Januárra halasztotta a szavazást a testület munkáját meghatározó ügyrendről az Integritás Hatóság által létrehozott Korrupcióellenes Munkacsoport, amelyben civilek is ülnek. Megpróbálják tesztelni, hogy csak egy kirakatszervezet, vagy valóban a korrupció ellen küzd majd a munkacsoport és a hatóság, egyelőre még nem derült ki semmi – mondta egyikük.
Az Állami Számvevőszék székházában kedd reggel 9 órakor kezdődött a Korrupcióellenes Munkacsoport első ülése. A 21 fős testületbe tíz fő állami szervektől, például minisztériumoktól érkezett, tíz fő pedig nem kormányzati szereplő, akiket pályázaton választottak ki, az elnök Biró Ferenc, az Integritás Hatóság vezetője. A nem kormányzati szereplők között vannak ügyvédek, korrupcióellenes civil szervezetek képviselői, közbeszerzési szakértők és egy újságíró is, Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője, aki nyilatkozott a Szabad Európának.
Mint mondta, a napirend szerint délután kettőig tartott volna az ülés, de a negyedik napirendi pont, az ügyrend elfogadása meghiúsult. Az Igazságügyi Minisztériumnak is voltak észrevételei az ügyrenddel kapcsolatban, de szövegszerű javaslatot csak későbbre ígért, ezért az ügyrendről nem tudtak szavazni, így a munkacsoport első ülését itt be is rekesztették 11 órakor. A következő ülés időpontját január második hetére tűzték ki.
Az Integritás Hatóság olyan közleményt adott ki, amely szerint a legfontosabb kérdésekben megegyeztek, és a civilek szinte összes javaslatát befogadták. Bodoky Tamás szerint az igaz, hogy a hatóság befogadott civil javaslatokat, mert olyan verzióval jött az ülésre, amelyben az ő javaslataik „valahogy bele voltak gyúrva”, de szavazás még nem volt az ügyrendről.
Az ügyrendre vonatkozó javaslatokat az Átlátszó főszerkesztője is megküldte a december 6-i határidőre. Az egyik ilyen, hogy az eredeti szöveg szerint a testület szükség szerint ülésezik az elnök javaslatára, ők pedig egy olyan mechanizmusra tettek javaslatot, hogy legalább három tag együttes kérelme esetén az elnök köteles legyen összehívni a munkacsoportot. A testület jogosult árnyékjelentést készíteni, ennek a részletszabályai azonban hiányoznak az ügyrendből, ezt is szóvá tették a javaslatukban – mondta.
Az ügyrendet szavazással kell majd véglegesíteni, mivel azonban még nem volt szavazás vitás kérdésekről, ezért nem tudja, hogy milyenek az erőviszonyok, és vannak-e markáns táborok a 21 fős munkacsoportban, akár a tíz civil tag között is.
„Soros-bérencnek bélyegzett szervezet vezetőjeként furcsa érzés volt ott ülni az állami szervek képviselőivel egy asztalnál. Nekem ez pozitív érzés volt, hogy megint emberszámba vesznek minket, legalább egy ilyen pozícióban” – fogalmazott Bodoky Tamás.
Kormányzati oldalról különböző minisztériumok és a hatóság delegáltjai vannak a munkacsoportban, de nem volt bemutatkozó kör, ezért nem tudja pontosan, hogy milyen szintű tisztviselők vannak a testületben. A civilek közül sem ismer mindenkit, csak a korrupcióellenes szervezetek képviselőit, de vannak még ügyvédek és egyéb szervezetektől is tagok a csoportban.
Alelnököt a civilek jelölhettek, az általa ismert tagok nem vállalták, végül Várady Szilvia ügyvéd, közbeszerzési szakértő mondott igent a pozícióra – ismertette.
Bodoky Tamás az ülésen elmondta, hogy újságíróként van ott, és tudósít az ülésekről, ezt annyiban hagyták jóvá, hogy ha esetleg szenzitív információ is szóba kerül, akkor majd jelzik neki, hogy azt ne írja meg, az elnök pedig önmérsékletet kért tőle.
„Ha jól működik majd a hatóság, akkor kevesebb lesz a korrupció és a haveri kapitalizmus. Nyilván nagy leleplezésekre nem számítok, de ha csak néhány nagyértékű állami közbeszerzést megakadályoz, ami korrupciógyanús, akkor már megérte, bízom benne, hogy ez működni fog. Én is hallottam azokat a hangokat, hogy ez csak egy kirakatszervezet, ezt mi most megpróbáljuk tesztelni” – mondta az Átlátszó főszerkesztője.
Ehhez kapcsolódóan: Átlátszó, K-Monitor, Transparency – létrejött a Korrupcióellenes Munkacsoport
TI: Megelőlegezett bizalom és várakozás
Csak az első bátortalan ismerkedési lépések történtek meg, semmi érdemi döntés nem született, az ügyrendről kezdődött egyeztetés, de a szavazást végül levette a napirendről a hatóság elnöke – mondta a Szabad Európának Ligeti Miklós, a Transparency International (TI) Magyarország jogi igazgatója, a testület tagja.
Úgy tűnik, hogy a TI ügyrendi javaslatait elfogadja a hatóság vezetése, ez hangzott el szóban, és az ülésen ismertetett, frissített ügyrendi javaslat az általuk tett javaslatokkal egyező irányba mutató módosításokat tartalmaz – tette hozzá.
Nagyobb nyilvánosság, nagyobb nyitottság, jobb hozzáférés az adatokhoz, több teret az alulról jövő kezdeményezéseknek – így foglalta össze röviden javaslataik célját.
Abban bízik, hogy még a munkacsoport következő ülése előtt megismerhetik az ügyrend átdolgozott tervezetét, és akkor majd akkor kiderül.
Vádkikényszerítés biztos nem lesz, korrupciós pótmagánvád lehetőségéről van szó, de még semmi konkrétumot nem lehet tudni erről, azt viszont igen, hogy ilyet a munkacsoport vagy a hatóság nem indíthat, hanem csak magánszemély és magánjogi szervezetek, például egyesületek, alapítványok – mondta a jogi igazgató. Korábban javasolták, hogy a hatóságnak is legyen ilyen jogköre, de ezt nem fogadták el, nagyon őrzik az ügyészség vádmonopóliumát – tette hozzá.
„Van egy megelőlegezett bizalom és várakozás a részünkről. Azt gondolom, hogy az Integritás Hatóság vezetésének eddigi működésében rossz szándék vagy rosszindulat nem fedezhető fel, várni kell fél évet, egy évet, hogy kiderüljön, ez egy komolyan vehető dolog, vagy az egész bóvli” – fogalmazott Ligeti Miklós.
