Jól mutatnak az aranytömbök az esti híradó vágóképein, de gyakorlati haszna nem sok van, ha egy ország aranyba fekteti az adófizetők pénzét. A színesfém nem kamatozik, az aranyrudak tárolása és őrzése pénzbe kerül, miközben komoly kockázatot jelent az arany világpiaci árának alakulása. A legtöbb ország szabadulna az aranykészletétől.
„Ahhoz az iskolához tartozom, amelyik nem látja előnyeit az aranytartalék növelésének” – mondta a Szabad Európának Surányi György egyetemi tanár, volt jegybankelnök.
A szakember szerint téves az a feltételezés, amely szerint az arany nagyobb biztonságot jelent, mintha egy nemzeti bank devizában, azaz dollárban, euróban vagy svájci frankban halmoz fel tartalékokat.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) három évvel ezelőtt úgy döntött, hogy jelentősen emeli a hazai aranytartalékot. Idén már 94,5 tonnára nőtt a tartalék, ami a 2017-es 3,1 tonnához képest harmincszoros növekedés. Ezzel az MNB devizatartalékának már közel 15 százaléka van aranyban.
Olyannyira kitűnik az MNB aranyvásárlása, hogy a nemzetközi statisztikákban Magyarország 63 tonnával a második helyen szerepel Japán (nyolcvan tonna) után a legtöbb aranyat vásárló országok listáján. Pedig Japán csak tíz százalékkal növelte az aranytartalékát, miközben Magyarország egy év alatt kétszáz százalékkal.
Az arányok megértése miatt fontos információ, hogy a listán Üzbegisztán 23 tonna megvásárlásával került a harmadik helyre, majd India (19 tonna) és Kazahsztán (nyolc tonna) következik.
Nemzetstratégiai érdek az aranytömb
„Az arany egy nemzetstratégiai ügy, ezért példás a kormány és a jegybank együttműködése ezen a téren is. Egy gazdaság stratégiai ügy. Egy védelmi vonal. Akinek aranya van, az nem tartozik senkinek, tehát kötelezettség nélkül tart aranyat” – mondta Matolcsy György, az MNB elnöke július 6-án, amikor Orbán Viktor kormányfővel megtekintették a hazai aranytartalékot.
Matolcsy György emlékeztetett: a jegybank 2018-ban a miniszterelnök stratégiai tanácsára úgy döntött, hogy növeli Magyarország aranytartalékát. „Zavaros idők jönnek, veszélyes idők jönnek. Nem ugyanott fogja folytatni a világ az életét, ahol a járvány előtt abbahagyta, és ilyenkor tartalékra, fedezetre és biztonságra van szükség” – fogalmazott Orbán Viktor.
Surányi György szerint azonban nem jó üzlet aranyba fektetni. Az arany ugyanis egy nem kamatozó eszköz, pillanatnyi értéke a nemesfém gyorsan változó világpiaci árától függ. Valószínűleg kamatemelési ciklus kezdődik a világban, és ha elindulnak a kamatok felfelé, akkor egyre nagyobb lesz az a kamatveszteség, amely abból adódik, hogy nem kamatozó eszközöket vásárolt a Magyar Nemzeti Bank.
Ezt a veszteséget persze részben ellentételezheti, ha az arany ára felfelé megy. Szerinte erre fogadni azonban kockázatos, a piacok tanúsága szerint az arany árfolyama rettentően volatilis. „Ez azt jelenti, hogy gyorsan és folyamatosan változik az árfolyam. Aranyba fektetni hazárdjáték, mert nem lehet előre tudni, hogy mennyi lesz az értéke, egyszer fent, egyszer lent” – mondta.
Ha csak az elmúlt három évet tekintjük, azt látni, hogy a nemesfém árfolyama 1200 és 2000 dollár között hullámzott. (Egészen pontosan 2018 szeptemberében 1200 dollárba került egy uncia arany, majd 2020 augusztusában kétezer dollár felett járt az árfolyam, jelenleg 1800 dollár alatt van a nemesfém világpiaci ára.)
Surányi szerint úgy tűnik, hogy az MNB aktuális árfolyamon tartja nyilván az arany értékét. Ezért ha csökkenne az arany ára, jelentős nem realizált veszteséget szenvedne a jegybank, azaz a magyar adófizető.
Titkolózik a magyar jegybank
Az aranytömböket tárolni és őrizni is kell, ami szintén sok pénzbe kerül. A Szabad Európa szerette volna megtudni, mennyibe kerültek az aranyrudak, mekkora összeget emészt fel a színesfém őrzése, tárolása, illetve kitől és mennyiért vásárolták.
A 2013-as jegybanktörvényre hivatkozva azonban az MNB elutasította a közérdekű adatok kiadását. A jogszabály szerint legfeljebb tíz évig nem lehet ezeket az adatokat megismerni. Pontosabban a törvény szerint az MNB elnöke közölheti a számokat, de Matolcsy György úgy döntött, hogy nem él ezzel a lehetőséggel.
Ez azért lett volna fontos információ, mert kiderült volna, milyen költségei vannak az aranytartalékolásnak, megéri-e aranyba fektetni az adófizetők pénzét, főleg úgy, hogy nem termel hozamot. Az adófizetők csak akkor járnak jól, ha folyamatosan emelkedik a színesfém árfolyama, és az MNB egyszer drágábban ad túl az aranyrudakon, mint amennyiért vette.
Habár a jegybank nem osztott meg érdemi információkat lapunkkal, a devizatartalékok havi adatbázisából kiderül, hogy mikor, pontosabban melyik hónapokban vásárolt nagyobb mennyiségben aranyat az MNB. Itt sem tonnát adtak meg, hanem az arany értékét millió euróban, így az összeget az arany változó világpiaci ára is befolyásolja.
Az első tranzakcióra 2018 októberében került sor, akkor 107 millió euróról 1086 millió euróra nőtt a hazai aranytartalék, majd 2021 márciusában 1473 millióról 4361 millió euróra ugrott. Július végén 4,7 milliárd eurónyi aranyrúddal rendelkezett az MNB.
Eddig szerencsések az adófizetők, ugyanis a jegybank alacsonyabb világpiaci áron vásárolt aranyat, vagyis ha most eladná, az MNB nyereséget realizálhatna. Hosszú távon azonban bizonytalan, merre mozdul el a színesfém árfolyama. Az elmúlt szűk ötven évben háromszor volt csúcson az arany ára: 1980 és 2011 szeptemberében, illetve 2020 augusztusában.
Az aranynak nincs pénzszerepe
Surányi György a Szabad Európának azt mondta, hogy az arany már rég nem tölti be az ismert pénzfunkciókat. Így nincs világpénzszerepe, nem tölti be az ármérce-, a csereeszköz- és a fizetésieszköz-funkciót. Legfeljebb felhalmozásieszköz-szerepe lehet, de az is korlátozott a kiszámíthatatlan áralakulás miatt.
„A nemzetközi és a nemzeti monetáris rendszerekben az aranynak nincs pénzszerepe” – mondta az MNB volt elnöke. Abban a csekély valószínűségű helyzetben, ha összeomlana a nemzetközi pénzügyi rendszer, a közel ötmilliárd eurós aranytartalék Magyarország két-három heti importját fedezné. Ez annyira csekély összeg, hogy érdemben nem jelentene segítséget.
Mégis sok ország van, amelyik jelentős tartalékkal rendelkezik, de a szakember szerint ez leginkább kényszer szülte megoldás.
Az USA nem tudja eladni az aranyát
Az Egyesült Államok rendelkezik a legnagyobb aranykészlettel a világon. Őket követik a németek, az olaszok, a franciák és az oroszok, majd a kínaiak és a svájciak következnek a rangsorban. A szakember szerint egy letűnt kor letűnt világának a maradványa a hatalmas aranykészlet. (Noha az adott országok GDP-hez, importjához vagy devizatartalékához képest nem igazán jelentős tétel.)
A Bretton Woods-i pénzügyi rendszerben a dollár átváltható volt aranyra, ezért kellett az Egyesült Államoknak aranyat tartalékolnia. 1971-ben a rendszer összeomlott és megszűnt, azóta az USA nem növelte az aranykészletét, de nem is adtak el.
„Egyrészt az USA-nak nincs szüksége érdemi devizatartalékra, mivel a dollár tatalék-, illetve kulcsvaluta. Ezért a dollár tölti be leginkább a világpénzfunkciót. Másrészt ha az Egyesült Államok elkezdené értékesíteni a birtokában lévő nemesfémet, az arany piaca azonnal összeomlana, az árfolyam töredékére esne” – mondta Surányi.
Szerinte többek között hasonló megfontolásból nem ad el Németország, Olaszország és Franciaország sem az aranykészletéből.
Tele vannak az orosz bányák arannyal
A szakember hozzátette még, hogy Oroszország a világ egyik legnagyobb aranytermelője, így neki sem érdeke, hogy az árfolyam összeomoljon, ezért jobb híján az aranytartalékait növeli. Ha a teljes termelésüket folyamatosan piacra dobnák, az arany ára erodálódna.
Hasonlóan működik az olajpiac is. Azok az országok, amelyek az olaj árának stabilitásában érdekeltek, egyszerűen visszafogják a termelésüket (így tartalékolnak), nem hoznak több olajat a felszínre, mert akkor a kínálat növekedése árcsökkenést eredményezne.
„Oroszország emellett a nyugati szankciók miatt alig tud hitelhez jutni a fejlett világból, ezért rá van kényszerítve arra, hogy az aranyat bonyolult és drága tranzakciókban, korlátozottan fizetési eszközként használja” – mondta a volt jegybankelnök.
Kína túl sok dollárt halmozott fel
Az elmúlt évtizedekben Kínának rendkívüli mértékben növekedtek a devizatartalékai. „A 3500 milliárd dollár devizatartalék több mint fele amerikai dollárban, illetve dolláreszközökben van, és egyszerűen diverzifikálni akarják a dollártól való függőségüket. Emiatt vásárolnak aranyat is” – mondta Surányi.
A szakember szerint a legtöbb aranyat felhalmozó ország tehát egészen más megfontolásból rendelkezik jelentős aranytartalékkal. Törökország jó példa arra, hogy stratégiai, biztonsági megfontolásból mennyire nem éri meg aranyat felhalmozni. A megnövelt aranytartalék sem tudta megakadályozni, hogy a külső egyensúly tartós borulása a török líra szabadeséséhez vezessen.
Kiélezett helyzetben az aranytartalék nem használható devizapiaci intervencióra, nem tompítja a leértékelődési nyomást. „Ha a piaci bizalom megtörik az adott gazdaságpolitika iránt, akkor aranytartalék ide, aranytartalék oda, az árfolyam erősen csökken, azaz leértékelődik, és szélső esetben pénzügyi válságba torkollik” – vélekedett Surányi György.
