Nehéz megfejteni, miért csökkent néhány hét alatt minimálisra az új koronavírusos esetek száma Japánban. Bár az országban nem voltak jelentős lezárások, a megkésett, de figyelemre méltóan gyors oltási kampány és a fegyelmezett maszkviselés elég volt a járványgörbe ellaposításához.
Tokióban, a világ egyik legsűrűbben lakott városában augusztus közepén a napi új Covid–19-megbetegedések száma elérte a hatezret. Mostanra az új fertőzésszám száz alá csökkent a japán fővárosban, ami tizenegy hónapos mélypontot jelent. A bárok tele vannak, a vonatok zsúfoltak, a hangulat ünnepélyes, annak ellenére hogy az emberek értetlenül állnak a hirtelen csökkenés előtt.
Japánban, ellentétben Európa és Ázsia más országaival, a járvány kezdete óta nem vezettek be általános zárlatot, és bár kihirdettek egy veszélyhelyzetet, ez inkább tájékoztató jellegű volt, nem tartalmazott igazán szigorú intézkedéseket.
Ostromállapot helyett javaslatok
Nyár végére emiatt elég súlyos járvány alakult ki, a napi esetszám országszerte elérte a 25 ezret is, azonban a hónap végén olyan meredeken esett vissza, amire eddig nem volt példa. A szakértők is csak találgatják, mi lehet az oka. „Ez nehéz kérdés, figyelembe kell vennünk többek között a védőoltások hatását. Emellett azok, akik magas kockázatú környezetben, például zsúfolt és kevésbé szellőztetett helyen gyűlnek össze, már megfertőződhettek és mostanra természetes immunitást szerezhettek” – mondta Omagari Norio, a járványügyi és megelőzési központ igazgatója.
Bár egyesek feltételezték, hogy az esetek számának csökkenése a kevesebb tesztelésnek tudható be, a tokiói fővárosi kormányzat adatai szerint a pozitivitási arány az augusztus végi 25 százalékról október közepére egy százalékra csökkent, miközben a tesztek száma harmadával esett vissza. Mászátáká Inokucsi, a Tokiói Orvosi Kamara helyettes vezetője szerint a csökkenő pozitivitási arány azt mutatja, hogy a fertőzés lassult.
Japánban a rendkívüli járványügyi intézkedések nem zárlatot jelentettek, csak kéréseket: elsősorban a bárokra és éttermekre összpontosítottak, amelyeket arra kértek, hogy korábban zárjanak be és ne árusítsanak alkoholt. A tömegközlekedésben ugyanakkor maradt a korábbi zsúfoltság, és enyhe távolságtartási ellenőrzés mellett megtartották a stadionokban a sport- és kulturális rendezvényeket (kivéve a nyári olimpia eseményeit, amelyeket zárt kapuk mögött rendeztek).
Maszk, oltás, természetes immunitás
A vírus terjedésével párhuzamosan az oltási tempó is felgyorsult, miután a hivatalából nemrég távozó Szuga Josihide volt miniszterelnök bővítette az oltások beadására jogszerűen jogosult egészségügyi dolgozók számát, hatalmas oltóközpontokat nyitott és támogatta a munkahelyi oltást. Nisiura Hirosi, a Kiotói Egyetem professzora egy nemrégiben tartott kormányzati tanácsadó testület ülésén elmondta, hogy becslései szerint a védőoltások révén mintegy 650 000 ember kerülte el a fertőzést, és több mint 7200 életet mentettek meg március és szeptember között. Mostanra a lakosság hetven százaléka teljesen be van oltva.
Mások azt mondják, a járvány terjedését az is akadályozta, hogy a maszkviselés lényegében általánossá vált, és hogy az utóbbi hetekben lezárások nélkül is többet maradtak otthon az emberek (ez részben a szokatlanul rossz időnek is köszönhető).
Sok szakértő azonban aggódik, hogy az alacsony fertőzésszám csak ideiglenes, mivel a vakcinák hatékonysága fokozatosan csökken, és közeledik a tél. Probléma, hogy nem tudni pontosan, mi okozta a fertőzésszám drasztikus esését, ezért nem világos, hogy a következő hónapokban milyen stratégia lehetne célravezető.
