Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Szabad a gazda – Törvényessé tette a fiktív lakcímet a parlament


Tornyospálca szellemháza. Évek alatt háromszáznegyven embert jelentettek be ide, papíron a falu népességének tizenkét százaléka itt lakott. A kép 2021. március 10-én készült
Tornyospálca szellemháza. Évek alatt háromszáznegyven embert jelentettek be ide, papíron a falu népességének tizenkét százaléka itt lakott. A kép 2021. március 10-én készült

Salátatörvénybe rejtve szavazta meg az Országgyűlés azt a javaslatot, amely szélesre tárja a kaput a voksturizmus előtt – írja a Társaság a Szabadságjogokért. A módosítás megváltoztatja a lakóhely fogalmát: a jövőben nem kell ténylegesen az adott címen élnie annak, aki lakóhelyet létesít.

A lakóhely így egyfajta kapcsolattartási címmé degradálódik, nem várja el az állam az állampolgártól, hogy a bejelentett lakcímén éljen – írja a TASZ. Így a nyilvánvalóan fiktív lakóhelyek jogi értelemben vett fiktív jellege is megszűnik – teszi hozzá.

Ehhez jön még, hogy ugyanabban a salátatörvényben a Btk. közokirat-hamisításról szóló része is módosul, mégpedig úgy, hogy a tulajdonos hozzájárulásával vagy saját tulajdonú ingatlanra bárki bejelenthet lakcímet büntetőjogi szankció nélkül – még akkor is, ha már az első pillanattól nyilvánvaló, hogy nem fog ott élni. Vagyis a fiktív lakóhely létesítése vagy az abban való közreműködés egyszerűen nem lesz többé büntethető.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

A Szabad Európa többször is írt arról, hogy Szabolcs megyében hamis címre adtak ki ukránoknak lakcímkártyát, egy tornyospálcai házba például háromszáznegyven fantomlakost jelentettek be. Ők azért létesítettek lakcímet, hogy választójoggal élhessenek Magyarországon. A hatóságok több bizonyítékot találtak voksturizmusra a 2018-as országgyűlési és a 2019-es önkormányzati választásokon Északkelet-Magyarországon, ám az elmúlt években csupán két polgármester és egy önkormányzati ügyintéző ellen emeltek vádat, és egyetlen kormányhivatalban dolgozót sem vontak eddig felelősségre. A törvénymódosítás nyomán a jövőben nem lesznek büntetőjogi értelemben felelősségre vonhatók azok és segítőik, akik rosszhiszeműen, kizárólag ezzel a céllal létesítenek – a tényleges ott élés szándéka nélkül – magyarországi lakóhelyet, hívja fel rá a figyelmet a TASZ.

Az Alkotmánybíróság érvelése már nem áll

A társaság szerint a lakóhely fogalmának módosítása zárójelbe teszi az Alkotmánybíróság (AB) 2016-ban hozott döntésének érvelését is. E szerint azért elfogadható, hogy másképpen szavazhatnak azok a polgárok, akiknek van magyarországi lakcímük, illetve azok, akiknek nincs, mert „a Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkező választópolgárok kapcsolata az állammal közvetlenebb és erősebb, mint az ilyen, állandó lakóhellyel nem rendelkező választópolgároké”.

XS
SM
MD
LG