A biztosjelölti meghallgatások már-már piknikhangulatban lezajló első hete után a második héten jött a hideg zuhany. A jobbközép és a balközép egymás torkának esett a bizottság második emberének szánt spanyol Teresa Ribera szóbeli vizsgája után, ami akár az új bizottság december 1-jei hivatalba lépését is kockára teheti.
A kifejezetten langyos első félidő után egészen drámai fordulatot vett a biztosjelölti meghallgatások második hete, amelynek végén még mindig bizonytalan hét leendő bizottsági tag, köztük a magyar Várhelyi Olivér parlamenti jóváhagyása. Az első héten a húsz, szakbizottságok által meghallgatott biztosjelölt közül – részben politikai alkuk eredményeként – tizenkilencen megkapták a zöld jelzést; a magyar Várhelyi Olivér kivételével, akit az egészségügyi és állatjóléti tárca élére jelölt Ursula von der Leyen megválasztott bizottsági elnök.
Nyugodt kezdés után válsághangulat
Várhelyivel kapcsolatban – mint megírtuk – írásos válaszai után komolyan felmerült, hogy esetleg elvennék tőle az állatjóléti és/vagy az élelmiszer-biztonsági területet. Az ítélet azonban napok óta késik, miután a leendő bizottság hat ügyvezető alelnökének vizsgáján borult a pakli: az Európai Néppárt spanyol és a patriótákhoz tartozó, szélsőjobboldali, spanyol Vox képviselői a legutolsó meghallgatáson egy emberként vetették rá magukat az eddigi spanyol miniszterelnök-helyettesre, Teresa Riberára, aki a tiszta, méltányos és versenyképes átmenetet felügyelő ügyvezető alelnökként a következő bizottság egyik kulcsfigurája lehet.
Úgy tűnik, hogy a spanyol ellenzék Pedro Sánchez bizalmi emberének európai meghallgatását használta fel arra (és erről meggyőzte a néppártot is), hogy rendezze a számlát, és az – egyébként nem személyesen őt érintő – korrupciós ügyek felemlegetése mellett a több mint 220 ember halálát okozó valenciai árvízkatasztrófát is Teresa Ribera nyakába próbálja varrni. Mindezt annak ellenére, hogy Valencia odahaza össztűz alá kerülő polgármestere a jobbközép spanyol Néppárt politikusa, a szélsőjobboldali Vox pedig – spanyol források szerint – korábban megfúrt egy olyan javaslatot, amely az állampolgárok katasztrófaveszélyről való kötelező (és nem választható) elektronikus riasztását célozta. Mint utóbb kiderült, ez sok ember életébe kerülhetett.
A néppárti után második legnépesebb szocialista és demokrata frakciónak – amelynek vezetője egy spanyol szocialista Iratxe García személyében – sem kellett több: drámai hangú sajtóközleményben figyelmeztettek, hogy az új Von der Leyen-bizottságról tartandó „parlamenti szavazás a tét”. A szocialisták az állam- és kormányfők és a politikai pártok között még a nyáron kötött politikai alku felrúgásának tekintik a Ribera ellen intézett, szerintük nemtelen támadást, és most bosszút forralnak az Európai Néppárt ellen, amelynek tagja a bizottság jelenlegi és következő elnöke is.
Ehhez kapcsolódóan: Orbán Viktor katonájának tekintik Várhelyi Olivért az Európai Parlamentben
A belpolitika beavatkozott a folyamatba
„A belpolitika beavatkozott a biztosjelöltek megerősítésének folyamatába. Ez már nem csak átpolitizálás, hanem egy ország belpolitikai problémáinak a behatolása az eljárásba” – húzta fel a szemöldökét egy magas rangú uniós tisztviselő pénteken a meghallgatásokról szólva. „Az Európai Parlamentet nemzeti pártpolitikák céljából instrumentalizálják” – vélekedett ugyanezen az eseményen Wouter Wolff, a leuveni egyetem professzora.
A politikai karambolnak az elmúlt hetekben már voltak előjelei, amikor az Európai Néppárt, kihasználva királycsináló szerepét, és átlépve a progresszív többség által a szélsőjobboldal köré vonni kívánt egészségügyi kordonon, több parlamenti szavazáson – korábbi szövetségeseivel szembemenve – együtt voksolt a szélsőjobboldalinak tartott patriótákkal, az euroszkeptikus konzervatívokkal (ECR) és a még a német politika mumusának számító szélsőjobboldali Alternatíva Németországért-nak (AfD) helyet adó szuverenista pártcsoporttal is. A taktikai együttműködés többek között a határkerítések uniós finanszírozására, a venezuelai elnökválasztásokról szóló állásfoglalásra és legutóbb az erdők pusztulásának megelőzését szolgáló uniós jogszabály módosítására vonatkozott.
Ez a hatalmi játszma, amely az új politikai-jogalkotói ciklus kezdete óta jellemzi az EPP-t, kiütötte a biztosítékot a szocialistáknál, akik most nyíltan azzal fenyegetőznek, hogy november utolsó hetében nem fogják megszavazni az új bizottságot. A jobb- és a radikális jobboldalnak meglenne a szükséges többsége az új bizottság megszavazásához a szocialisták, a szélsőbaloldal, a zöldek és a liberálisok nélkül is, ám Ursula von der Leyen számára korántsem mindegy, hogy kinek a segítségével jut hatalomra, ki szavaz a csapatának bizalmat. Ezért a bizottsági elnök Roberta Metsolával, az EP elnökével együtt közvetíteni próbál az egymásra kígyót-békát kiáltó néppártiak, a szocialisták és a liberálisok között a konfliktus rendezése érdekében.
Szerdáig megoldást kell találni, különben csúszhat a bizottság hivatalba lépése
Eredetileg úgy volt, hogy hétfőn felszállhat a fehér füst, és mind a hét függő ügyben egy csomagban dönthetnek. Az Európai Néppárt azonban előállt egy új követeléssel, miszerint Teresa Ribera jövő szerdai madridi parlamenti meghallgatásának eredményétől teszi függővé a jóváhagyását. Addig azonban a szocialisták és mások sem fogják átengedni a többieket, különösen nem az EPP által egyébként nem különösebben ellenzett Raffaele Fittót, akit Giorgia Meloni küldött Brüsszelbe, és egyik ügyvezető alelnökként a kohéziós politika lenne a reszortja. Ugyanez vonatkozik a magyar Várhelyi Olivérre is, aki mögött a patrióták sorakoznak fel.
Mint korábban írtuk, a biztosjelölti meghallgatásnak eredetileg a jelölt személyek alkalmasságának vagy alkalmatlanságának a megállapításáról kellene szólnia. Az EP-n belül a választások után létrejött új aritmetika és dinamika azonban a pártpolitikai érdekérvényesítés terepévé formálta a meghallgatást, lényegében túszul ejtve a folyamatot – és a biztosjelölteket is.
A cikkünk megírásának pillanatában (péntek este) legvalószínűbbnek tűnő forgatókönyv szerint az egymással perlekedő frakcióknak legkésőbb szerdáig zöld ágra kellene vergődniük, mivel az EPP csütörtökön kihelyezett frakcióülést tart Máltán. Az EP-nek a következő strasbourgi plenáris héten, az eredeti tervek szerint november 27-én kellene szavaznia a testületről. Ahhoz, hogy december 1-jével felállhasson a második Von der Leyen-bizottság, legkésőbb november 28-ig kellene megerősítenie a képviselő-testületnek.
Így lett a kezdetben kifejezetten unalmasan csordogáló biztosjelölti meghallgatásból politikai pszichológiai dráma, ami azokat a jóslatokat erősíti meg, amelyek az új összetételű parlament kiszámíthatatlanságáról szóltak. Fonák módon az egész procedúra akár happy enddel is végződhet úgy, hogy nem fog vér folyni, és mindenki átmegy a szűrőn. Ami nagyon ritka, hiszen például legutóbb, öt éve is három jelölt, köztük a magyar Trócsányi László elvérzett a meghallgatási folyamat korábbi vagy későbbi szakaszában.
