Vlagyimir Putyin orosz elnök támogatja, hogy jelentős összegeket kapjanak a nyugdíjasok, a katonák és mások. De azt a több milliárd rubelt, amelyet a pénzszűkében lévő állampolgároknak belengetett, csak a közelgő orosz parlamenti választások után szabadítaná fel. Bírálói és az ellenzék azzal vádolja, hogy meg akarja vesztegetni a választókat, hogy ellensúlyozza a kormányzó Egységes Oroszország párt romló népszerűségét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nagylelkű és készséges hangulatban volt, amikor részt vett az ugyan kormányon lévő, de megtépázott tekintélyű Egységes Oroszország párt kongresszusán, amit alig néhány héttel az országos törvényhozási választások előtt tartottak.
Miután ő és a párt vezetői megvitattak egy sor javaslatot arról, hogy a kormánypárt hogyan léphetne tovább, Putyin jóváhagyását adta néhány új programra, másokat pedig szövetségi pénzügyi támogatással toldott meg.
„Az ezerrubeles (13,50 dollár) nyugdíjemelés nem elég – mondta a küldötteknek az augusztus 22-i moszkvai rendezvényen. – Javaslom, hogy a nyugdíjasoknak idén egyszeri tízezer rubelt (135 dollárt) adjunk.”
Putyin hozzátette: az lenne a tisztességes, ha a katonák és hallgatók, valamint a rendfenntartó erők tisztjei is egyszeri tizenötezer rubeles (kétszáz dollár) kifizetést kapnának.
„Mindenki legyen egyenlő, mint a bányában” – viccelődött az orosz elnök a forró és párás hagyományos orosz fürdőre utalva, kifejtve, hogy a bónusz ugyanannyi lenne, függetlenül attól, milyen beosztásban van a jutalmazott.
Az elnök ezután felvetette, hogy az általa javasolt mintegy ötszázmilliárd rubelnyi (6,7 milliárd dollár) új kiadások részleteit a következő kormánynak kellene kidolgoznia, hogy a pénzeket még idén folyósítani tudják. A bírálók és politikai ellenfelek erre megjegyezték, hogy Putyin lényegében a „szavazzatok ránk, és később megháláljuk” típusú ajánlattal megvesztegeti az anyagilag kiszolgáltatott helyzetben lévőket.
„Alányúl a kormánypártnak”
„Ez Putyin elnök kísérlete arra, hogy valahogy helyreállítsa az Egységes Oroszország zuhanó tetszési indexét, amely az Állami Duma munkája miatt alakult ki az elmúlt években, a nyugdíjkorhatár emelését követően” – mondta Alekszandr Gnyezgyilov, a liberális Jabloko párt vezető tagja.
A szeptember 17–19. közötti voksoláson 450 parlamenti mandátum, valamint néhány polgármester és regionális vezető helyéről kell dönteni, és a kormánypárt szorult helyzetben van.
Az államilag finanszírozott VTsIOM közvélemény-kutató szerint az Egységes Oroszország támogatottsága augusztus 15-én alig több mint 27 százalék volt – ez 2006 óta a legalacsonyabb szint. Az államilag finanszírozott Közvélemény-kutató Alapítvány (FOM) harminc százalékra tette a párt támogatottságát.
A visszaesést széles körben a közvélemény haragjának tulajdonítják, amiért a párt 2018-ban támogatta a népszerűtlen nyugdíjreformot. Ez olyan szintre emelte a nyugdíjkorhatárt, amiről sok orosz (főként férfiak) úgy gondolták, hogy esélyük sincs megérni. A választók egy része nem tapsolt annak sem, hogy milyen aktív szerepet játszott a párt a tavalyi alkotmánymódosítások elfogadásában, amelyek többek között 2036-ig meghosszabbíthatják Putyin hatalmát.
Nem segített a máig is tartó koronavírus-járvány és pandémia okozta gazdasági stagnálás sem. Bár Putyin népszerűségi mutatója is megindult lefelé – a Levada független közvélemény-kutató ügynökség szerint hatvan százalék alá esett, majd visszakúszott 64 százalékra –, továbbra is ő az az ember, akihez fordulni kell, ha a pártnak irányadásra van szüksége.
Bár Putyin nem tagja az Egységes Oroszországnak, mindig a párt mellett kampányol. Az Egységes Oroszország a 450 fős alsóházban jelenleg 336 mandátummal rendelkezik, így át tudja vinni az elnök javaslatait. A katonák és a 29 millió nyugdíjas együttesen az ország választópolgárainak több mint negyven százalékát teszi ki. A számukra javasolt kifizetés a támogatás komoly megnyilvánulása lehet.
Ellenzék: „Minek az ösztönzők, ha talpra állt a gazdaság?”
Nem a kifizetés volt az egyetlen dolog, amelyet az orosz választók előtt lebegtetett, akik esetleg a kormány összetételének megváltoztatását tervezik, akár úgy, hogy az Egységes Oroszország ellen induló jelöltekre szavaznak, akár úgy, hogy egyáltalán nem mennek el szavazni.
Putyin a kongresszuson egy sor más ösztönzőt is bedobott: például öt új város létrehozását egy nagyszabású szibériai fejlesztési program részeként – ezt Szergej Sojgu védelmi miniszter terjesztette elő, aki júniusban Szergej Lavrov külügyminiszterrel együtt felkerült az Egységes Oroszország párt listájára –, 45 milliárd rubelt a régiókban sürgősségi lakásprogramokra, 24 milliárd rubelt a tomboló erdőtüzek elleni küzdelem fokozására és az orosz légi közlekedési ágazat fejlesztését.
Mindezeket, mint mondta, a pártnak támogatnia kell „a 2022-es költségvetésben és a 2023–24-es tervezési időszakban”. Nyilvánvalóan abból a feltételezésből indult ki, hogy az Egységes Oroszország akkor még kormánypozícióban lesz.
„Tudom, hogy mindig az uralkodó politikai erő felelős mindenért, az ország összes problémájáért – mondta Putyin, aki júliusban rendeletet írt alá a gyermekes családok támogatásáról. – Ezt mindig az önök vállára hárítják. De önök eddig felelősségteljesen viselkedtek, és a program végrehajthatónak bizonyult” – mondta a kormánypárt tagjainak.
A kritikusok és a politikai ellenzék viszont, amelyet meggyengítettek a bebörtönzött rivális, Alekszej Navalnij támogatói elleni kemény fellépések, felháborodott.
Sokan feltették a kérdést: ha az orosz gazdaság „gyakorlatilag” már talpra állt – ahogy Putyin és a Duma költségvetési bizottságának vezetője, Andrej Makarov is fogalmazott –, miért van szükség most ilyen ösztönzőkre?
„Ha kizárólag gazdasági szempontból vizsgáljuk ezeket a kifizetéseket, akkor nincs semmi értelmük” – írta augusztus 24-én a Kreml Mamkoved nevű politikai és üzleti témákkal foglalkozó Telegram-csatorna.
Meg kell békíteni a bázist jelentő szavazókat
Andrej Pivovarov, a megbénított Nyílt Oroszország demokráciapárti mozgalom börtönbe zárt volt ügyvezető igazgatójának Twitter-fiókja arra a következtetésre jutott, hogy „az Egységes Oroszországnak megvannak a saját elképzelései a választási kampányról: börtönbe zárni a versenytársakat és pénzt osztogatni a választóknak”.
Dmitrij Kolezsev orosz újságíró a lényegre tapintva azt írta Telegram-csatornáján: egyértelmű, hogy „meg kell békíteni azokat az embereket, akikre a rezsim támaszkodik”, például a hadsereget, a rendőrséget és a biztonsági szerveket. „Különben mi lesz, ha fel kell oszlatniuk egy tiltakozó akciót?” – kérdezte szarkasztikusan.
Andrej Zubov, a neves történész, a Nép Szabadsága Párt elnökhelyettese szerint az egész „beteges” és „idejétmúlt”, és olyan embereket céloz meg, akik a szovjet korszakban nőttek fel. Ők megszokták, hogy kapnak valamit, majd cserébe kérnek tőlük valamit.
„Sajnos az idősebb generáció már hozzászokott ehhez, számukra ezek az alamizsnák jelentenek valamit” – mondta Zubov, megjegyezve, hogy elsősorban ők érdemlik meg a pénzt.
„Szerintem a fiatalabb generáció már más, és nincs szüksége alamizsnára. Ők a saját életüket akarják felépíteni, maguk akarnak pénzt keresni, maguk akarnak vállalkozni.”
Gnyezdilov Jabloko-képviselő szerint még Putyin hatalmas ígéretei sem kárpótolják az embereket a nyugdíjkorhatár emelésével elvesztett pénzért, a koronavírus-járvány okozta veszteségekért, valamint a 2014-ben annektált Krím és a georgiai szakadár régiók, Abházia és Dél-Oszétia fenntartásának költségeiért.
„Az emberek el fogják fogadni a pénzt – mondta a Szabad Európának. – De nagyon kétlem, hogy meg fogják változtatni a véleményüket az Egységes Oroszországról és Putyin elnökről.”
