Szemben Európával: a magyarok jobban bíznak Putyinban, mint Zelenszkijben. Politikamentesen utálják a NER-focit a NER-stadionokban. A svéd NATO-alkuban csúcsosodott ki Törökország új keletű nyugati fordulata. A hét legfontosabb cikkeiből válogattunk.
Szemben Európával: a magyarok jobban bíznak az agresszor Putyinban, mint Zelenszkijben
A magyarok valami miatt mára extrém módon utálják Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, miközben a NATO-t erősen támogatják. Vlagyimir Putyin pont ugyanannyira népszerű, mint amerikai kollégája, Joe Biden. A friss kutatás szerint Magyarországon kiugró az ellenszenv Zelenszkijjel szemben, egy öt évvel ezelőtti felméréskor a véreskezű kommunista diktátort, Rákosi Mátyást gyűlölték nagyjából ennyire a magyarok. Mindez feltehetően nem független a már több mint egy éve nagy pénzekből futó putyinista magyar állami kommunikációtól.
Politikamentesen utálják a NER-focit a NER-stadionokban
Az NB I-es bajnokság hajrájában szokatlanul éles, politikai tartalmú üzenetet küldtek az UTE ultrái a Kubatov Gábor elnökölte Ferencváros szurkolóinak. Ennek kapcsán érdeklődtünk hat jelentős fociklub törzsszurkolóinál a hazai lelátók és a politika kapcsolatáról. Vigyázat, időnként szókimondó tartalom.
A svéd alkuban csúcsosodott ki Törökország új keletű nyugati fordulata
Recep Tayyip Erdoğan török elnök tőle megszokott módon 180 fokos fordulatot hajtott végre a svéd NATO-csatlakozás ügyében, amelynek jóváhagyása az újraválasztását követően megkezdett, fokozatos Nyugat-párti fordulatba illeszkedik. A török elnök régóta próbál egyensúlyozni Oroszország és a Nyugat között, hogy a lehető legnagyobb haszonra tehessen szert, így kevesen számítanak arra, hogy új keletű nyugati fordulata mélyreható vagy hosszú távú irányváltás lenne.
„Technikai kérdés” – A svéd NATO-csatlakozásról egy éve húzódó magyar szavazás kronológiája
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arról beszélt a vilniusi NATO-csúcs előtt, hogy pusztán technikai kérdés, mikor ratifikálja a magyar parlament a svéd NATO-csatlakozást, mert támogatják a lépést. A szavazásra volt majdnem egy év, eddig mégsem történt meg, helyette sokféle magyarázat hangzott el. Cikkünkben ezeket szedtük sorba.
Oktatáskutató a státusztörvényről: „Egy mérhetetlenül szelektív törzsi társadalom öngyilkos reflexiója saját magára”
Miért beszélnek tanárhiányról, amikor átlagosan tíz általános iskolás gyerek jut egy pedagógusra? Mi a tanárok és mi a megrendelő, a lakosság felelőssége a magyar oktatás szétesésében? Miért racionális lépés a státusztörvény egy olyan kormánytól, amelyik nem minőségi oktatásban, hanem gyerekfelügyeletben gondolkodik – ahogy egyébként a társadalom nagy része is – a XXI. században? Lannert Judit oktatáskutatót kérdeztük, aki több kutatást is végzett a magyar oktatás emberierőforrás-szükségletéről.
Közelebb hozta a háború Ukrajnát a NATO-hoz, de távol is tartja
Svédország tagsága egy ideig még ütőkártya lehet a török elnök kezében – mondja tudósítónk a katonai szövetség vilniusi csúcstalálkozóját értékelve. Az ukrán államfő csalódottan, de mégsem üres kézzel távozott, Oroszország és Kína pedig feljebb került a fenyegető tényezők listáján.
Így segítik hatalomban tartani a Fideszt a félelemkeltő kampányok
A magyar kormány legalább 2015 óta folyamatosan olyan kampányokat folytat, amelyekkel azt sugallják, hogy valamilyen komoly veszély fenyegeti az országot. A veszély többnyire kívülről érkezik (migránsok, Brüsszel, háború), de egyre több a belső fenyegetés is, legyen az a baloldal vagy épp az „LMBTQ-propaganda”. A kormány egyre határozottabban kommunikálja, milyennek tartja az ideális magyart, miközben a társadalom jelentős része nem felel meg nyilvánosan kommunikált elvárásainak.
A zöldhatáron vagy a kerítést létrával leküzdve hozzák át az embereket – Így dolgoznak az embercsempészek
Zsúfolt személyautóban, kisbusszal, teherautóval, sőt utánfutón szállítják át a határon a Nyugatra igyekvő illegális határátlépőket. A magyar területen ingázó embercsempészek egy fuvarért minimum négy-ötszáz, maximum kétezer eurót kapnak, így egy menekült célba juttatásáért 50–150 euró a gázsijuk. A bandák 1500–4500 eurót kérnek egy embertől azért, hogy Törökországból eljuttassák Nyugatra. Négy vármegye – Bács-Kiskun, Baranya, Csongrád és Tolna – jogerős bírósági ítéletei, hatósági válaszok és név nélkül nyilatkozó informátorok tájékoztatása alapján vizsgáltuk, hogyan működnek az embercsempészek a magyar határon.
Erasmus+-ösztöndíjak: szeptember 1-jéig élhet még a remény
Pár nappal azelőtt, hogy lejárna az Erasmus+-szerződések aláírásának szokásos időpontja, az Európai Bizottság jelezte, hogy a szemeszter szeptember 1-jei kezdetéig még van lehetőség a megállapodásra a magyar kormánnyal a modellváltott intézményekről. A lehetőség mindazonáltal inkább elvi, mint gyakorlati.
Integritás Hatóság – Ha vizsgálódnak, ha nem, nem mondják meg
Szánkódomb a mély pusztában, olcsó trükkel kijátszott bányajáradék. A Homokhátságon – ott, ahol piros betűs ünnepnap, ha esik az eső – több mint tucatnyi faluban épülnek sorra a záportározók. Van, amelyik természetvédelmi területre, és olyan is akad – például Bordányban –, ahol a gödör ásását egy harmincezer éves, érintetlen láprétre tervezték. Forrásaink szerint egy jól behatárolt kör házalt korábban ezekkel a pályázatokkal a helyi önkormányzatoknál a Kecskemét alatti területen. Nemrég az Integritás Hatóság is felfigyelt az üzletszerű gödörásásra, azonban hiába kérdeztük meg, azt is titokban tartják, hogy ezekben az ügyekben indítottak-e vizsgálatot.
Politikai koldusmaffia – ezért nem éri meg a politikusoknak a legszegényebbeken segíteni
Nyíregyháza önkormányzata 1,7 milliárdot nyert az EU-tól arra, hogy integrálja és a városba költöztesse a szegénytelepen élőket. Felszámolták a Keleti gettót, majd éppen az ellenkezőjét tették annak, mint amire a pénzt kapták: egy másik gettóba költöztették az embereket. Báthory Róbert annak járt utána, miért nem éri meg a településeknek segíteni a legszegényebbeken. Miért tartják a politikusok négyévente szavazógépnek azokat, akiknek semmijük nincs, és milyen módszerekkel fenyítik be azokat, akik napról napra élnek?
Büntethető-e az, aki nem a Fideszre szavaz?
A Fidesz politikusai gyakran hazugságnak és lejáratókampánynak nevezik hatalomgyakorlásuk európai uniós kritikáit, miközben időnként maguk hirdetik a demokrácia és a jogállamiság semmibevételét, ahogy Lázár János tette nemrég a rosszul szavazó hódmezővásárhelyiek kapcsán. Megnéztük, büntethető-e Lázár János.
Bár az infláció még mindig magas, egyre több termék lett olcsóbb a boltokban
A július hosszú idők óta az első hónap, amikor a Szabad Európa által figyelt termékek egyikének sem emelkedett az ára, az élelmiszerek esetében egyre több terméké csökken. Olcsóbb lett a beszerzés, és sokkal kevesebbet költünk, ezért az üzletek elkezdtek versenyezni a vásárlókért.
Szakértő: Ebben az országban gyakorlatilag nincs környezet- és természetvédelem
A Fertő, a Velencei-tó és a Balaton közül utóbbi van a legkevésbé természetközeli állapotban – mondta Padisák Judit limnológus, egyetemi tanár. A szárazföldi belvizek szakértőjével a Balatonról, az emberi természetről, oktatásról és civil kurázsiról is beszélgettünk a Szelfiben.
Az EU-ban mintegy kétmillió gyerek veszítheti el jogilag a szüleit, ha másik tagállamba utazik
Egy friss európai uniós javaslat értelmében könnyen előfordulhat, hogy egy azonos nemű pár, akik ott vállalnak gyermeket, ahol ez jogilag lehetséges, Magyarországra költözve több jogosultságra tesz szert, mint akik itt élnek, de a magyar jogszabályi korlátok között. A terv az, hogy ha egy tagállam elismeri a szülői jogokat, akkor annak a családnak minden tagállamban ugyanebben a státuszban kell maradnia.
A történész szerint Orbán a sunyi rókázással üzent az ellenzéknek: Nem fogtok engem levadászni
Stefano Bottoni úgy látja: Orbán Viktor – Vlagyimir Putyinhoz hasonló módszerrel – rutinból kigúnyolta és megalázta Hadházy Ákost. Célja az volt, hogy félelmet, akár undort keltsen, tudatosan hergelte a környezetében állókat, akik úgy viselkedtek, mint a falka, amelyik ráveti magát a prédára.
Hány orosz halt meg Ukrajnában? Az adatok megmutatják azt, amit Moszkva rejteget
Két független orosz médium, a Mediazona és a Meduza a moszkvai kormány adatait használta fel, hogy fényt derítsen a Kreml egyik legjobban őrzött titkára – az ukrajnai háború emberéletekben mért árára. E szerint már csaknem ötvenezer orosz férfi halt meg a fegyveres konfliktusban
