Szibériában is hőséghez vezet a klímaváltozás
Szibériát legtöbben egy végtelen jégmezőként képzelik el, de a közelmúltban előfordult, hogy plusz 38 fokot mértek a régióban. A klímaváltozás Szibériát különösen érzékenyen érinti, de a felmelegedés itteni hatásai az egész Földet érinthetik.
A szibériai Verhojanszk városa a Föld egyik leghidegebb pontja, télen a hőmérséklet akár -40 fok alá is csökkenhet. Idén júliusban azonban nyáron plusz 38 fokot mértek a városban – ez az északi sarkkörön valaha mért legmagasabb hőmérséklet.
A sarkkör jobban megsínyli a felmelegedést
Bár az orosz sarkkörön is előfordulnak nagy hőmérséklet-ingadozások, a Szibériában az elmúlt években mért csúcsok már bőven túlmutatnak a természetes ciklusokon, sőt, még a globális klímaváltozáshoz képest is komoly hőmérséklet-emelkedésről beszélhetünk. 1969 és 2019 között a Föld átlaghőmérséklete körülbelül 1 százalékkal emelkedett, Szibéria egyes részein viszont tavaly 2-4 fokkal is magasabb volt az éves átlaghőmérséklet, mint 50 éve.
A hőmérséklet emelkedése
(1969-2019)
A Copernicus Climate Change Service adatai szerint a szokatlanul enyhe telek és meleg tavaszok miatt az elmúlt években egymás után dőltek meg a melegrekordok Oroszországban és Szibériában. A régió „hőháztartásában” a téli hótakaró komoly szerepet játszik, hiszen a fehér hó visszaveri a napsugarakat, így a talaj kevésbé tud felmelegedni (úgynevezett albedó-hatás). A hóval nem takart, sötét színű talaj viszont magába szívja a napsugárzást, felmelegíti a környezetét és gyorsabban elolvasztja a maradék havat.
Átlaghőmérséklet a sarkvidéki Szibériában
(1981-2010 június)
A sarkköri Szibériában, 1981 és 2010 közötti mérések átlagát nézve, az időszakban a hótakaró nagy része csak május második felére olvadt el. A közelmúlt méréseinek átlaga viszont azt mutatja, hogy a szibériai hó ma már legkésőbb május elejére szinte teljesen elolvad.
Átlagos hótakaró a sarkvidéki Szibériában
(százalék)
Az éghajlatkutatók szerint a szibériai hőhullámokhoz az üvegházhatás mellett az elmúlt nyáron több melegfront is hozzájárult, amelyek miatt szokatlanul felhőtlen volt az ég – ez jókora hőmérséklet-emelkedést eredményezett a sarkkörön, ahol nyáron alig megy le a nap.
Ősi vírusok is kiszabadulhatnak az örök hó alól
A hőhullámok a korai olvadásnál súlyosabb következményekkel is jártak, a Greenpeace jelentése szerint az év első felében Szibériában 19 millió hektárnyi erdő, rét és füves sztyeppe égett le – ez mintegy akkora, mint egész Belarusz területe, és az élővilág pusztulása mellett a tüzek hatalmas mennyiségű szén-dioxidot juttatnak a légkörbe. További ökológiai károkat okozhat a meleget kedvelő állatfajok, például a szibériai selyemhernyó elszaporodása, amelyek nagy pusztítást vihetnek végbe az északi erdőkben.
A jakutföldi bozóttüzek CO₂ kibocsátása júniusban
(megatonna)
Szibériai selyemlepke
(Dendrolimus superans sibericus)
További éghajlati kockázatot jelent, ha a nemcsak a télen lehulló hó indul olvadásnak, hanem a sarkkört borító permafroszt (folyamatosan fagyott területek) is. Az ősidők óta fagyott talajban nagy mennyiségű metán található a hó és jégpáncél alatt, ami az olvadáskor kiszabadulna, és a légkörbe jutna, tovább fokozva az üvegházhatást. A permafroszt felolvadása azért is veszélyes lehet, mert elképzelhető, hogy a fagyból ősi, de ma is életképes kórokozók szabadulhatnak ki, amelyek ellen a mai embernek nincs immunvédettsége. Hasonló fertőzésre már lehetett is példa, 2016-ban Szibéria északi részén lépfenejárvány tört ki, amit egyes kutatók szerint egy több évtizede elpusztult, a permafrosztból kiolvadt szarvas teteméből indult ki.
Permafroszt borítottság
Előnyök, hátrányok
Oroszország 2019-ben csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez, annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin elnök korábban kételyét fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az emberi tevékenység hozzájárul a globális felmelegedéshez. Az viszont nem egyértelmű, hogy a felmelegedést az orosz vezetés rossz dolognak tartja-e. A 2020-ban bemutatott Országos Alkalmazkodási Terv című klímastratégia több tényezőt is felsorol, amelyek miatt Oroszország számára előnyökkel járna az északi jégtakaró felolvadása: új hajózható tengeri utak nyílnának meg, könnyebben lehetne kitermelni északi gázkészleteket, új földterületeket lehetne művelés alá vonni. Ugyanakkor az oroszok jelentős része nem lehetőséget, hanem fenyegetést lát a klímaváltozásban, egy 2020-as felmérésben például 34 százalék a globális felmelegedést nevezte az emberiségre leselkedő legnagyobb veszélynek – a szibériai hőség várhatóan sokakat megerősít ebben a véleményében.