Múlt héten Szerbiában két lövöldözés is történt, ezekben összesen tizenhét ember vesztette életét. Az országban száz lakosra majdnem negyven lőfegyver jut, ami kiemelkedően sok európai viszonylatban. Ezek többsége engedély nélkül tartott fegyver. Európában főleg bűnözők szoktak lövöldözni, az elkövetők és az áldozatok is többnyire fiatal férfiak.
Május 3-án egy 13 éves fiú nyitott tüzet társaira egy belgrádi iskolában, ahol megölt nyolc diákot és egy iskolaőrt, valamint megsebesített további hat diákot és egy tanárt. A támadót még aznap letartóztatta a rendőrség.
A fiú a támadáshoz használt 9 milliméteres fegyveren túl magával vitt az iskolába egy kisebb pisztolyt, három tölténytárat és négy Molotov-koktélt is. A fegyvereket a támadó apja engedéllyel tartotta, az apát is őrizetbe vették. A pisztolyokat egy számzáras széfben tartotta elzárva, de fiú így is hozzájuk fért.
Az iskolai támadás másnapján is lövöldözés volt Szerbiában. Ekkor a Belgrád melletti Mladenovacon egy férfi autójából kezdett lövöldözni iskolaudvaron összegyűlt fiatalokra. Legalább nyolcan meghaltak és tizenhárman megsérültek, de a sérültek között többnek súlyos az állapota. A támadót péntekre elfogta a rendőrség, és mint kiderült, más településeken is lövöldözött.
Szerbiában engedéllyel lehet tartani pisztolyt, puskát, félautomata és ismétlőfegyvereket is. Az engedélyeket a belügyminisztérium adja ki. Engedélyt csak egészséges, büntetlen előéletű felnőttek kaphatnak. Az engedélyhez igazolni kell a megfelelő mentális állapotot, és a törvény azt is előírja, hogy az igénylőket ki kell képezni a fegyverhasználatra. A fegyvereket elzárva és a lőszerektől elkülönítve kell tartani.
A támadások után Aleksandar Vučić államfő bejelentette, hogy szigorítani fogják a fegyverek szabályozását Szerbiában. Két évre felfüggesztik a fegyverviselési engedélyek kiadását – ez alól csak a vadászfegyverek jelentenek kivételt. Felülvizsgálnak minden, jelenleg érvényes fegyverviselési engedélyt, és ellenőrizni fogják, hogy mindenki megfelelően tárolja-e a fegyverét. Szigorúbban büntetik, ha valaki kiskorú kezébe ad fegyvert.
Vučić szeretné a büntethetőség életkorát is csökkenteni 14-ről 12 évre. A belgrádi iskolai lövöldöző ugyanis még nem töltötte be 14. életévét. A szerb államfő szigorítaná azt is, hogy a különböző médiatermékek hogyan mutathatják be az erőszakot, és félévente drogtesztre küldené az iskolásokat.
A legfrissebb adatokat ismertetve Vučić azt mondta, hogy jelenleg legalább 766.665 fegyver van a szerb lakosságnál, amiből 232.310 kézifegyver.
A délszláv háború után ugyanakkor nagyon sok fegyver maradt a civil lakosságnál, így az illegális fegyvereket is beleszámítva ez a szám jóval nagyobb lehet. Ez magyarázza, hogy a volt jugoszláv tagköztársaságokban miért ilyen magas a száz lakosra jutó lőfegyverek száma.
A lista elején van Finnország és Izland is, ott viszont a többségnek engedéllyel tartott fegyvere van. Ennek magyarázata elsősorban a vadászat népszerűsége. A skandináv országokban általában népszerű a vadászat és a sportlövészet, de a számok alapján Finnország közülük is kiemelkedik. Az öt és fél milliós országban több mint hatszázezer ember tart legálisan mintegy másfél millió fegyvert, és több mint háromszázezer regisztrált vadász van az országban.
Egy európai szintű felmérés szerint a kontinensen a fegyverkereskedelem elsősorban a bűnügyi és terrorszervezeteket érinti, a családon belüli erőszak esetében például már kevésbé jellemző a lőfegyverek használata. A felmérés szerint kisebb bűncselekmények, például rablások elkövetői főleg fenyegetéshez vagy csak a státusszimbólum miatt vásárolnak fegyvert, és ezek jellemzően átalakított, eredetileg nem éles lőfegyverek.
Noha nagy a különbség az országok között, az EU tagállamaiban az emberölések átlagosan mintegy húsz százaléka történik lőfegyverrel, ami alacsonynak számít a világ többi részéhez képest. A lőfegyverrel elkövetett erőszakos cselekmények elkövetői főként fiatal, 35 év alatti férfiak. Ez elsősorban bűnügyi kontextusban van így, a családon belüli bűncselekményeknél már nagyobb az életkori szórás, de az áldozatok ott is többnyire férfiak.
A lőfegyverrel elkövetett erőszak áldozatai is általában fiatal férfiak, különösen a kelet-európai és nyugat-balkáni országokban kiemelkedően magas a férfi áldozatok száma – írják.
A lőfegyver által okozott halálesetek száma is viszonylag magas a Balkánon, ám az iskolai lövöldözések nem jellemzők. Az utolsó lövöldözés tíz évvel ezelőtt történt Szerbiában, akkor a délszláv háború egy veteránja tizenhárom emberrel végzett.
