A magyar külügyminiszter azt mondta a Financial Timesnak, lehetséges, hogy az Egyesült Államok az úgynevezett Magnyickij-törvény alapján jár el egyes magyar politikusokkal szemben. Az említett törvényt a közelmúltban Bojko Boriszov bolgár miniszterelnök emberei ellen is alkalmazták. Lényege, hogy a korrupció és emberi jogok megsértésében bűnös külföldi politikusok beutazási tilalommal büntethetők.
Szijjártó Péter külügyminiszter a Financial Timesnak adott interjúban arról beszélt, hogy szerinte az Egyesült Államok be akar avatkozni a jövő áprilisi magyar választásokba, hogy segítse Orbán Viktor megbuktatását. A külügyminiszter már azt is tudni véli, hogy mi lesz az eszköz hozzá: szerinte az amerikai kormány az úgynevezett globális Magnyickij-törvényt használja majd, amely segítségével magyar politikusokat kitilthatnak az Egyesült Államokból.
Az orosz és kínai közeledés állhat a háttérben
A Financial Times megkérdezte az amerikai külügyminisztériumot is, ahonnan azt a választ kapták, hogy az Egyesült Államok „Magyarországgal is együtt kíván működni a demokrácia visszaszorulásának megállítására, a közpénzek lenyúlásának megakadályozására, valamint az emberi jogok előmozdítására”. Ami a globális Magnyickij-törvény esetleges alkalmazását illeti, sem cáfolat, sem megerősítés nem érkezett.
Szijjártó szerint a Biden-adminisztráció azért készül büntetni a magyar kormányt, mert Orbánék jó viszonyt ápoltak az előző amerikai elnökkel, Donald Trumppal. Ezzel szemben Mujtaba Rahman, az Eurázsia-csoport amerikai kockázatelemző intézet európai igazgatója az FT-nek azt mondta, az amerikai vezetésnek inkább az Orbán-kormány Nyugat- és EU-ellenes politikáját, az Oroszországhoz és Kínához való közeledését kifogásolja.
A viszony romlását jelzi, hogy Magyarország nem került be a közé a 110 állam közé, akiket Joe Biden elnök meghívott a decemberi virtuális demokráciaügyi csúcstalálkozóra. Az uniós tagállamok közül egyedül Magyarország maradt le, emellett olyan tekintélyuralmú államok nem kaptak meghívót, mint Kína (Tajvan viszont igen), Oroszország és Törökország.
Mi az a Magnyickij-törvény?
Az említett globális Magnyickij-törvényt 2016 decemberében fogadta el az amerikai törvényhozás. A jogszabály szélesebb körű felhatalmazást adott az elnöknek arra, hogy szankciókat szabjon ki az emberi jogok megsértőivel szemben. Az intézkedés a 2012-ben elfogadott Magnyickij-törvényre alapul, amelyet kifejezetten az emberi jogok megsértésében részt vevő orosz közéleti szereplők szankcionálására alkottak meg, és amely lehetővé tette kitiltásukat az Egyesült Államokból, és ottani vagyonuk befagyasztását.
A törvényt Szergej Magnyickijről, egy orosz ügyvédről nevezték el, aki segített egy hatalmas adócsalás bizonyítékainak feltárásában. Magnyickijt emiatt bebörtönözték, fogságban is halt meg, támogatói, nyugati kormányok és nemzetközi jogvédő csoportok szerint azért, mert a börtönben kínozták és megtagadták tőle az orvosi ellátást. 2012-ben olyan személyekre akartak szankciókat kivetni, akiknek közük volt Magnyickij halálához. Az eredeti törvényt azóta 39 személy ellen alkalmazták, többségük a Magnyickij halálával vagy az általa feltárt üggyel, a Hermitage Capital Management befektetési cég 230 millió dolláros adócsalásával hozható kapcsolatba.
Az amerikai törvény miatt feldühödött Kreml 2012-ben megtorlásként megtiltotta, hogy amerikai állampolgárok orosz gyermekeket fogadjanak örökbe, és egyes amerikaiaknak megtiltotta a belépést Oroszországba.
A korábbi törvényt 2016-ban kibővítették, így mostani változata felhatalmazza az elnököt arra, hogy vízumtilalmat rendeljen el, pénzügyi eszközöket fagyasszon be vagy más büntetőintézkedéseket hozzon törvénysértéseket elkövető állami tisztviselők ellen. A rendelet alkalmazható olyan külföldi kormánytagok ellen is, akik „jelentős korrupciót” követnek el, például illegálisan szereznek állami vagyontárgyakat, vagy offshore-ban rejtegetik a jogtalanul szerzett jövedelmüket.
„Az emberi jogok durva megsértői és azok, akik súlyos korrupciós cselekményeket követnek el, nem menekülhetnek tetteik következményei elől még akkor sem, ha hazájuk elmulasztja a cselekvést” – fogalmazott a törvény kongresszusi vitájában a javaslatot beterjesztő szenátor, Ben Cardin. „Az Egyesült Államok meglátogatása és pénzügyi intézményeink használata olyan kiváltság, amelyeket nem lenne szabad kiterjeszteni a nemzetközi rendszer legrosszabb szereplőire.”
Idén egyszer már alkalmazták
Idén júniusban az Egyesült Államok kormánya három, a bulgáriai korrupcióban játszó személy ellen vetette be a Magnyickij-törvényt, befagyasztva a hatvannégy szervezetet magában foglaló hálózat vagyonát. Az érintettek mindhárman az akkori bolgár kormányhoz közel álló személyek voltak: Vaszil Kroumov Bojkov, egy prominens bolgár üzletember és oligarcha, Delyan Szlavcsev Peevszki, egy korábbi parlamenti képviselő, Ilko Dimitrov Zseljazkov, a bolgár állami műszaki műveletekért felelős ügynökség korábbi helyettes vezetője.
„Az Egyesült Államok kiáll minden bolgár mellett, aki a korrupció felszámolására törekszik azáltal, hogy elősegíti a Bulgária gazdasági funkcióit és demokratikus intézményeit aláásó korrupt tisztviselők elszámoltathatóságát – mondta Andrea M. Gacki, a szankciók bevezetésekor az amerikai pénzügyminisztérium Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatalának igazgatója. – A korrupció nemcsak a polgárokat fosztja meg az erőforrásoktól, hanem a védelmükre hivatott intézményeket is aláássa. Ez a kijelölés a globális Magnyickij-szankcióprogram keretében azt mutatja, hogy elkötelezettek vagyunk a korrupció elleni küzdelem mellett, bárhol is jelenjen meg.”
A szankciókra alig hat héttel a bulgáriai parlamenti választások előtt került sor. Az eset előtt az addig mintegy tizenegy éve kormányzó Bojko Boriszov pozíciója már megingott a köztársasági elnökkel, Rumen Radevvel kialakult konfliktusa és a hónapok óta tartó korrupcióellenes tüntetések miatt. A júliusi választáson a frissen alapított, korrupcióellenes programot hirdető ITN párt és szövetségesei szereztek többséget, megelőzve Boriszov GERB pártját és koalíciós partnereit.
