A pénteki munkanap végéig jelezhetik írásban a tanárok, ha nem szeretnének a státusztörvény hatálya alatt dolgozni. A PDSZ és a TASZ is azt tapasztalta, hogy a pedagógusok nem kaptak megfelelő hivatalos tájékoztatást, sok tévhit terjed. A távozó tanárok számáról egyelőre nem lehet biztosat tudni, közben folytatódott a számháború a tanárhiányról.
Reálisan a pénteki munkanap végéig jelezhetik a pedagógusok írásban, hogy januártól nem kívánnak a státusztörvény hatálya alatt tanítani. Az iskola igazgatójának vagy a tankerület vezetőjének kell leadni a nyilatkozatot. Nem a feladás, hanem az átvétel időpontja számít, így az a pedagógus, aki távozni szeretne a közoktatásból, és nem adja le a pénteki munkaidő végéig, később már csak rosszabb feltételekkel teheti meg, ezért mindenkinek azt tanácsolják, hogy aki a távozás mellett döntött, még péntek délutánig adja oda a nyilatkozatot egy felelős személynek – mondta a Szabad Európának Asbóth Márton, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogásza.
A jogvédő szervezet ezen a héten forródrótot indított a pedagógusoknak, akik közül több mint százan keresték a TASZ-t, hogy jogi segítséget kérjenek. A hozzájuk forduló tanárok nagyon nyomasztónak ítélték meg a helyzetet, és alapvető információik hiányoztak – mondta Asbóth Márton.
Azt tapasztalták, hogy sokszor a tankerületek is alaptalan információkat terjesztenek, emiatt alakultak ki olyan tévhitek, mint például hogy aki most nyilatkozik és távozik, az később már nem lehet tanár, ami teljesen alaptalan a TASZ jogásza szerint.
Korábbi cikkünk a témában: Mától nyilatkozhatnak a pedagógusok, ha nem írják alá az új munkaszerződést
Sok kérdést kaptak a végkielégítés kiszámításáról, illetve arról, hogy ha valaki később mégis szeretne tanítani, milyen feltételekkel teheti.
A kormány tagjai továbbra is azt állítják, hogy a státusztörvény jobb feltételeket teremt a pedagógusoknak, mint az eddigi közalkalmazotti jogviszony. A TASZ szerint a kormány legfőbb érve az volt, hogy a státusztörvény rendezi a méltatlanul alacsony tanári fizetéseket. A pedagógusok nemrég kaptak egy tájékoztatást, amelyből megtudhatták, hogy januártól milyen fizetésre számíthatnak. Asbóth Márton szerint a konkrét számok azt mutatják, hogy nem állja meg a helyét a kormány érvelése. Tízszázalékos béremelést ígértek, de nem valósult meg, minimális mértékben emeltek. Van, akinek csökkent a bére – tette hozzá.
Mindezek mellett szerinte erőteljes jogkorlátozásokat jelent a státusztörvény a pedagógusoknak, például szigorúbb fegyelmi eljárások, könnyebb átvezényelhetőség, miközben az előmenetel és a bérezés nem nő arányosan a ledogozott évekkel. Összességében sokkal méltánytalanabb helyzetet jelent szakmailag és anyagilag, és nem látszik a garancia arra a bérfejlesztésre, amelyet a kormány ígért – mondta a TASZ jogásza.
PDSZ: Nem kaptak megfelelő tájékoztatást a tanárok
Őrületben vannak a kollégák, be vannak szorítva egy olyan határidőbe, amely alatt nem tudják eldönteni, mi legyen velük, mert nincs semmiféle biztos fogódzó, hogy január 15-én milyen kinevezést nyomnak majd a kezükbe – mondta a Szabad Európának Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője.
A tanároknak nemrég átadott hivatalos tájékoztatásban sok lényeges elem úgy szerepel, hogy „várható” – hívta fel a figyelmet.
„Várható bér, várható munkakör, várható munkavégzési hely. Ki hallott már olyat, hogy minden csak várható, semmi sem biztos, és erről most kell dönteniük a pedagógusoknak?” – fogalmazott Nagy Erzsébet.
A törvény szerint az új kinevezés feltételei csak a pedagógus javára térhetnek el, de ezt a munkakör és a munkavégzés helye tekintetében nehéz értelmezni – jegyezte meg.
Mint mondta, a tájékoztató semmilyen magyarázatot nem tartalmaz, csak zanzásítva a törvényt. Aki most nem tud dönteni, és nem nyilatkozik, az januárban már csak rosszabb feltételekkel távozhat, három hónapos lemondási idővel, amelyet ledolgoztathatnak.
Korábbi cikkünk a témában: Oktatáskutató: Gulyás Gergely roma tanulós magyarázata félrevezető, és az elemi logikának sem felel meg
Aki a pénteki határidőig jelzi, hogy nem kíván a státusztörvény hatálya alatt tanítani, annak október 31-ig kell dolgoznia, novemberben 29-ig tart a felmentési ideje, és november 30-án szűnik meg a jogviszonya. Tehát egy hónapot nem kell ledolgoznia, de fizetik, és ezenfelül kap egy-, két- vagy háromhavi végkielégítést a ledolgozott évei alapján.
Egyes pedagógusok a tájékoztatás mellett kinevezésmódosítást is kaptak, amely az átmeneti időre szól, december 31-ig. Az ebben szereplő fizetési összegeket is nehéz értelmezni a PDSZ ügyvivője szerint.
Besorolással kapcsolatos problémák is vannak, valamint olyan feladatokat kapnak, amelyekhez nincs megfelelő képesítésük. Napközis tanárok jelezték például, hogy délelőttre is beosztották őket tanítani, mellette pedig maradt a délutáni napközi, amellyel nagyon megnőtt a munkaidejük, és nem számíthatnak arra, hogy kifizetik a túlóráikat – mondta a PDSZ ügyvivője.
Ehhez kapcsolódóan: Van, ahol már most szóltak az alsós tanítónak, hogy felső tagozaton is tanítania kell majd
Az énektanárok is nagy gondban vannak, nem tudnak nekik heti 24 órát kiadni, ezért részmunkaidőben akarják őket foglalkoztatni, amivel csökkenne a fizetésük. Eddig a 22 óráért megkapták a teljes bérüket – emlékeztetett.
Nagy Erzsébet szerint a tanárok egy része kapott négy-öt százalékos béremelést, de a megígért tízszázalékos emelés nyomát sehol sem látják.
Kikérték a tankerületi központoktól, hogy a nyári időszakban hányan jelezték távozásukat, de még csak néhány helyről kaptak választ, így egyelőre nem tudják.
Október 2-án adnak be újabb közérdekű adatigénylést a hatvan tankerületi központnak, hogy a szeptember 15-től 29-ig tartó időszakban hányan jelezték, hogy nem kívánnak tovább dolgozni.
Minden relatív, így a pedagógushiány is
Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára nemrég az ATV-ben arról beszélt, hogy csak ezrelékben mérhető a státusztörvény miatt távozó tanárok mértéke, és valójában nincs is pedagógushiány, legalábbis cáfolni próbálta azokat a számokat, amelyek megjelentek a sajtóban.
„Ez egy relatív fogalom. A baloldal, a pártok, a szakszervezetek, a szervezetek dobálóznak számokkal, volt, amikor azt mondták, hogy 16 ezer, tavasz környékén, nyáron azt mondták, hogy hétezer, nyár végén azt mondták, hogy húszezer, a tanév kezdetén azt mondták, hogy 34 ezer, összevissza dobálóznak számokkal. Tehát nyilván ezek túlzó, talán érzelmektől fűtött mondatok. (…) De sose mondják meg, hogy mihez képest” – mondta Rétvári Bence.
Nahalka István oktatáskutató Facebook-oldalán reagált az államtitkár szavaira, mert bicskanyitogatónak tartja, és megszólítva is érezte magát, hiszen legutóbb ő is részt vett a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) által tartott sajtótájékoztatón, ahol a tanárhiány mértékéről beszéltek.
Azt írta, hogy a 16 ezer fős hiányt a PSZ a 2018/19-es tanévre becsülte, alapul véve az ő számításait, amelyek az Országos Kompetenciamérés adatbázisait használták. Most a 2020/21-es tanévre – szintén alapvetően az OKM adatait használva – húszezer fős hiányt számoltak. Vagyis nem összevissza dobálóznak a számokkal, hanem két külön tanév adatairól van szó. A hétezres számról nem tud semmit, a harmincnégyezer pedig nem a pedagógushiány, hanem – ahogy világossá tették a sajtótájékoztatón – a pedagógushiány plusz a nevelést, oktatást közvetlenül segítők (noks) körében kialakult hiány: 20.000 + 14.000 = 34.000.
