A szerbiai Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség nem tud arról, hogy a Vajdaságban aktív embercsempészek kapcsolatban állnának tálibokkal, márpedig egy magyar nemzetbiztonsági jelentés azt állítja, hogy a tálibok közvetlen irányítás alá vették a Vajdaságban működő afganisztáni embercsempész csoportokat. A BVOP közölte: 1810 külföldi embercsempészt engedtek ki a magyar börtönökből.

A cikk szerzője a Szabad Európa balkáni szerkesztőségének két munkatársa, Norbert Šinković és
Iva Martinović.

November elején hozták nyilvánosságra a migráció és a terrorizmus összefüggéseiről szóló, októberi nemzetbiztonsági jelentést. A jelentés a szerb–magyar határnál tapasztalható illegális migráció nemzetbiztonsági vetületeit részletezi.

Többek között azt írják, hogy egyre erősödik a migrációs nyomás a déli határon, és hogy Szerbia északi részén fokozódik a konkurenciaharc az afganisztáni hátterű embercsempész bandák között. Emellett a jelentés felhívja a figyelmet a potenciális terrorveszélyre és az embercsempészek tálibokkal fennálló kapcsolatára is. Azt írja: a tálibok célja, hogy „lezárják az afgán hátterű csoportok közötti belső vitákat, és teljes egészében átvegyék a pénzügyi források küldésének ellenőrzését, azaz a tálib kormányzat saját bevételeként használja az embercsempészésből származó hatalmas jövedelmet, és akár a terrorfinanszírozásba is forgathatja”. Azt is állítják, hogy „olyan információk is vannak, miszerint egyes közel-keleti terrorszervezetek vezetése részéről felmerült az igény teljes embercsempész hálózatok átvételére (megvásárlására) a balkáni (szerb) régióban, szintén totális ellenőrzés alá vonva a csempésztevékenységet többek között a szerb–magyar határon”.

A Terrorelhárítási Központ (TEK) ugyanakkor közölte a Szabad Európával, hogy „nincs információjuk olyan, terrorcselekményre vonatkozó tervekről, amelyek közvetlenül veszélyeztetnék a magyar állampolgárokat”.

A háborúk és a szegénység elől menekülő emberek ezrei várják Magyarország határainál, mikor és hogyan tudnának bejutni az Európai Unióba. Ebben gyakran embercsempészek segítenek nekik. Az fent idézett nemzetbiztonsági jelentés a terület ellenőrzéséért küzdő embercsempész csoportok közötti, egyre súlyosabb összecsapások közepette készült. Az október 27-i, Horgosnál történt lövöldözés után a szerb és a magyar rendőrség közös járőrözést rendelt el a határnál.

Sem a szerb, sem a magyar Belügyminisztérium nem válaszolt az embercsempészek és a tálibok közötti kapcsolatra vonatkozó kérdéseinkre. A jelentést nem kommentálta az Európai Unió határvédelmi ügynöksége, a Frontex sem, amelynek járőrei szintén jelen vannak a szerb–magyar határ közelében.

Bizonyíték nélküli jelentés, politikai célok

Szerb és magyar civilek – akik 2015 óta követik a menekültek mozgását – azt mondják, hogy a jelentésben említett embercsempész csoportok már régóta aktívak a határnál, de a dokumentum nem mutat be semmilyen bizonyítékot a tálibokkal való állítólagos kapcsolatukra.

Saša Dragojlo, a BIRN oknyomozó portál újságírója több cikket publikált már a csempészhálózatokról. Szerinte a jelentés nem tár fel szinte semmi újat: a legtöbb állítását megtalálni a sajtóban vagy a rendőrségi jelentésekben. „A tálib irányításról vagy terrorizmusról szóló részek csak lehetőségként merülnek fel a jelentésben, nem úgy írnak róla, mintha szilárd bizonyítékaik lennének” – mondta a Szabad Európának.

A magyar Helsinki bizottság és a Migration Aid szerint a határkerítéssel, az erőszakos visszakényszerítések (pushback) gyakorlatával az Orbán-kormány maga erősíti az embercsempészek hálózatait.

A jelentés beleillik a magyar kormány migránsellenes narratívájába, amelyet be fognak vetni a 2024-es önkormányzati és EP-választások kampányában – mondta a Szabad Európának Rajnai Gergely, a Méltányosság Politikaelemző Központ szakértője. Szerinte a kormány migránsellenes álláspontja mögött erős a társadalmi támogatottság, és az ellenzéki pártok sem mennek szembe vele: így érthető, ha a migráció része lesz a Fidesz kampányának.

Magyarország rendre ellenzi azokat az európai uniós megállapodási javaslatokat, amelyek megváltoztatnák a menedékkérőkre vonatkozó szabályokat. A kormány kommunikációjában visszatérő elem, hogy az EU „migránsországgá” akarja változtatni Magyarországot.

Mit mond a két kormány?

Egyebek mellett az áll a tizenegy oldalas nemzetbiztonsági jelentésben, hogy az Izrael és – az Európai Unió által terrorszervezetnek nyilvánított – Hamász közötti háború növelte a terrorkockázatot. Azt is írják, hogy az illegális migráció útvonalait, így a Magyarországon áthaladó nyugat-balkánit is terroristahálózatok használhatják.

A jelentés szerint Észak-Szerbiában egyre gyakoribbak a különböző csempészcsoportok közötti összecsapások, a szerb rendőrség nem tudja ellenőrzése alatt tartani a helyzetet. A dokumentumban az áll, hogy a tálibok le akarják zárni az afgán hátterű csoportok közötti vitákat, céljuk, hogy „az embercsempészésből származó hatalmas jövedelmet saját bevételükként használják, akár a terrorfinanszírozásba is forgathatják”. Erre a jelentésre hivatkozva mondta Bakondi György, Orbán főtanácsadója, hogy az EU elhibázott migrációs politikája miatt a tálibok titkosszolgálata és az afgán kormány dönti el, ki léphet be Európába.

Fazekas Géza, a Legfőbb Ügyészség szóvivője közölte a Szabad Európával, hogy 2022-ben közel 1500 ember ellen indult eljárás embercsempészet miatt. Olyan ügy azonban nem volt, amelyben az embercsempészet mellett a terrorizmus vádja is felmerült volna Fazekas közlése szerint. Erre reagálva Szekeres Zsolt, a Magyar Helsinki Bizottság jogi főmunkatársa különösen cinikusnak nevezte, hogy a magyar kormány az elmúlt hónapokban mintegy 1600 külföldi embercsempészt engedett szabadon, amit Ausztria biztonsági fenyegetésként értékelt, és tiltakozott ellene.

A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (BVOP) a Szabad Európa megkeresésére a börtönök túlzsúfoltságával és magas költségeivel indokolta a külföldi embercsempészek Magyarországról történő kiutasítását. A BVOP közölte, hogy 2023. november 15-ig összesen „1810, embercsempészetért elítélt és kitoloncolt külföldi állampolgárt helyeztek reintegrációs őrizetbe”. A BVOP szerint „Magyarországnak azért kellett ezt a döntést meghoznia az embercsempészekkel kapcsolatban, mert Brüsszel nem járul hozzá a határvédelem költségeihez”.

A szerbiai Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészség a Szabad Európának azt mondta: ismerik a magyar jelentésben említett afgán csempészcsoportokat, de nem tudnak a tálibokkal való állítólagos kapcsolatukról. „A magyar határ közelében ezek a legaktívabb embercsempész csoportok. Ugyanakkor nincs arra bizonyíték, hogy ezeket az embercsempészeket már elítélték volna korábban” – tette hozzá az ügyészség. 2022 óta tíz szervezett embercsempész csoport ellen indult büntetőeljárás Szerbiában.

Kik a magyar jelentésben említett csempészcsoportok?

A jelentés szerint a határ menti térségben az embercsempészet nagy részét két afgán csoport irányítja. Az egyik a 400/59, a másik a 313 elnevezésű. Minden észak-szerbiai fegyveres összecsapás e két csoport közötti hatalmi harc eredménye – áll a jelentésben.

„A legtöbb fegyveres konfliktus valóban e között a két csoport között zajlott, de nem az összes. Az elmúlt másfél évben ugyanis több mint húszezer fegyveres incidens történt a térségben. Előfordult, hogy marokkói és afganisztáni csoportok csaptak össze, de az is hogy rivális szíriaiak” – mondta Dragojlo. 2022 nyara óta egyre gyakoribbak az embercsempészek erőszakos, akár fegyveres konfliktusairól szóló jelentések. A konfliktusoknak egyre több áldozatuk van az észak-szerbiai menekülttelepek területén. Dragojlo szerint a magyar jelentés által idézett csoportok körülbelül két éve léteznek, a 313-as csoport a 400/59-ből vált ki, és a Badri 313 nevű tálib egységről kapta a nevét.

Ez a tálib hadsereg első szervezett elit egysége, amely a tálibok 2021. augusztusi afganisztáni hatalomátvétele után került a figyelem középpontjába. A hatalomátvétel után a tálibok ugyanis olyan videókkal népszerűsítették különleges erőiket, amelyek jól felszerelt, profi hadseregként mutatták be. 2022. december 30-án a szerb rendőrség bejelentette, hogy az ország északi részén, Szabadka közelében letartóztatták Haszim Abdult, aki szerintük a Badri 313 egység afganisztáni parancsnoka volt.

A közösségi oldalakon több, 313-mal jelzett csoportot találni, az egyik az afgcriminal313, amely TikTok-posztjai szerint a magyar határnál van, és határátkeléseket szervez. Ennek a csoportnak a jele látható azon a fényképen is, amelyet a szerb belügyminisztérium tett közzé az ország északi részén október végén lezajlott akciók után.

Azon kívül, hogy a 313-as szám szerepel a pólón, más nem utal arra, hogy bármilyen módon kötődne a tálibokhoz. A magát profi egységként bemutató tálib Badri 313 egységgel szemben ennek a csoportnak a tagjai fiatalabb, civil ruhás férfiak, akik kisebb csoportokban mozognak.

Dragojlo szerint a 313-as számot is csak utalásként használják a hasonló nevű tálib egységre, amelyet menőnek tartanak. „A határ menti konfliktusok a területszerzésről és a pénzről szólnak, nincs semmi ideológiai hátterük” – mondta. Egyes videókon maszkban vannak, de a legtöbb posztban tisztán látszik az arcuk.

A több mint 57 ezer követővel rendelkező afgcriminal313 egyik TikTok-posztjában látható, ahogy az embercsempészek magyar rendőrökkel beszélnek.

A magyar jelentés a 40/059-et nevezi a legveszélyesebb csoportnak. Ők nyíltan hirdetik TikTokon az embercsempészetet, bemutatják a 313-as csoporttal való rivalizálásukat, de szélsőséges nézeteket nem terjesztenek.

Az ő posztjaiknál lévő kommentekben az illegális határátkelés áráról is lehet érdeklődni, ami személyenként ezer euró. 2023 szeptemberében a BIRN olyan fotókat tett közzé, amelyeken a csoport tagjai egy szerb határrendészeti autó előtt és tetején pózolnak. A szerb rendőrség nem válaszolt a fotókkal kapcsolatos kérdéseinkre.

Miért erősödnek az embercsempészek?

A magyar jelentés szerint e csoportok tagjainak azonosítását „megnehezíti, hogy kvázi mobil »hadi szállással« rendelkeznek az erdőben – gyorsan helyet tudnak változtatni, és elrejteni az inkriminált eszközöket, illetve maguk a szerb rendőri erők sem mennek be a felségterületükre, azt az erre kiképzett, Belgrádból esetenként vezényelt műveleti felszámolóegységekre bízzák”.

A szerb rendőrség közlése szerint november 6-án két búvóhelyre bukkantak, amelyekben csempészek rejtőzködtek, és találtak egy automata fegyvervázat is harminc tölténnyel. A pontos helyszínt nem közölték. Amióta 2022 közepén intenzívebbé váltak az erőszakos események, a szerb rendőrség több alkalommal is razziát hajtott végre a határvidéken, amelyek során több száz embert telepítettek át az ország különböző részein található állami táborokba.

November 13-án Bratislav Gašić belügyminiszter a határ közelében tartott megbeszélést legközelebbi munkatársaival, és kijelentette, hogy „kiemelten fontos feladat a csempészettel foglalkozó szervezett bűnözői csoportok felkutatása és megtalálása”.

„Október vége óta napi nyolc embercsempészt tartóztattak le, és további 190 személyt vettek őrizetbe különböző bűncselekmények miatt” – áll a belügyminisztérium közleményében, de további részleteket nem közöl. A magyar jelentés azt írja, hogy „a szerb hatósági intézkedések inkább látványosak, a helyiek hangulatát javító eszközként, mintsem hathatós biztonsági eredményként szolgálnak”.

Az embercsempészek nemzetközi hálózatként működnek – attól az országtól kezdve, ahonnan a menekültek elindulnak, egészen az Európai Unión belüli végső célállomásokig. „Ennek a hálózatnak tagjai migránsok, helyi taxisofőrök és szállásadók, valamint egyes jelentések szerint a rendőrség is. Állami és nem állami struktúrák is részei; ez gyakorlatilag szervezett bűnözés” – mondta Nikola Kovačević ügyvéd.

Aktivisták szerint ahogy az egyes államok szigorítanak a menekültekre és migránsokra vonatkozó szabályozásokon, úgy erősödnek ezek a hálózatok, és úgy válnak a menekültek egyre inkább kitetté az embercsempészek által elkövetett erőszaknak, szexuális kizsákmányolásnak, de gyakori a kényszermunka is, vagy hogy kizsarolják a menekültek pénzét.

„Minél több kerítést húznak fel, minél több pénzt költenek rá, minél több katonát, rendőrt küldenek a határokra, annál inkább az embercsempészekhez fordulnak azok, akiknek nincs hová menniük. Minél többen fordulnak az embercsempészekhez, annál jobban megnő az illegális határátlépések költsége és kockázata is” – mondta Kovačević.

Arról nincsenek adatok, hány embernek sikerült átjutnia a szerb–magyar határon, de a magyar Belügyminisztérium adatai szerint csak 2022-ben közel 160 ezer mozgásban lévő embert küldtek vissza Szerbiába.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága többször hozott olyan ítéletet, amelyben elítélte a menekültekkel és menedékkérőkkel szembeni bánásmódot a magyar határon, és jogellenesnek ítélte a Szerbiába történő tömeges és erőszakos visszakényszerítést. Az Európai Bíróság is többször kimondta, hogy a magyar menekültügyi szabályozás sérti az uniós jogot.

„Ha a magyar kormány végrehajtaná ezeket az ítéleteket, kevesebb ember esne áldozatul az emberkereskedelemnek és a szervezett bűnszövetkezeteknek – mondta Szekeres Zsolt. – Ha egy országban legálisan és biztonságosan lehet menedékjogot kérni, akkor sokkal kevesebb ember kényszerül arra, hogy az embercsempészek szolgáltatásait vegye igénybe” – tette hozzá.

A Frontex jelentései szerint a drótok, kamerák és a közös határőrizet ellenére az úgynevezett balkáni útvonal továbbra is a második legforgalmasabb. A szervezet közölte a Szabad Európával, hogy 2023 első tíz hónapjában csaknem százezer illegális határátlépést regisztráltak ezen az útvonalon.

Szerbiában – a menekültügyi bizottság szeptemberi jelentése szerint – mintegy 2300 ember tartózkodik a 16 állami táborban, főként Afganisztánból, Szíriából, Marokkóból és Pakisztánból. Civilek szerint azonban akár az ötezret is elérheti az országban lévő menekültek száma.