Szó szerint az iszlám szemet szemért elv alapján ítélkezett egy teheráni bíróság, amely megvakításra ítélt egy férfit. Az illetőt azért ítélték el, mert 2018-ban egy veszekedés során megvakította szomszédját. Az ilyen ítéletek végrehajtása ritka, mert az áldozatok általában kártérítésben állapodnak meg. Most viszont az áldozat más elégtételt követelt.
A verekedés, amelynek során az elítélt elvette szomszédja szeme világát, 2018-ban történt. Eddig azonban nagyon ritkán volt példa rá, hogy a jog által lehetővé tett bosszúval éltek volna a sértettek. Az iszlám jogot, amely elvben engedélyezi, az 1979-es forradalommal vezették be újra Iránban.
Konkrét megvakításra viszont így is ritkán került sor. Sok esetben az áldozatok pénzügyi kártérítésben, úgynevezett vérdíjban állapodtak meg az elkövetőkkel, és az ítéleteket nem hajtották végre.
Egy negyvenéves teheráni férfi azonban, akit szomszédja késsel megvakított, a megtorló törvény szó szerinti alkalmazását követelte.
Az iszlám jog ragaszkodik a szemet szemért, a kiszász elvéhez. Ilyen esetekben az áldozatok vagy családtagjuk mondhatják ki a végső szót, hogy leállítsák vagy végrehajtsák a büntetést.
Az iszlám jog szerinti testi büntetések – a korbácsütések, az amputálás és a megvakítás – végrehajtása vitatott Iránban; sok polgár embertelen és barbár lépésnek tartja ezeket.
Emberi jogi csoportok szerint a büntetések sértik a nemzetközi jogszabályokat, és kínzásnak, valamint az elítéltekkel szembeni kegyetlen bánásmódnak minősülnek.
„Sokat szenvedtem”
A Teheránban hozott, megvakításról szóló ítéletről az iráni média október 9-én számolt be. Nem volt világos, hogy a bíróság mikor hozta meg a döntést.
Az ítéletet azután jelentették be, hogy a meg nem nevezett áldozat megtorló büntetést kért.
A szintén nem azonosított elkövető azt mondta, hogy nem állt szándékában megvakítani szomszédját, amikor késsel támadt rá.
Az áldozat azonban azt válaszolta, hogy nem hajlandó kegyelmet tanúsítani vagy anyagi kártérítésbe belemenni.
„Sokat szenvedtem ez alatt a négy év alatt, és eszem ágában sincs megbocsátani” – idézte a férfit az Irán című kormányzati napilap.
A szemet szemért törvénykezés lehetővé teszi az áldozatok és családtagjaik számára, hogy megtorlást követeljenek emberölés vagy testi sértés miatt. A büntetésnek ilyen esetekben arányosnak kell lennie a bűncselekménnyel.
Az elítélteknek az iráni törvények szerint húsz napjuk van arra, hogy fellebbezzenek az ítélet ellen.
„Brutális”
A múltban az áldozatok jobbára beleegyeztek, hogy kártérítésért cserébe megkímélik támadóikat. Az elítélt elkövetőket ezek után börtönbüntetésre ítélték.
Egy 2011-es, nagy port felvert esetben a bíróság elrendelte, hogy öntsenek savat annak a férfinak a szemébe, aki megvakított és súlyosan eltorzított egy nőt.
Az ítéletet nem hajtották végre, miután az áldozat, Ameneh Bahrami – aki eredetileg támogatta a büntetést, és hajlandóságot mutatott arra, hogy maga hajtsa végre – megkegyelmezett támadójának. Ehelyett kártérítést követelt orvosi költségeinek fedezésére.
„A Korán jogot ad a megtorlásra – mondta Bahrami a Szabad Európához tartozó Radio Fardának. – De ugyanez a Korán bátorít a kegyelem gyakorlására is, hiszen a kegyelemadás az egyik legmagasabb erkölcsi norma” – tette hozzá.
Vélekedések szerint 1979 óta mindössze kétszer hajtottak végre Iránban megvakításról szóló ítéletet.
A The Guardian című brit lap által idézett Hamsahri napilap beszámolója szerint 2015 márciusában büntetésképp orvosokkal vakítattak meg egy férfit úgy, hogy kivájták a bal szemét. Azért ítélték el, mert egy savas támadás során megvakított egy másik férfit.
A jelentés szerint a férfi az eljárás során eszméletét vesztette.
Aktivisták szerint az orvosok ilyen büntetések alkalmazására való kötelezése sérti az orvosi etikai kódexet.
A múltban iráni tisztviselők elismerték, hogy nehéz volt olyan orvosokat találni, akik hajlandók voltak végrehajtani a büntetést.
Az Amnesty International jogvédő szervezet elítélte a büntetést, és azt mondta, hogy az „az iráni igazságszolgáltatási rendszer totális brutalitását tárja fel, és világossá teszi, hogy az iráni hatóságok megdöbbentően semmibe veszik az alapvető emberiességet”.
„A kegyetlen és embertelen megtorló büntetések kiszabása nem igazságszolgáltatás” – tette hozzá a jogvédő csoport.
2016 novemberében egy másik férfit, aki egy négyéves kislányt mésszel – potenciálisan mérgező anyaggal– támadott meg, mindkét szemére megvakítottak.
Iráni médiajelentések szerint az ítéletet egy bírósági illetékes és „a megfelelő szakemberek” jelenlétében hajtották végre.
