A „szuverenitásvédelmi törvénycsomagban” szerepel egy, a médiával és civil szervezetekkel foglalkozó Szuverenitás Hatóság létrehozása, igaz, még nincs végleges törvényszöveg – írta a hvg.hu. A Szabad Európa megtudott néhány részletet a szintén készülő gyermekvédelmi törvénycsomaggal kapcsolatban is.
Akár még a héten véglegesedhet a Fidesz által már régóta ígért két törvénycsomag szövege. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője még júniusban adott interjút az Indexnek, amelyben arról beszélt: „Az Alaptörvénynek tartalmaznia kell, hogy Magyarország fellép minden olyan törekvéssel szemben, amely az ország szuverenitását veszélyezteti”, mert „az Alaptörvény szót ejt Magyarország függetlenségéről, de nem tér ki a szuverenitása elleni külső támadásokra, befolyásolási kísérletekre”.
Emellett „át kell gondolni a büntető törvénykönyvi tényállások kiegészítését, és azt is, hogy a pártok gazdálkodására vonatkozó szabályok legyenek érvényesek minden, választáson induló szervezetre”. Ezt követően a Fidesz és a KDNP szeptemberi kihelyezett frakcióülésén, Esztergomban beszélt arról, hogy Magyarországot „gazdasági, politikai és kulturális értelemben is” támadás éri külföldről.
„Körkörös támadás”
Gazdasági jellegű támadáson azt értette, hogy „Brüsszelből meg akarják mondani, mit tegyen a magyar kormány” a gazdasággal, a kulturális támadás a frakcióvezető szerint a „genderideológia ránk erőltetésének kísérlete”, míg a „politikai szuverenitás felszámolására irányuló kísérletek” közé sorolta a Telex tudósítása szerint, hogy „az Európai Bizottság több pénzt juttat a baloldali szervezeteknek, a civileknek, a baloldali médiafelületeknek, a dollárcivileknek, a dollármédiának és dollárbaloldali politikusoknak, mint amennyit a Soros-birodalom”.
Ehhez kapcsolódóan: A TASZ, az Átlátszó és a Fidesz ritka együttállása a sajtószabadság ügyében
Kocsis Máté ezért bejelentette, hogy még ősszel „szuverenitásvédelmi törvénycsomagot” terjesztenek az Országgyűlés elé, amivel bevallottan „borsot akarnak törni (…) a baloldali újságírók, álcivilek és dollárpolitikusok orra alá”. A törvénycsomagról azóta is csönd van. Korábban a Szabad Európa kormánypárti forrásai novemberre ígérték a konkrét módosító javaslatok elkészültét és beterjesztését a parlamentnek. Lapunk most több kormánypárti és a törvény előkészítésére rálátó forrással beszélt. Valamennyien hangsúlyozták, hogy végleges törvényszöveg még nincs, de a kodifikációs munka már az utolsó fázisában jár, így akár napokon belül nyilvánosságra hozhatják. A törvénycsomagon egy szűk, néhány fős kör dolgozik Kocsis Máté vezetésével.
Gyorsan egy hatóságot!
A hvg.hu szerint a törvénytervezet értelmében Szuverenitás Hatóságot hoznának létre, amely a parlament alá rendelt állami szerv lenne. A lap azt írja, a hatóság feladatköre hasonló lenne a most a pártokat is ellenőrző Állami Számvevőszékhez. A részletekkel kapcsolatban a Szabad Európa annyit tudott meg, hogy a hatóság feladata a hazai civil szervezetek és a média ellenőrzése lenne abból a szempontból, hogy kapnak-e külföldről támogatást, és ha igen, akkor „megfelelő módon feltüntetik-e”.
Hogy ez konkrétan mit jelent, azzal kapcsolatban többféle verzió létezik még. Egy forrásunk szerint – aki azt állítja, látta az előterjesztés szövegváltozatát – „a hatóság emberei bármikor besétálhatnának egy szerkesztőségbe vagy egy civil szervezethez azzal, hogy »Na, akkor elő a könyvelést!«, és betekinthetnének a gazdálkodási adatokba”. A HVG szerint a külföldi adományok elfogadásának tilalma a választások kiírásának napjától lépne életbe.
Ehhez kapcsolódóan: Szakértő: Egyértelmű az orosz inspiráció a magyar szuverenitásvédelmi törvény esetében is
Ugyanakkor egy másik – fideszes – forrásunk azt mondta: úgy tudja, a törvény „az eddiginél szigorúbban írná elő, hogy a külföldi finanszírozást fel kell tüntetni, és ennek vizsgálatára a NAV szélesebb jogköröket kapna”, de hogy konkrétan milyeneket, arról neki sincsenek információi. Ebben az esetben a NAV vizsgálati jogköre szintén a hazai civil szervezetekre és médiatermékekre vonatkozna.
Nem kell hatóság?
Ebben a verzióban viszont nem szerepel új hatóság létrehozása. Hogy a kép teljes legyen, egy harmadik forrásunk úgy kommentálta az eddigieket: „Jelenleg még többféle megoldási lehetőség él egymás mellett.” A külföldi finanszírozást ugyanakkor – forrásaink szerint – nem tervezik adminisztratív eszközökkel korlátozni.
A HVG szerint egyébként Navracsics Tibor uniós forrásokért felelős miniszter próbálja késleltetni a törvénytervezet benyújtását, arra hivatkozva, hogy ez tovább hátráltathatná a megegyezést az Európai Bizottsággal. Ennek ellentmond, hogy a miniszter környezetében erről nem tudnak, azt ugyanakkor már idézett fideszes forrásunk is megemlítette, hogy most nem cél a helyzet élezése a bizottsággal a törvény miatt. Navracsics Tibor az elmúlt napokban nem tartózkodott Magyarországon.
Ehhez kapcsolódóan: Amerikából érkezhetett a teljes ellenzéki kampánykiadások fele
A Fidesz terminológiájában már régóta szereplő kifejezés a „dollárbaloldal”, a „dollármédia”, a „Soros-média”, amellyel a külföldről (is) támogatott hazai civil szervezeteket vagy médiumokat igyekszik denunciálni a párt. A Schmidt Mária által vezetett XXI. Század Intézet márciusban még kutatást is folytatott a Telex, a Direkt36, a Partizán, a 444, a Lakmusz, az Átlátszó, az RTL, a K-Monitor és lapunk, a Szabad Európa külföldi finanszírozásával kapcsolatban.
A „kutatók” dolga nem lehetett túl nehéz, hiszen az érintett médiumok (illetve a korrupciókutatással foglalkozó K-Monitor) nyilvánosan is feltüntetik finanszírozási hátterüket. Mint a Veszélyben a médiaszuverenitás – A külföldről finanszírozott média forrásai és donorjai címet viselő írást ismertető Telex is említi, az RTL hazai leányvállalata, az RTL Klub például egyáltalán nem kap külföldi forrást, hazai reklámbevételeiből tartja el magát. A Szabad Európa költségvetését ugyanakkor teljes egészében az Egyesült Államok Kongresszusa biztosítja – szintén teljesen transzparens módon.
Valóban kétes ügyek
Az ugyanakkor még az ellenzéki pártok körében is máig nem csituló vitát, ha úgy tetszik, botrányt keltett, hogy kiderült: a Karácsony Gergely által alapított 99 Mozgalom – a szervezők szerint mikroadományokból – ötszázmillió forinttal támogatta Karácsony Gergely előválasztási kampányát. A 2022-es választások után az is kitudódott, hogy az amerikai Action for Democracy 1,8 milliárd forintot adott a Márki-Zay Péter vezette Mindenki Magyarországa Mozgalomnak, mintegy kiszervezve az ellenzéki kampány finanszírozását egy civil szervezetnek.
Márki-Zay Péter azóta is azt állítja: folyamatosan tájékoztatták a közösen induló politikai szervezeteket a pénzről, a forrásáról és a felhasználásáról is, míg a pártok vezetői egységesen úgy nyilatkoztak, hogy semmit nem tudtak erről.
Ehhez kapcsolódóan: Bizalmi válságot okozhat az ellenzékben a 99 Mozgalomhoz befolyt több száz millió forintnyi adomány
Információink szerint napokon belül pont kerülhet a gyermekvédelmi törvénycsomag legújabb fejezetének végére is, amelyen – szintén Kocsis Máté vezetésével – külön munkacsoport dolgozik. A Fidesz gyermekvédelmi intézkedései már többéves múltra tekintenek vissza. Az első „gyermekvédelmi törvénycsomagot” még azután állította össze a párt 2021-ben, hogy Kaleta Gábor volt diplomata csak felfüggesztett börtönbüntetést kapott, miután hivatali számítógépén több ezer pornográf felvételt találtak kiskorúakról.
A Fidesz-kampány fő témája is lehet
Az ítéletet még Orbán Viktor is kritizálta, a Fidesz-frakció ezt követően állított össze egy törvénycsomagot, amely szigorította a pedofília büntetési tételeit, szélesítette azon foglalkozások körét, ahol nem vállalhatnak munkát azok, akiket emiatt ítéltek el. Az eredeti törvénycsomagot az ellenzék is támogatta, de a Fidesz a szavazás előtt benyújtott egy módosító javaslatot, amely gyakorlatilag ellehetetlenítette az iskolai szexuális felvilágosítást, tiltva a „homoszexualitás és a genderideológia népszerűsítését”. Utóbbi hosszú viták forrása lett az Európai Bizottsággal is.
Kocsis Máté idén februárban jelentette be, hogy újabb törvénycsomagon dolgoznak az ügyben, majd a már említett, szeptemberi frakcióülésen ismét erről beszélt, még idén őszi beterjesztést ígérve. A törvénycsomag tartalmáról forrásaink csak annyit mondtak, hogy „a hatékonyabb működés érdekében” változtatna a védőnői és gyermekvédelmi rendszer működésén, könnyebbé válhat az örökbefogadás. Már idézett fideszes forrásunk szerint viszont nem lesz a törvénycsomagnak az iskolai szexuális felvilágosításra vonatkozó, politikailag kényes eleme. Ennek ellentmondanak Kocsis Máté – igaz, még februári – szavai, aki azt mondta, „nagy vitákra számít Brüsszellel” a témában.
Információink szerint egyébként a „gyermekvédelem” és a már említett „genderideológia ránk erőltetésének kísérlete” lesz az egyik kiemelt témája a Fidesz kampányának a jövő júniusi európai parlamenti választásokon, olyannyira, hogy a párt kommunikációs stratégiája alapvetően erre koncentrál majd, szemben az ezzel egy napra tett helyhatósági választásokkal.
