat, akiknek a bankok bezárása miatt eltűnt a fizetésük és nem tudnak hozzáférni a megtakarított pénzükhöz.
A kabuli piac kereskedői szerint egy ötvenkilós zsák lisztet 2200 afgániért adnak, ami mintegy harminc százalékkal magasabb, mint a város bukása előtti ár. Hasonlóan nőtt más alapvető élelmiszerek, például az étolaj vagy a rizs ára is. A zöldségek akár ötven százalékkal, míg a benzin 75 százalékkal lett drágább.
A külföldről érkező pénzátutalásokat leállította a Western Unionhoz hasonló szolgáltatók bezárása. Ezért egyre többen próbálnak ékszereket és háztartási cikkeket eladni, még ha az értékük töredékét kell is elfogadniuk.
„Két héttel ezelőtt az emberek vásároltak, de most nem jó a helyzet, senki nem vásárol – mondta egy eladó. – Az emberek pénze a bankokban ragadt, senkinek sincs pénze arra, hogy bármit is vvegyen.”
A tálib tisztviselők szerint az új kormány felállása után enyhülnek majd a problémák, mert a kabinet helyreállítja a rendet a piacon. A tálibok felhívták a külföld figyelmét arra, hogy tartsák fenn a gazdasági kapcsolatokat Afganisztánnal. Az afgán gazdaság azonban súlyos és mélyen gyökerező strukturális problémákkal küzd.
Még abban az időben sem tartott lépést a növekedés az afgán népesség bővülésével, amikor a gazdaságot a külföldi finanszírozás tartotta életben.
A kábítószereken kívül az országnak nincs számottevő exportcikke, amely bevételt hozhatna, miközben hirtelen eltűntek a külföldi segélyek, amelyek a gazdasági teljesítmény több mint negyven százalékát adták.
A tálibok új nemzeti bankfőnököt neveztek ki (akinek semmilyen tapasztalata nincs), miközben külföldi bankárok azt mondják, nehéz lesz újra működésbe hozni a pénzügyi rendszert a Kabulból elmenekült szakemberek nélkül.
„Nem tudom, hogyan fogják megoldani, mert az összes technikai szakember, beleértve a felső vezetést is, elhagyta az országot” – mondta egy bankár.
A közbiztonság miatti aggodalmak is fékezik a gazdaságot
Az afganisztáni valutatartalékokra nehezedő nyomás jeleként a tálibok bejelentették, hogy tilos dollárt és értékes műtárgyakat kivinni az országból, és közölték, hogy elkobozzák azoknak a javait, akiket rajtakapnak ilyesmin.
Afganisztán devizatartalékának kilencmilliárd dollárnyi részét az országon kívül tartják, amihez a születőben lévő és a külföldön el nem ismert tálib kormány nem tud hozzáférni.
A problémákat tetézi, hogy az Iszlám Állam afgán szárnyának reptéri robbantása arra emlékezteti az embereket, hogy visszatérhetnek a korábban mindennapos merényletek.
„Az utolsó napokban egy kicsit javult a piaci helyzet – mondta egy utcai árus az egyik olyan kabuli piacon, ahol az emberek a háztartási eszközeiket adják el, hogy készpénzhez jussanak. – De aztán teljesen összeomlott a reptéri öngyilkos merénylet nyomán” – tette hozzá.
