Védett állatok és növények élőhelyét féltő helyiek tiltakoztak Budakeszin három éve, mert a város külterületén, a budapesti XII. kerületi erdők mellett fekvő Álomvölgyben építkezés indult. A befektető szerint mezőgazdasági tevékenységhez kapcsolódó épületeket terveztek, de sokan lakóparkot emlegettek a tervek alapján. A terület különleges történelmi emléket is érint, és Natura 2000 védettségű. A projektet a tiltakozó helyiek és ellenzéki politikusok nyomására az önkormányzat állította le azzal, hogy védetté nyilvánította a helyet. A vállalkozó már nem akar építkezni, de nagy összegű kártalanítási pert indított a város ellen.

Az Álomvölgy ügye a közelmúlt egyik nagy civil sikere volt. A többszörösen védett helyen az építkezés akkor ugyan elkezdődött, de helyi aktivisták, környezetvédők és ellenzéki politikusok összefogása végül elérte, hogy leállítsák a beruházást.

A mai napig megmaradt a drótkerítés egy jó tízperces sétányi út mentén Budakeszi külterületén, a szántóföldekkel és erdős dombokkal körülvett Álomvölgy mellett. Bár korábban munkagépek, aggregátorok hangja jelezte (és ezek a kerítésen át időnként látszottak is), hogy a terület körül folyó vita ellenére nagy lendülettel zajlik a munka. A Budaörsi-kopárok népszerű kirándulóhelyéhez is közeli területen elterelték a patakot, műanyag kábeleket, vezetékeket fektettek le.

A változtatási tilalom ellenére építkeztek

2019 novemberében közel háromezer aláírást elérő petíciót indítottak helyi lakosok és környezetvédők a terület védelméért, az építkezés megakadályozásáért. Ebben követelték a Budakeszi Álomvölgy elnevezésű terület (hrsz. 081/12-20) tulajdonosaitól, hogy haladéktalanul állítsák le a szerintük évek óta tartó jogellenes és súlyosan természetkárosító tevékenységüket és építési munkálataikat, és tartsák be a területre korábban elrendelt változtatási tilalmat.

A tiltakozók azt kérték a Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Osztályától és az Érdi Járási Hivatal Környezet és Természetvédelmi Főosztályától, hogy lépjenek föl az engedély nélküli és a változtatási tilalmat figyelmen kívül hagyó építkezéssel szemben, és tegyenek meg mindent az országosan védett és Natura 2000 besorolású terület, valamint az ott élő fokozottan védett növény- és állatfajok és a kulturális örökség részét képező védett kaptárkövek védelméért.

A beruházást kifogásolók nem értették, hogy a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága hogyan adhatott ki a beruházást támogató szakvéleményt a védett területen tervezett építkezésre úgy, hogy korábban megállapította a természetkárosítást. Ráadásul a területre korábban a helyi önkormányzat változtatási tilalmat rendelt el.

Az ügyben – ellenzéki politikusok feljelentése nyomán – a Budaörsi Rendőr-főkapitányság nyomozott természetkárosítás miatt, majd lezárták az ügyet arra hivatkozva, hogy nem tudták megállapítani az elkövető kilétét. Pedig az Átlátszó cikke szerint a rendőrségi irat is elismerte a természetkárosítást: „A földmunkák során a védett és fokozottan védett növények élőhelye átalakult (…) és a természetkárosítás tényállásának törvényben meghatározott feltétele megvalósult.”

Az ügyészség elrendelte a nyomozás folytatását

2019. május 31-én egy ügyészségi határozat az építési munkálatokra irányuló nyomozás folytatását rendelte el az ügyben. Az ügyészségi határozat szerint a nyomozó hatóság nem tett meg mindent az elkövető felkutatása érdekében, nem vizsgálta a vonatkozó hatástanulmányt és azt, hogy az abban foglaltaktól mennyire tért el a beruházás. Közben az építési munkák zavartalanul tovább folytak.

Az Álomvölgy végül helyi védelmet kapott Budakeszi képviselő-testületétől, és – mint a Mérce megírta – a Pest Megyei Kormányhivatal Építési és Örökségvédelmi Osztálya ez alapján elutasította a terület tulajdonosának építésiengedély-kérelmét.

A beruházó perel, már nem akar építkezni

Ezt követően a közelmúltig nem lehetett hallani a tervezett beruházásról. Nemrég viszont a Szabad Európa szerkesztősége arról értesült, hogy a befektető több száz millió forintra perli Budakeszi önkormányzatát. Információink szerint két tárgyalás volt eddig az ügyben.

Ezzel a hírrel kapcsolatban hiába kerestük az önkormányzatot többször is, egyetlen e-mailünkre sem érkezett válasz. Az Álomvölgyben tervezett beruházás területének társtulajdonosa, Baumgartner Antal telefonon megerősítette, hogy pert indított az önkormányzat ellen, és kijelentette, hogy ő minden engedélyt beszerzett az egykor lőtérként is használt területen való építkezéshez. A kért kártalanítás összegéről nem kívánt nyilatkozni a folyamatban lévő eljárás miatt, de annyit elárult, hogy már nem akar ott építkezni, eladni készül az ingatlant, mert elege lett az egészből.

„Az önkormányzat jegyzője letiltott minden beruházást, pedig mindenre engedélyünk volt, ezért bepereltem kártalanításért (…) pedig régóta mindenfajta építési engedélyünk megvolt, korábban az önkormányzat is jóváhagyta” – nyilatkozta Baumgartner a Szabad Európának.

Ügyészi felfüggesztés és több száz milliós kártalanítási igény

A Pest Vármegyei Rendőr-főkapitányságtól megtudtuk, hogy az Álomvölgy ügyében a Budaörsi Rendőrkapitányság 2022 augusztusában vádemelési javaslattal továbbította az iratokat a Budaörsi Járási Ügyészség részére. A Pest Vármegyei Főügyészség kijelölt sajtószóvivője, dr. Nisóczi József Levente osztályvezető ügyész a Szabad Európa kérdésére az alábbi tájékoztatást adta:

"Az ügyben gyanúsítottként hallgattak ki egy személyt Natura 2000 területet, védett barlangot, védett természeti területet vagy védett élő szervezetek életközösségét, azok élőhelyét jogellenesen jelentős mértékben megváltoztatva gondatlanságból elkövetett természetkárosítás vétsége miatt. Az elkövetővel szemben a Budaörsi Járási Ügyészség feltételes ügyészi felfüggesztést alkalmazott, amelynek keretében az eljárást 1 év időtartamra felfüggesztette 2022 októberében."

Az új büntetőeljárási törvényben a feltételes ügyészi felfüggesztés szerepel a korábbi "vádemelés elhalasztása" jogintézmény helyett. Ilyen esetekben a bűnösség kimondása nélkül, a vádemeléssel való fenyegetettség a "büntetés".

Az Álomvölgy védelméért korábban tiltakozó helyi aktivisták szóvivője, Szigeti Balázs információi szerint a per tárgya 840 millió forint, ennyi kártalanítást szeretne a vállalkozó a meghiúsult beruházás miatt. Szigeti a Szabad Európának azt mondta, hogy a vállalkozó által indított pernek azért nagy a tétje, mert ha az önkormányzat elveszti, az nemcsak ellehetetleníti a város költségvetését, hanem más településeket is visszatarthat attól, hogy védetté nyilvánítással óvják környezeti értékeiket. Ezért az aktivisták írásban is jelezték az önkormányzatnak aggályaikat, és ezt követően az önkormányzat megbízott ügyvédként egy környezeti jogban gyakorlott jogászt is.

Egy, az ügyet ismerő környezeti jogásztól, Kiss Csabától megtudtuk, hogy az Álomvölgy-beruházás befektetője az önkormányzatnak küldött természetvédelmi kártalanítási igényt, amelyet a szomszédos település jegyzője (az önkormányzat saját jegyzője nem dönthet őket is érintő ügyben) másodszor is elutasított, emiatt indult a per.

Problémás a környezetkárosítás büntetőjogi megítélése

Az Álomvölgy ügyében annak idején Hegyesi Beáta korábban a Párbeszéd, jelenleg a DK politikusa és Szél Bernadett korábbi országgyűlési képviselő (LMP, majd független) feljelentést tett, és elérte az ügyészségnél, hogy ne zárja le a rendőrség a nyomozást. Szél a zöld (a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó ) ombudsmanhelyetteshez is fordult, hogy kifogásolja a nyomozás felfüggesztését, és megtudja, lett-e eredménye a 2019-es állampolgári feljelentés nyomán indult eljárásnak.

A volt országgyűlési képviselő kérdésére az ombudsmanhelyettes válaszában elismerte, hogy „több esetben merültek fel a természetkárosítás (környezetkárosítás) büntetőjogi megítélésével összefüggő problémák, kérdések”, és hogy „a vonatkozó büntetőjogi joggyakorlat (ideértve az egyes cselekmények minősítésével, a közvetett elkövetőkkel, az engedélyező hatóságok felelősségével stb. összefüggő kérdések) átfogó elemzése nagyon időszerű”. Az országgyűlési képviselő beadványának a nyomozás felfüggesztésére vonatkozó részét az ombudsmanhelyettes a Legfőbb Ügyészségre továbbította.

Megkerestük dr. Bándi Gyula, a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó biztoshelyettes hivatalát, hogy megtudjuk, mi történt azóta az Álomvölgy ügyében. Mikula Andrea sajtófőnök megkeresésünkre arról tájékoztatott, hogy az alapvető jogok biztosának feladat- és hatáskörével, az ennek ellátásához szükséges vizsgálati jogosultságaival összhangban a Budakeszi Álomvölgyben tervezett építkezés kapcsán a beadvány, valamint az érintett hatóságoktól kapott információk elemzése alapján megállapította, hogy „az ügyben ombudsmani eljárás nem folytatható, és erről, valamint a döntés indokairól részletesen tájékoztatta a panaszost”.