Mégis Budapestre jöhet a svéd kormányfő; Törökország véglegesítette a svéd NATO-ratifikációt. Itt próbál befolyást szerezni az Egyesült Államokban az Orbán-kormány. Három-négy ponton állhat vagy bukhat az ukrán pénzügyi csomag. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Mégis Budapestre jöhet a svéd kormányfő; Törökország véglegesítette a svéd NATO-ratifikációt
Törökország közzétette hivatalos közlönyében a Svédország NATO-csatlakozását jóváhagyó parlamenti döntést, véglegesítve ezzel a ratifikációt. Közben kisebb fordulat történt a svéd kormány szándékaiban, miután Ulf Kristersson miniszterelnök levélben értesítette Orbán Viktort: nem zárkózik el attól, hogy Budapestre látogasson, hozzátéve, hogy amúgy a jövő heti EU-csúcson is lesz alkalmuk tárgyalni.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy Kövér László nem támogatja Svédország csatlakozását a NATO-hoz. Azt viszont az Országgyűlés fideszes elnöke ismét nem árulta el, hogy pontosan mit is szeretne a magyar kormány azért, hogy napirendre vegyék a csatlakozási kérelmet.
Itt próbál befolyást szerezni az Egyesült Államokban az Orbán-kormány
A magyar kormány az elmúlt négy évben olyan kapcsolatrendszert épített ki az amerikai konzervatívok körében, amire az egész világ felfigyelt. Idén már harmadszorra rendezik majd meg hazánkban a CPAC-t (Konzervatív Politikai Akció Konferencia), a tengerentúli jobboldal egyik legfontosabb eseményét, amelynek 2022-ben Budapest volt az első európai helyszíne.
Három-négy ponton állhat vagy bukhat az ukrán pénzügyi csomag
Jó egy héttel az Ukrajna finanszírozásáról dönteni hivatott rendkívüli EU-csúcs előtt papíron semmi sem változott, miután a belga soros elnökség frissített szövegtervezete nem veszi figyelembe a magyar javaslatokat. Az Orbán-kormány a színfalak mögött három-négy pontról egyeztethet cserébe az újabb vétó ejtéséért.
Iványi Gábor: Az Isten meg fogja verni ezeket a gazembereket
Még küzd, de nem tudja, hogy meddig bírja. Azt mondja: majdnem ott tart, ahol ötven évvel ezelőtt, annyi különbséggel, hogy most nem börtönbe akarják küldeni, nem a szabadságát akarják elvenni, hanem mindenét, amije van, amit felépített. Iványi Gábor már tíz évvel ezelőtt is kapott levelet, amelyben azt kérték tőle, hogy írja össze, kinek adja át az intézményeit. Ingyen. A lelkipásztor szerint erős és egyenes üzenet volt: ha nem így tesz, baj lesz.
Elemző: A Budapest-bérlet kampánykérdés, amivel gyenge pontot találtak el
A kormányfő egy kávészünettel közelebb a 2026-os győzelemhez, és neki csak ez számít – mondja Ruff Bálint, amikor a svéd NATO-csatlakozás nyomán előjön a brüsszeli kivonulás képe. Szerinte az ellenzék még mindig a választás technológiai kérdéseinél tart, és Vitézy Dávidból főpolgármester-jelölt lesz.
Akár négymilliárd forintot is hozhat évente az Orbán-bányának a hulladék
Elérkezett a rekultiváció ideje a gánti dolomitbányában. Az Orbán család bányájában még ezen is keresni fognak, miután megkapják az összes engedélyt ahhoz, hogy építési-bontási hulladékkal töltsék fel az üregeket. A kormány nemrég enyhített a szabályozáson, már nem kell vízügyi engedély, így a gánti bánya alatt futó karsztvíz sem lehet akadálya a sittel való feltöltésnek.
Gyerekként anyává válni egy gyermekotthonban
Magyarországon a leányanyák száma majdnem háromszorosa az európai uniós átlagnak. Tíz év alatt 18 százalékkal nőtt a családoktól elszakított, nevelésbe vett gyermekek aránya. A gyermekotthonokban uralkodó viszonyok miatt előfordul az is, hogy a bent élő fiatal lányok teherbe esnek. Közülük ketten beszélnek arról, miért nem áldott állapot egy gyermekotthonban babát várni.
Újabb földeket vett az ország egyik legtehetősebb önkormányzati képviselője, Mészáros Lőrinc testvére
Több mint hat hektár újabb területet szerzett Mészáros Lőrinc testvére a nyilvános állami adatbázis szerint. A Felcsúton önkormányzati képviselő Mészáros János a vagyonnyilatkozata alapján mostanra több mint háromszáz hektárnyi föld tulajdonosa.
Nincs jogi lehetőség Ukrajnának adni a Magyarországnak szánt EU-forrásokat
Magyarország volt a téma az Európai Parlament legutóbbi plenáris ülésén, ahol a magyar kormányfő mellett az Európai Bizottság elnökét is kritizálták. Podcastunkban körbejárjuk, hogy kettejük közül ki van inkább célkeresztben, s hogy miért került most újra napirendre a magyar kormány és az Ukrajnának szánt támogatás.
Interaktív weboldalon nézheti át, milyen EU-s pénzekhez nem fér hozzá a magyar kormány
Részletes magyarázó oldalt készített a Magyar Helsinki Bizottság és az Átló arról, hogy pontosan milyen EU-s pénzeket függesztettek fel a magyar kormány elől, és miért. A fő okok a rendszerszintű korrupció, a gyenge minőségű hazai szakpolitikai megoldások vagy például az alapvető jogok megsértése. Azt is megnézheti, mit kéne tennie a kormánynak ahhoz, hogy újra hozzáférjen ezekhez a támogatásokhoz.
Hevér Gábor: Ha egy kultúrdöntő kör határoz a támogatásokról, a rendszer nem igazságos
A színész azokkal a rendezőkkel tud jól dolgozni, akik az agyát, a gondolatait is használják. Bár az Igenis, miniszterelnök úr! című előadás tízéves, a benne szereplő politikai kijelentések egy részének mára megváltozott a jelentése. A kabinetfőnök például arról beszél a darabban, hogy átalakítják a kultúra finanszírozását, a színházak csak akkor kapnak pénzt, ha lojálisak. Eszenyi Enikő vígszínházi ügyéről úgy véli: a főváros álságos vizsgálatot folytatott, hiszen minden paksaméta rendelkezésre áll, mégsem fűztek hozzá egyetlen megjegyzést sem. A Szelfi vendége Hevér Gábor színművész volt.
„A kritikátlan elfogadás ebben a közegben egy kicsit kikezdődött” – Mikesy András, a Keresztény Pedagógus Szövetség alelnöke
A vallását gyakorló, túlnyomórészt fideszes oktatási közegben sokan elvesztették korábbi kritikátlanságukat az elmúlt két évben – mondta podcastunkban az újjáalakult Küldetés – Keresztény Pedagógusok Szövetségének egyik vezetője. Mikesy András szerint formális kapcsolatuk nincs az oktatásirányítással, de kapcsolati hálójuk révén le tudnak ülni egy informális beszélgetésre olyanokkal is, akiknek van.
Nem értik a cukrászdák, kocsmák, miért kell jelenteniük, hány fröccs és sütemény fogyott
Január 1-je óta adatszolgáltatásra kötelezik a kocsmákat, cukrászdákat és a kis éttermeket is. Minden rendelés után el kell küldeniük a turizmusért felelős állami szervnek, hogy a vendégek mennyi sört, hány sütit fogyasztanak, illetve hogy mennyibe kerül a rántott hús. Az érintettek, szakmai szervezetek véleményét Wiedemann Tamás írta meg, őt kérdeztük podcastunkban.
Ukrajna, Zelenszkij és az EU a külső manipuláció fő célpontja
Oroszország és Kína is fokozta ellenséges információmanipulációs tevékenységét az Európai Unióval, Ukrajnával és személyekkel, így Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel és Josep Borrell-lel, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjével szemben – állapította meg a külföldi beavatkozásról szóló második jelentésében az Európai Külügyi Szolgálat.
Még tombol a háború, de Ukrajnában indul az újjáépítés
A közel két évvel ezelőtti harcokban súlyos károkat szenvedő Trosztyanec az egyike annak a hat ukrán településnek, amelyeket kísérleti program keretében állami forrásból újjáépítenek, hogy tapasztalatot szerezzenek a későbbi, sokkal szélesebb körű újjáépítéshez.
Egy másik cikkünkben arról írtunk, hogy Ukrajna nehezen megszerzett gazdasági stabilitása veszélyben forog, ugyanis a kormány nagy költségvetési lyukkal szembesült, miközben két legfőbb szövetségese és pénzügyi támogatója – az Egyesült Államok és az Európai Unió – eddig nem tudott dönteni a további segélyről.
A sorozatos csőtörések miatt didergő oroszok okozhatnak repedést Putyin hatalmán
A rendszeres csőtörések miatt oroszok százezrei maradnak fűtés nélkül a kemény téli hidegben. Egyes élelmiszerek ára az egekbe szökött, a családok egyre türelmetlenebbül várják haza a két éve tartó háborúban szolgáló férfiakat. Ezek a problémák nyomot hagynak Putyin újraválasztási kampányán is.
Emellett a vécéháborúkról is beszámoltunk, vagyis arról, hogy a Kreml szintet lépett a „hagyományos értékek” védelmében.
