Andrij Koboljev, az állami Naftogaz vállalat vezérigazgatója a Szabad Európának adott interjúban azt mondta: október 29-én, washingtoni látogatása alatt Oroszország elleni szankciókról tárgyalt az amerikai kongresszus képviselőivel. A tárgyalásokkal azt szeretné elérni, hogy az Egyesült Államok szankciók kiterjesztésével érje el az Északi Áramlat 2 gázvezeték építésének leállítását.
Dollármilliárdoktól eshet el Ukrajna
A balti-tenger alatti, Oroszországot Németországgal összekötő vezeték már csaknem teljesen elkészült. Mivel kikerüli Ukrajnát, a szállítás elindulása esetén Kijev több milliárd dollárnyi gáztranzit-bevételtől eshet el. Az építkezés leállítása érdekében az USA korábban gazdasági szankciókat helyezett kilátásba. Egy az amerikai törvényhozás előtt levő, Rendelet Európa Energiabiztonságának Védelméért (PEESCA) nevű javaslat megerősítené és kiterjesztené a szankciókat azokra az egyénekre és szervezetekre, akik biztosítási szolgáltatással és különböző munkákkal segítik a projektet.
A közelmúltban felmerült viszont, hogy a jövő évben életbe lépő honvédelmi rendelet alapján nem lehet bevezetni a PEESCA-t, hiszen a szankciók tovább ronthatják a német-amerikai kapcsolatokat.
Koboljev a Szabad Európának azt mondta, szerinte az újabb szankciók garantálnák, hogy ne épüljön meg teljesen a gázvezeték. Ebben az esetben Oroszországnak mintegy másfélszeresére kéne növelnie az Ukrajnán keresztül nyugatra szállított gázmennyiséget. Koboljev elmondása szerint ennek lehetőségét Moszkva már komolyan fontolgatja.
Oroszország és Ukrajna tavaly decemberben írt alá 5 éves gáztranzit-szerződést, miután az Egyesült Államok szankciókat vezetett be az Északi Áramlat miatt. A megállapodás értelmében az oroszok legalább 65 milliárd köbméter földgázt exportálnak Ukrajnán keresztül idén, és évente legalább 40 milliárd köbmétert a következő 4 évben.
Politikai nyomás otthon
Koboljev elmondása szerint a külügyi és az energiaügyi tárca képviselőivel is találkozott Washingtonban, akiknek arról beszélt, hogy a gázcéget „politikailag motivált támadás” érte otthon. Az ukrán állami számvevőszék a közelmúltban azzal vádolta a Naftogazt, hogy mesterségesen alacsonyan tartotta a bevételét, hogy kevesebb osztalékot kelljen fizetnie az államnak. Koboljev szerint azonban a vállalat pénzügyi gyakorlata megfelelt a nemzetközi előírásoknak, amit a Deloitte, az egyik legnagyobb nemzetközi könyvvizsgáló cég szakértői is megerősítettek.
Gazdasági károkat okoz a korrupció
A Naftogaz Ukrajna egyik legnagyobb bevételű vállalata korábban nem volt mentes a korrupciós botrányoktól. A 2014-es, Viktor Janukovics elnök bukását követő fordulatkor a nyugati országok többek között azzal a feltétellel nyújtottak pénzügyi segítséget Kijevnek, hogy a kormány fellép a Naftogazhoz hasonló állami vállalatokat behálózó korrupció ellen. Ennek részeként létrehoztak egy független ellenőrző szervezetet, amelynek célja a vállalat védelme a politikusok és oligarchák befolyásától. Elemzők szerint ezzel sikerült kiváltani több nagyhatalmú ember haragját.
A Naftogaz tisztaságát ellenőrző bizottság egyik tagja Amos Hochstein, az amerikai külügyminisztérium korábbi tisztviselője októberben lemondott, amiért a Naftogaz vezetése „folyamatosan akadályozta” a cég átvilágítását. Hochstein elmondása szerint a vállalatot folyamatosan politikai nyomás alatt tartják oligarchák, akik rajta keresztül gazdagodnának meg.
Koboljev elmondása szerint erről a problémáról is tárgyaltak Washingtonban, valamint arról, hogy külföldi befektetők bevonásával kezdenék meg két ukrajnai földgázlelőhely kiaknázását. Hasonló projekteket korábban is támogattak nyugati államok, hogy csökkentsék Ukrajna és Európa függőségét az orosz energiahordozóktól. Magáncégek azonban többször is elálltak a befektetéseiktől az ukrán gáz- és olajiparban tapasztalt korrupció miatt.
