Sikerült minden függő kérdést tisztázni a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezetőivel, így már idén ősszel átléphet a paksi bővítés a második, konkrét építkezési fázisba – jelentette be Szijjártó Péter.
A külgazdasági és külügyminiszter Isztambulban egyeztetett pénteken a Roszatom orosz atomenergetikai konszern vezetőivel, akikkel áttekintették a beruházással kapcsolatos teendőket.
Ezt követően arról számolt be, hogy így minden adott ahhoz, hogy a projekt idén ősszel átléphessen az úgynevezett létesítési fázisba. Tájékoztatása szerint ugyanakkor ehhez még négy fontos engedélyt ki kell adnia az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH). Ezek közül a létesítési engedély a legfontosabb, de beadták már a kérelmet a reaktortartályra, a nukleáris szigetre és az ötös reaktorépületre vonatkozóan is.
Rámutatott: mindez szükséges ahhoz, hogy 2030-ra működésbe léphessen a két új blokk, s így az erőmű kapacitása a jelenlegi 2000 megawattról 4400 megawattra emelkedjen.
"Amennyiben minden összeáll a mai megállapodásnak megfelelően, akkor teljes mértékben reális, hogy a paksi atomerőmű beruházása a második, létesítési fázisba lép szeptemberben" - fogalmazott.
Szijjártó hangsúlyozta: "Magyarország hatalmas lépést tesz a villamosenergia terén az önellátás irányába, és ez a mostani helyzetben, amikor a nemzetközi energiapiacon teljesen irracionálisan nőnek az árak, hatalmas előnyt jelent majd Magyarország számára.”
Illetve aláhúzta, hogy az Európai Unió szankcióinak meghozatalakor kimondásra került, sőt jogszabályban rögzítették, hogy a nukleáris energia békés, polgári célú felhasználása nem tartozik a korlátozások hatálya alá, és a Roszatom maga sem került rá semmilyen szankciós listára, így az együttműködés nem ütközik semmilyen szabályba.
A miniszter csütörtökön bejelentette, hogy újabb, szerinte mérföldkőnek számító előrelépés történt a paksi bővítés engedélyezési folyamatában, ugyanis az OAH megadta a nukleáris biztonság szempontjából gyakorlatilag legfontosabb, az úgynevezett olvadékcsapda gyártásával kapcsolatos engedélyt.
Mint mondta, ez azért fontos, mert az ukrajnai háború és a jelenlegi geopolitikai változások komoly energiaellátási kihívásokkal járnak az egész világon. "És világos, hogy az elkövetkezendő években azok az országok érezhetik majd magukat biztonságban, amelyek minél nagyobb mértékben elő tudják állítani a saját maguk által használt energiát" - húzta alá.
"Ebből a szempontból a paksi atomerőműnek kulcsfontossága van" – szögezte le.
