A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és köznevelési intézményben dolgozó két pedagógus, azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy hogy állapítsa meg a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvény rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét és visszamenőleges hatállyal semmisítse meg azokat.
A támadott rendelkezések meghatározzák a még elégséges szolgáltatások pontos tartalmát a köznevelési intézményekben tartott sztrájk esetén. Az indítványozók azt kifogásolták, hogy a 2022. június 1-jén hatályba lépő, a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvény általánossá tette a pedagógusok munkabeszüntetési jogát érintő korábbi átmeneti (a veszélyhelyzet idejére elrendelt) korlátozást. A támadott rendelkezések olyan tartalommal határozzák meg a még elégséges szolgáltatás mértékét, hogy így a sztrájk elveszti nyomásgyakorló funkcióját, azt érzékelhetetlenné teszi, és így kiüresíti az indítványozók sztrájkhoz való jogát, ami az Alaptörvényben foglalt jog aránytalan korlátozását jelenti.
Az Alkotmánybíróság elutasító határozatát egyebek között azzal indokolta, hogy korábban már vizsgálta a kifogásolt szabályozást egy hasonló indítványban, amelyet tavaly november 29-én elutasított, írja a hírről először beszámoló 24.hu. Az Alkotmánybíróság akkor elbírálta tartalmi szempontból azt, hogy az Alaptörvényben biztosított munkabeszüntetéshez való jogot sérti-e az, ha az elégséges szolgáltatás törvényi mértéke 50 százalékos, illetve esetenként 100 százalékos óraszámtartási kötelezettség, felügyelet biztosítása. Azt a kérdést is elbírálta a testület, hogy , hogy a veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről szóló törvén szerinti jogkövetkezmények – az azonnali hatályú felmondás lehetősége – miatt ez a szabály elbizonytalanítja-e a sztrájkjog gyakorlóit, rájuk dermesztő hatással lehet-e, és ekként alaptörvény-ellenes korlátozásnak minősül-e.
Az Alkotmánybíróság szerint az újra előterjesztett indítvány elbírált kérdésnek minősül és nem vet fel olyan új alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely a panasz befogadását indokolná.
