A keleti blokk egykori tagja 2004-ben csatlakozott a NATO-hoz; előnyeit igazából az ukrajnai háború kitörése óta érzi saját bőrén.
A kis közép-európai országban jelenleg NATO-katonák ezrei állomásoznak, légterében a szövetség harci repülőgépei járőröznek, és Szlovákia lehet az első tagállam, amely vadászgépeket küld a szomszédos Ukrajnába, megszabadulva a korábbi szovjet haditechnikától.
Jaroslav Naď védelmi miniszter az AP hírügynökségnek adott interjúban kijelentette, hogy „Szlovákia egy biztonságosabb ország egy kevésbé biztonságos világban”.
„Jól emlékszünk rá, hogy milyen volt, amikor megszállók voltak a területünkön” – tette hozzá az egykori Csehszlovákia elleni 1968-os szovjet katonai beavatkozásra utalva.
Az 5,4 milliós államban tavaly óta NATO-harccsoport állomásozik a biztonság megerősítése érdekében, ebben amerikai, cseh, holland, lengyel, német és szlovén katonák szolgálnak jelenleg.
Ehhez kapcsolódóan: A keleti NATO-tagok vezetőivel is találkozik az amerikai elnök
„Ezen egységek küldésének egyszerű az üzenete. Feladatunk egy esetleges agresszor elrettentése attól, hogy NATO-tagállamokra is kiterjessze az erőszakot” – mutatott rá a harccsoport parancsnoka, a cseh Karel Navrátil ezredes.
Ilyen harccsoportok Magyarországon, Romániában és Bulgáriában is felálltak azóta, hogy Oroszország tavaly februárban megtámadta Ukrajnát. A három balti államban és Lengyelországban már 2017 óta állomásoznak NATO-katonák.
Nemrég különböző közös gyakorlatokra is sor került a Lestnél található bázison, a katonák tüzérségi és dróntámadásokra, vegyi csapásokra és ellenséges csapatok által megszállt területek visszafoglalására készültek fel.
Szlovákia ezenfelül a haderő fejlesztésén is dolgozik, hogy minden tekintetben megfeleljenek a NATO-sztenderdeknek. Ebből Ukrajna is profitál, minthogy a lecserélt régi szovjet nehézfegyverzet nagy része oda kerül. Érkeztek egyebek mellett Sz–300-as légvédelmi rendszerek, helikopterek, Grad rakéták és páncélosok is.
Cserébe Pozsony német Leopard harckocsikat és Mantis automatizált légvédelmi fegyverrendszereket kapott, illetve ideiglenesen amerikai Patriot ütegeket is telepítettek az országba a kezelőszemélyzettel együtt.
Összességében a szlovák kormány csaknem 168 millió eurónyi értékben adott át fegyvereket az ukrán hadseregnek. Ebből az Európai Unió vonatkozó pénzügyi alapja több mint 82 millió eurót fedezett.
Szlovákia emellett fontolgatja, hogy tizenegy MiG–29-es szovjet gyártmányú vadászgépéből tizet leszállít Ukrajnának, a fennmaradó darabot már lefoglalták egy múzeum részére. Ezzel Szlovákia lehet a legelső NATO-szövetséges, aki harci repülőgépeket ad Kijevnek.
Ehhez kapcsolódóan: Kijev kérése a vadászrepülőgépek szállítására megterheli a nyugati egységet
A már egyébként is csereérett MiG–29-eseket tavaly nyáron selejtezték le alkatrészhiány miatt, miután az orosz karbantartók hazatértek. A géptípus azonban az ukrán légierőben is rendszeresítve van, így örömmel fogadnák őket.
„Soha többé nem fogjuk használni a MiG-eket. Nincs számunkra valós értékük. Ha átadjuk, akkor viszont segíthetnek emberéleteket menteni Ukrajnában” – mondta Naď .
Az ügyben a végleges döntés napokon vagy heteken belül várható.
Amióta használaton kívül helyezték a MiG–29-eseket, a szintén NATO-tag Csehország és Lengyelország látja el Szlovákia légterének védelmét, Magyarország idén fog csatlakozni.
Pozsony megállapodást írt alá korábban tizennégy darab F–16-os amerikai vadászgép vásárlásáról, de a szállítást két évvel elhalasztották, így az első darabok csak jövő év elején érkezhetnek meg.
A szlovák védelmi miniszter hangsúlyozta, hogy országa a kormány decemberi bukását is magával vonó belpolitikai válság ellenére sem hagyott fel a fegyverek szállításával.
„Abszolút nemzeti, állami, biztonsági, védelmi érdekünk, hogy Ukrajna képes legyen megvédeni magát az orosz agresszióval szemben” – figyelmeztetett, majd hozzátette, hogy a MiG-ek átadása minden fél számára előnyös lenne.
Ehhez kapcsolódóan: Megbukott a szlovák kormány, de az ünnepekre mégis helyreállt a rend
Azonban közel sem mindenki gondolja így Szlovákiában. Elemzők szerint az ellenzéknek jó esélye van a szeptemberi előrehozott választás megnyerésére, a hatalomra készülő Robert Fico korábbi populista kormányfő pedig hevesen ellenzi Ukrajna katonai támogatását és az orosz szankciókat.
