Szerbia hétfőn közölte, hogy katonái száma újra a szokott szinten van a koszovói határ közelében a halálos áldozatokkal járó összecsapások után. Koszovó azzal vádolja Szerbiát, hogy annektálni próbálja az ország szerb többségű, északi részét.
A Koszovó északi részén kirobbant szeptemberi lövöldözés – amelyben egy koszovói rendőr és három szerb fegyveres vesztette életét – az elmúlt évek egyik legsúlyosabb incidense volt az egykori szerb szakadár tartományban, ahol a lakosság többsége albán.
Mintegy harminc fegyveres vett részt a szeptember 24-i, többórás tűzharcban Banjska faluban, miután rajtaütöttek egy rendőrjárőrön, majd elbarikádozták magukat egy ortodox kolostorban az északi, Szerbiával közös határ közelében.
8350-ről 4500-ra csökkentették a koszovói határ közelébe telepített szerb katonák számát – mondta Milan Mojsilović tábornok, a szerb hadsereg vezérkari főnöke hétfőn újságíróknak Belgrádban.
Washington üdvözölte a lépést, bár Matthew Miller, a külügyminisztérium szóvivője azt mondta újságíróknak, hogy „további megerősítést keresnek” a visszavonás tényének ellenőrzéséhez.
„Továbbra is aggaszt bennünket a feszültség és a szórványos erőszak ciklikus növekedése Észak-Koszovóban. Mindkét felet arra biztatjuk, hogy térjen vissza az EU közvetítésével indult párbeszédhez” – közölte.
Mojsilović szerint a visszavonás „azt jelenti, hogy a katonák a megszokott létszámban” vannak most jelen a térségben.
„A szerb hadsereg egységeinek műveleti ezrede (…) amelynek feladata a közigazgatási határ biztosítása Koszovóval, visszatért szokásos működéséhez” – tette hozzá.
A bejelentést megelőzően, még pénteken Washington arra szólította fel Szerbiát, hogy vonja vissza erőit a koszovói határtól, miután a szerb hadsereg „példátlan” összevonását észlelte ott.
Szerbia modern harckocsikat és tüzérséget telepített a határra a múlt heti halálos összecsapások után az észak-koszovói kolostornál – figyelmeztetett a Fehér Ház.
Mojsilović hétfőn meglepetésének adott hangot „egyeseknek a biztonsági válság” okán odatelepített szerb erőkkel szembeni „mélységes aggodalmai miatt”.
2022 decemberében és 2023 májusában, a „hasonló biztonsági válságok” idején Szerbia 14 ezer katonát telepített a térségbe – mondta.
Akkoriban az egy héttel ezelőttitől eltérően a „legmagasabb készültségi fokozatot” rendelték el – tette hozzá Mojsilović.
Ehhez kapcsolódóan: Vétópolitika Hongkongtól Koszovóig: mit bír el az uniós egység?
Nagyobb terv
Közben Albin Kurti koszovói miniszterelnök azzal vádolta meg Szerbiát, hogy annektálni próbálja az ország északi részét, és azt mondta, hogy a legutóbbi összecsapások ennek a tervnek a részét képezték.
Kurti közölte, hogy a koszovói rendőrség olyan dokumentumokat foglalt le, amelyek azt mutatják, hogy a banjskai rendőrök elleni „terrortámadás a Koszovó északi részének elcsatolására irányuló nagyobb terv része volt”, a terv több tucat hadállás ellen irányoz elő összehangolt támadást a térségben.
„Egy Szerbiába vezető folyosó létesítése követné ezt a fegyverek és csapatok mozgatásához” – írta X-en, a korábbi Twitteren.
A tűzharc után a koszovói kormány nagy mennyiségű fegyvert és felszerelést bocsátott közszemlére, és azzal vádolta a belgrádi kormányt, hogy támogatta az incidenst.
Milan Radoičić, a koszovói szerbek legfőbb politikai pártja, a Szerb Lista alelnöke múlt héten lemondott, miután beismerte, hogy ő szervezte meg a fegyveres csoportot, azt azonban tagadta, hogy bármilyen segítséget kapott volna Belgrádtól.
Ehhez kapcsolódóan: Elismerte egy koszovói szerb vezető a szerepét a halálos áldozatokat követelő akció szervezésében
A szeptember 24-i összecsapás csak a legutóbbi volt a Koszovó északi részét megtépázó incidensek hosszú sorában azóta, hogy Pristina 2008-ban kikiáltotta függetlenségét Belgrádtól.
Szerbia – és kulcsfontosságú szövetségese, Kína és Oroszország – nem volt hajlandó elismerni a lépést, amely Belgrád és az albán felkelők késő kilencvenes években vívott háborúját követte.
Miloš Vučević szerb védelmi miniszter hétfőn azt mondta, hogy ha Aleksandar Vučić szerb elnök – aki egyben az ország fegyveres erőinek legfőbb parancsnoka – elrendelné, hogy a szerb hadsereg lépjen be Koszovóba, akkor az „hatékonyan, szakszerűen és sikeresen” történne, de előzetesen értesítenék a NATO vezette KFOR missziót a lépésről. Azt ígérte: Szerbia mindent megtesz „egy ilyen forgatókönyv megvalósításának megelőzésére (…) a béke fenntartása és a politikai megoldások keresése érdekében”.
Koszovóban továbbra is feszült a viszony az albán többség és a szerb kisebbség között.
Az Európai Unió támogatásával évek óta folyó tárgyalások ellenére alig történt előrelépés a kapcsolatok normalizálásáról.
