Keményebb feltételeket szabott a délkelet-ázsiai ország hadserege a politikai pártok számára ahhoz, hogy indulhassanak az idei választáson.
A csütörtökön elfogadott törvény értelmében a pártoknak kilencven napon belül legalább százezres tagsággal kell rendelkezniük az eddigi ezres alsó korlát helyett, és az ország 74 kerületének legalább a felében irodát kell nyitniuk 180 napon belül.
A Mianmart 2021 eleje óta irányító katonai junta hatvan napot adott a már létező vagy megalakulni kívánó politikai erőknek arra, hogy bejegyeztessék magukat a választásokra, különben feloszlatják őket.
Elemzők szerint az új szabályok egyértelműen a hadsereg támogatását élvező Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártnak (USDP) kedveznek, amelyet 2015-ben és 2020-ben is legyőzött a Nobel-békedíjas Aung Szan Szú Kjí vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD).
Ehhez kapcsolódóan: Mianmar: erőszak és tüntetések jelzik a puccs évfordulóját
Richard Horsey, a Nemzetközi Válságcsoport (ICG) tanácsadója hangsúlyozta, hogy ezen előírások célja egy olyan politikai rendszer visszaállítása, amelyet a hadsereg képes az ellenőrzése alatt tartani.
„A pártok vagy túlságosan félni fognak, vagy nem akarnak részt venni az elcsalt választáson, vagy csak túl sokba kerülne számukra országos kampányt folytatni ebben a környezetben. Mégis ki finanszírozna most egy politikai pártot?” – tette fel a kérdést.
„Ez az egész a katonai uralom állandósítását szolgálja. Pusztán színházról van szó” – húzta alá.
Az egykori Burmában a hadsereg 2021. február elsején, a parlament megalakulása előtt pár órával erőszakkal átvette a hatalmat, letartóztatta az ország de facto vezetőjének számító Aung Szan Szú Kjít és az NLD számos politikusát. Azzal indokolták a puccsot, hogy a kormány nem vette figyelembe a 2020-as választással kapcsolatos panaszokat.
A hatalomátvétel után szinte azonnal országszerte tömegtüntetések törtek ki, amelyeket a hatóságok rendre vérbe fojtottak.
Mianmar az utóbbi időszakban káoszba süllyedt, több felkelőcsoport is harcot hirdetett a katonai junta ellen, amely vaskézzel irányítja az országot, és véres leszámolásokat hajt végre ellenfeleivel szemben. Becslések szerint a puccs óta több mint 15 ezer embert vettek őrizetbe és mintegy 2500 civil vesztette életét. Az ENSZ emberiség elleni bűncselekménynek nyilvánította a hadsereg tetteit, és szankciókat léptetett életbe Mianmar ellen.
