Számos francia városban az utcára vonultak csütörtökön a munkavállalók, hogy elutasítsák azokat a tervezett módosításokat, amelyek kitolnák a nyugdíjkorhatárt. Az egész napos országos sztrájkokat és tiltakozásokat Emmanuel Macron és elnöksége jelentős próbatételének tartják.
A tüntetéseken sok ezren gyűltek össze Párizsban, Marseille-ben, Toulouse-ban, Nantes-ban, Lyonban és más helyeken, a sztrájkok súlyosan megzavarták a közlekedést, az oktatást és más közszolgáltatásokat szerte az országban.
A francia munkavállalóknak tovább kellene dolgozniuk a nyugdíjjogosultságért az új szabályok szerint – a nominális nyugdíjkorhatár 62-ről 64 évre emelkedne. Az országban, ahol egyre öregszik a népesség, nő a várható élettartam, és mindenki kap állami nyugdíjat, Macron kormánya szerint a reform az egyetlen módja annak, hogy a rendszer fizetőképes maradjon.
A szakszervezetek azzal érvelnek, hogy a nyugdíj-átalakítás nehezen kiharcolt jogokat fenyeget, és a gazdagok megadóztatását, illetve a munkaadói járulékok emelését javasolják a nyugdíjrendszer finanszírozására. A közvélemény-kutatások szerint a franciák többsége szintén ellenzi a reformot.
Csütörtökön több mint kétszáz nagygyűlésre számítanak Franciaországban, köztük egy nagy párizsi tüntetésre, amelyen az összes nagy francia szakszervezet részt vesz.
Laurent Berger, a CFDT szakszervezet vezetője tisztességtelen reformnak nevezte a kormány terveit, és felszólította a dolgozókat, hogy „békésen vonuljanak utcára kifejezni egyet nem értésüket”.
A nyugdíjreformot ellenző rendőrszakszervezetek is részt vesznek a tiltakozásban, míg azok, akik szolgálatban vannak, esetleges erőszakra készülnek, ha szélsőséges csoportok csatlakoznak a tüntetéshez.
Törölt járatok, zárva maradt műemlékek
A vasúti hatóság, a SNCF szerint a vonatjáratok többségét törölték Franciaországban, beleértve több nemzetközi csatlakozást is. A párizsi Orly repülőtérről induló járatok mintegy húsz százalékát törölték, a légitársaságok késésekre figyelmeztetnek.
A villanyszerelők tiltakozásként az áramellátás csökkentését helyezték kilátásba.
A Nemzeti Oktatási Minisztérium szerint a tanárok 34–42 százaléka sztrájkol iskolától függően. A középiskolai diákszövetségek várhatóan csatlakoznak a tiltakozásokhoz.
Thierry Desassis nyugdíjas tanár eltévelyedésnek nevezte a kormány tervét.
„Az embereknek 64 évesen kezdenek egészségügyi problémáik lenni. Én 68 éves vagyok, és jó egészségnek örvendek, de egyre gyakrabban járok orvoshoz” – mondta.
A sztrájk több műemléket is érint. A versailles-i kastély csütörtökön zárva maradt, az Eiffel-torony lehetséges fennakadásokra figyelmeztetett, a Louvre Múzeum pedig közölte, hogy néhány kiállítótermet nem nyit ki.
Sok francia munkavállaló vegyes érzelmeit fejezte ki a kormány tervével kapcsolatban, és rámutatott a nyugdíjrendszer összetettségére.
Selim Draia (48) animációs művész azt mondta, hogy szükség lehet némi változtatásra, „de így rohanni ezzel – úgy gondolom, hogy az ország eléggé megosztott és polarizált ahhoz, hogy időt kell szakítani a beszélgetésre”.
Quentin Coelho (27), a Vöröskereszt alkalmazottja úgy érezte, hogy dolgoznia kell csütörtökön, jóllehet érti „a sztrájkolók követeléseinek többségét”. Az ország népességének elöregedésével – mondja – a nyugdíjkorhatár emelése „nem hatékony stratégia. Ha most megtesszük, akkor harminc vagy ötven év múlva újabb emelésről dönthet a kormány. Nem tudjuk megjósolni.”
Coelho azt mondja, nem bízik a kormányban, és már most pénzt tesz félre a nyugdíjára.
Liliane Ferreira Marques negyvenéves brazil eladónő a Párizstól délre fekvő Boussy-Saint-Antoine-ból azt mondja, támogatja a sztrájkolók követeléseit, de nem engedheti meg magának, hogy sztrájkoljon, mert minimálbérért dolgozik.
Adóemelés és nyugdíjcsökkentés helyett
Olivier Dussopt francia munkaügyi miniszter elismerte a nyugdíjtervek miatti aggodalmakat, miután az elképzelések további erőfeszítést igényelnek a munkavállalóktól. Arra szólította fel a sztrájkolókat, hogy ne bénítsák meg az ország gazdaságát. „A sztrájkjog szabadságjog, de nem akarunk semmilyen blokádot” – mondta az LCI televízióban.
Dussopt azzal indokolta a nyugdíjkorhatár emelését, hogy a kormány elutasított más lehetőségeket, így az adóemelést – amely szerinte ártana a gazdaságnak, és munkahelyeket szüntetne meg – vagy a nyugdíjak összegének csökkentését.
A francia kormány formálisan hétfőn terjeszti elő a nyugdíjtörvényt, amely jövő hónapban kerül a parlament elé. Sikere részben a sztrájkok és tiltakozások mértékétől és időtartamától függ.
A tervezett változtatások előírják, hogy a munkavállalóknak legalább 43 évet kell dolgozniuk ahhoz, hogy jogosultságot szerezzenek a teljes nyugdíjra. Azoknak, akik ezt a feltételt nem teljesítik, mint sok nő, akik megszakították a pályafutásukat gyermeknevelés miatt, vagy akik sokáig tanultak és későn kezdtek dolgozni, a nyugdíjkorhatár változatlanul 67 év maradna.
A korán, húszéves koruk előtt munkába álló vagy súlyos egészségügyi problémákkal küzdő munkavállalók korkedvezményes nyugdíjba vonulhatnának.
Elhúzódó sztrájkok fogadták Macron legutóbbi, 2019-es erőfeszítéseit a nyugdíjkorhatár emelésére. Az elnök a Covid–19-világjárvány kitörése után végül visszavonta.
