A szombaton kezdődő budapesti atlétikai világbajnokság pénzügyi megtérülése kizárható, az elkészült sportközpont társadalmi haszna és a vb marketingértéke pedig nehezen számszerűsíthető, ezért teljesen szubjektív a megtérülés megítélése egy sportközgazdász szerint. A 246 milliárdos atlétikai központ csak akkor érte meg, ha valóban nagyon népszerű tömegsport- és szabadidős helyszínné válik.
Az utóbbi években jóval kevesebb a jelentkező a világszintű sporteseményekre, mert egyre gyakoribbak a helyi tiltakozások és egyre több kérdés merül fel, hogy megrendezhető-e egy ilyen esemény úgy, hogy tényleg megtérüljön – mondta a Szabad Európának Szabados Gábor sportközgazdász.
Szerinte sok politikai vita is kapcsolódik ezekhez a rendezésekhez, ezért is van az, hogy egyre kevesebb a jelentkező, és az utóbbi időben több szervezet, például a Nemzetközi Olimpiai Bizottság és most már az atlétikai szövetség sem nyilvános pályázatot hirdet, hanem célzott tárgyalásokat folytat – gyakorlatilag titokban – a rendezni vágyó országokkal. Brisbane is így kapta meg a 2032-es olimpia rendezési jogát, ahogy az atlétikai szövetség is egyszer csak közölte, hogy Budapest lesz a rendező – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Nem kellenek a kormánynak a Nemzetközi Atlétikai Szövetség milliárdjai?
Minden idők legdrágább magyar sportlétesítménye
Ő is úgy tudja, hogy a mostani budapesti vb-re készült Duna-parti atlétikai stadion 246 milliárd forintba került, a rendezési költség pedig hetvenmilliárd forint körül mozog, ez összesen nagyjából 315 milliárd.
„Ez a stadion minden idők legdrágább magyar sportlétesítménye, nem is kérdés. A Puskás Aréna volt 150 milliárd, ez még azt is jelentősen meghaladja. Ebben benne van az infláció is, az építőanyagok árának emelkedése és az is, hogy nem egy meglévő létesítmény helyére épült, hanem teljes területrendezést kellett megvalósítani rozsdaövezetben” – fogalmazott.
Mint mondta, alapszabály, hogy az infrastrukturális beruházásoknak a későbbi használattal kell megtérülniük, nem az adott sporteseményből. Az atlétikai stadionnak kifejezett célja a nyilatkozatok szerint, hogy később szabadidős sporttevékenységre is használhassák az emberek. Erre minden esély megvan, mert nagyon jó helyen van a Duna-parton, akár egy második Margit-sziget jöhet létre, de ehhez az kell, hogy ott is nyüzsögjenek az emberek, különben nem volt értelme.
A sportközgazdász szerint a magyar atlétika önmagában nem tud megtölteni egy ekkora létesítményt, pláne nem versenyekkel, évente egy-kettő olyan van, amely ekkora stadionba való. A stadion most 35 ezer férőhelyes, de a vb után visszabontják 15 ezresre, az atlétika azonban ezt sem tudja megtölteni. Emlékeztetett, hogy a Duna Aréna is úgy indult, hogy lehet majd ott tömegsport, de ez nem igazán valósult meg. Az atlétikai központnál ennek meg kell történnie – tette hozzá.
Pénzügyi megtérülésre még ekkor sem lehet számítani szerinte egy 246 milliárdos összegnél, mert még a Puskás Arénánál is jelentős kihívás, hogy eltartsa önmagát, és legyen minimális nyeresége. A Puskás 150 milliárdjának a megtérülése a minimális éves profitból gyakorlatilag lehetetlen, de ott nem is a pénzügyi megtérülés a cél, mert önmagában sport- és kulturális érték, hogy van egy ilyen létesítménye az országnak.
Ehhez kapcsolódóan: Lengyel színekben versenyezhet a disszidens belarusz futónő a budapesti atlétikai vb-n
Társadalmi hasznot kell hoznia
A jóval drágább atlétikai központ közel sem tud majd annyi bevételt termelni szerinte, mint a Puskás Aréna, ezért pénzügyi megtérülésről nem is lehet beszélni. Olyan társadalmi hasznokat kell hoznia, amelyek miatt megérte elkölteni a pénzt – mondta a sportközgazdász.
„Ezeket a hasznokat azonban nem lehet jól számszerűsíteni, ezért nagyon szubjektív a megítélése. Ha az emberek ténylegesen tudják és szeretik majd használni sportra és kikapcsolódásra, és létrejön egy ilyen központ Budapest déli részén, ahol annyian nyüzsögnek majd, mint a Margit-szigeten, akkor megérte” – fogalmazott.
A világbajnokság megtérülését a hetvenmilliárdos rendezési költséghez kell viszonyítani – mondta Szabados Gábor. Csak az ideérkező külföldiek költése több tízmilliárdos bevétel lehet, persze ez a pénz nem ugyanabba a zsebbe kerül vissza. A megtérülésbe a világesemény marketingértéke is beleszámít, ami ösztönözheti a turizmust, a befektetéseket, a kereskedelmet, itthon pedig nemzeti identitáserősítő hatása lehet, közösségi élményt adhat – tette hozzá. Hogy ez megér-e ennyi pénzt, az megint nagyon szubjektív. Van, aki szerint bármennyit megér, mások pedig soknak tartanak elkölteni tízmilliárdokat egy jó bulira. Az igazság a kettő között lehet – véli a sportközgazdász.
Szerinte ha az elkészült infrastruktúra kihasznált lesz, és sikerül jó országimázst mutatni a vb-rendezéssel, akkor összességében megéri, de elfogadja, ha valaki ezt másképp látja.
Publicus-felmérés: Pártállástól függ az atlétikai vb megítélése
A kormánnyal szimpatizálók 71 százaléka válaszolt igennel arra, hogy megtérülhet-e a mintegy háromszázmilliárdos rendezési költség, míg az ellenzékiek 84 százaléka úgy vélte, hogy ez esélytelen – derül ki a Publicus Intézet júliusban készített reprezentatív felméréséből, amelyet a Népszava megbízásából készített.
A fővárosiak 71 százaléka szintén kizártnak tartja a megtérülést. A megkérdezettek 53 százaléka nem tervezi nézni a közvetítéseket. A válaszadók mintegy kétharmada örül annak, hogy Budapest rendezi meg az atlétikai vb-t, de itt is jelentős az eltérés a két oldal szavazóbázisa között. A kormánypártok szimpatizánsainak 96 százaléka örül, míg az ellenzéki szavazóknak csak a 44 százaléka. A válaszadók kicsit több mint fele gondolja úgy, hogy az atlétikai vb-vel jobb lesz az ország megítélése külföldön. A kormánypártiak 90, az ellenzékiek 27 százaléka vélekedik így.
A pártpreferencia volt meghatározó abban a kérdésben is, hogy az országnak kellene-e pályáznia olimpia megrendezésére. A kormánypártiak 71 százaléka válaszolt igennel, az ellenzékiek 92 százaléka pedig nemmel – derül ki a Népszava cikkéből.
A szombaton kezdődő és kilenc napig tartó atlétikai vb-re több mint kétszáz országból kétezer sportoló érkezik Magyarországra.
