Egyre több jel mutat abba a irányba, hogy nem sikerült túl acélosra a Mol vezetésével indult új hulladékkoncessziós rendszer. Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese azt mondta, hogy a cél a versenyképes hulladékgazdálkodás, amely „elsősorban alapanyagként tekint a hulladékra”. Most mégis már feldolgozott, újrahasznosított alapanyag kidobására utasította egy e-mailben a MOHU a partnereit.
Bő két héttel a július 1-jei indulást követően az olajcég leányvállalata, a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. egyik területi vezetője azt kérte az alvállalkozóktól, hogy szállíttassák el a koncessziós rendszer indulása előtt felhalmozódott hulladékot a lerakókba.
Olyan készletekről van szó, amelyeket leválogatott, még felhasználásra alkalmas hulladékokból állítottak elő. Kétfajta van ebből, az úgynevezett RDF és az SRF.
Az RDF a Refuse Derived Fuel rövidítése, egy másodlagos tüzelőanyag, amelyet a kevert települési hulladék, illetve a szelektívhulladék-gyűjtés maradék hulladékának kiválogatása után nyernek. Erőművekben vagy cementgyárakban hasznosítják.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: az autóbontók kétharmada nem szerződött a Mol cégével
Hasonlóan másod-tüzelőanyagot jelent az SRF (Solid Recovered Fuel), ám a kettő mégis eltérő.
A különbség az, hogy az SRF előállítása során a hulladék biológiai kezelésen esik át (jellemzően biológiai szárítás), aminek eredményeként az eredeti biológiai szervesanyag-tartalomnak mintegy kilencven százaléka megmarad, a teljes nedvességtartalom viszont mindössze tíz százalékra csökken. Ennek fűtőértéke nagyobb, mint az RDF-é.
Az SRF-et erőművekben is lehet hasznosítani, míg az RDF-et csak hulladékégetőkben és együttégetés során lehet felhasználni.
Azáltal, hogy a MOHU arra utasította partnereit, hogy „hulladéklerakóban lerakással ártalmatlanítani szíveskedjék”, lényegében kidobja a szemétdombra ezt a már hozzáadott értékkel bíró, alapanyagként hasznosítható terméket.
A kormány pont amiatt adta oda egy 35 éves koncessziós szerződésben a Molnak a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, hogy csökkentse a lerakókban elhelyezett hulladék mennyiségét, és növelje az újrafelhasználás útján ártalmatlanított hulladékok arányát.
„Egy jól működő körforgásos gazdaság Magyarország és a régió érdeke. Ebben kulcsszerepe van annak, hogyan kezeljük a hulladékot. A cél pedig a versenyképes, fenntartható, transzparens hulladékgazdálkodás, amely elsősorban alapanyagként tekint a hulladékra. Ezt akkor lehet megvalósítani, ha hosszú távban gondolkodunk, és ha egy egységesen működő rendszer működik Magyarországon. Ezt a munkát vállalta el a Mol, amin belül a MOHU lesz felelős a területért” – mondta Világi Oszkár, a Mol-csoport vezérigazgató-helyettese a MOHU bemutatkozó közleményében.
Ehhez kapcsolódóan: Így einstandolhatja a Mol a hulladékos cégek vagyonát
Mint ismert, a július 1-jén startoló új rendszer lényege, hogy a MOHU koordinálja a hazai hulladékgazdálkodás nagy részét, az eddig önállóan működő cégek a MOHU alvállalkozói – vagy, ahogy maguk a szereplők fogalmaztak –, bérmunkásai lettek.
Nem minden piaci szereplő törődött bele abba, hogy csak a MOHU partnere lehet, ezért sokan nem írtak alá, így az új rendszer eleve kapacitáshiány mellett indult el.
„Döcögősen indult a koncesszió, sok helyen lassan indult el a szállítás, emiatt a telephelyeken kellett a hely” – indokolta az egyik szereplő, miért dönthetett úgy a MOHU, hogy lerakóba szállíttatja az RDF/SRF készleteket.
Egy másik volt vállalkozó, jelenleg MOHU-partner elmondása szerint még csak most, két hete indult be a papír- és múlt héten az üvegszállítás az újrahasznosítók irányába.
Ő is azt mondta, hogy nagyon döcögősen halad az átállás, a MOHU informatikai rendszere még most sem üzemel teljesen, Excel-táblázatban kell az adatokat rögzíteni.
Olyan forrásunk is volt, aki szerint a műanyagból és papírból készülő másodlagos tüzelőanyag akár el is öregedhetett, vagyis túl sok ideig állt, és „már csak a lerakóban lehet ártalmatlanítani”.
Iparági forrásaink szerint az is elképzelhető, hogy az egyik hazai RDF-alapanyaggyártóban bekövetkezett, márciusi tűzeset is hozzájárulhatott a készletek felhalmozódásához. A sajtóban is hír volt, hogy az FCC Magyarország Környezetvédelem és Hulladékgazdálkodás Kft. gyáli telephelyén lévő tüzet két nap alatt sikerült csak eloltani.
Ehhez kapcsolódóan: Hulladékkoncesszió: mintha egy magáncég diktálna a kormánynak
A cég közleménye szerint jelentős anyagi kár keletkezett, bár „az alternatív tüzelőanyagot előállító RDF-üzem gépeit és talán az épület egy részét sikerült megmenteni”. Gorincsek Gyula, a cég ügyvezetője a Szabad Európának azt mondta, hogy a tűzesetben megsérült az az épület, amelyikben az RDF-gyártás zajlott.
„Így az újjáépítésig nem tudunk RDF-gyártáshoz szükséges alapanyagot fogadni” – tette hozzá. Fontos megjegyezni, hogy az FCC RDF-alapanyaggyártó, vagyis elvileg nem lehet köze a MOHU már kész RDF-készleteihez.
Több alkalommal megkerestük e-mailben és telefonon a MOHU és a Mol sajtóosztályát, de nem válaszoltak kérdéseinkre.
