A tálibok, akik megpróbálják kezelni az afganisztáni gazdasági és humanitárius válságot (miközben az ország feletti uralmukat a világ nem ismeri el) készséges partnerekre találtak két olyan országban, amelyek kereskedelmét keményen korlátozzák nemzetközi szankciók.
Moszkva csatlakozott Teheránhoz ama fővárosok rövid listáján, amelyek hajlandók tárgyalni a tálibokkal, és múlt héten már alá is írtak egy elvi megállapodást.
Afganisztán évente egymillió tonna benzint, egymillió tonna dízelt, ötszázezer tonna cseppfolyósított gázt és kétmillió tonna búzát kap majd – jelentette be múlt héten Núruddin Azizi tálib kereskedelmi és ipari miniszter.
A megállapodással „Oroszország csatlakozik ama kevés országhoz, amelyek hajlandók üzletet kötni a tálibokkal az export és az import tekintetében” – mondta Narendra Tanedzsa, egy neves közgazdász, az indiai székhelyű Független Energiaintézet elnöke.
Orosz–tálib barter?
Az, hogy Oroszország mit kap cserébe pénzszűkében lévő partnerétől, sokkal kevésbé világos, de úgy tűnik, hogy mezőgazdasági termékek és az afganisztáni természeti erőforrásokhoz való jövőbeli hozzáférés lehetősége is szóba jöhet.
A tálibok, akik Oroszországhoz hasonlóan lényegében el vannak vágva a globális bankrendszertől, azt mondták, hogy orosz rubelben fognak fizetni az áruért. Tanedzsa szerint azonban ez valószínűtlen, tekintettel arra, hogy Afganisztánnak nehézségekbe ütközik az orosz valuta kereskedelmi úton történő beszerzése.
„Úgy tűnik, hogy ez inkább egy nagyon informális üzletnek, barternek tűnik, ahol Oroszország olajat és gázt szállít, és Afganisztán cserébe mindent, amit csak tud” – mondta a szakértő a Szabad Európának.
Oroszország a nemzetközi közösség többi részéhez hasonlóan nem ismeri el a tálib kormányt, és hivatalosan terrorszervezetnek tekinti a keményvonalas iszlamista csoportot. Moszkva azonban több alkalommal is vendégül látott tálib tisztviselőket a béketárgyalási erőfeszítések közepette, mielőtt a csoport 2021 augusztusában elfoglalta volna Kabult.
Már nem szabad terroristaként emlegetni őket
Azóta Moszkva nagykövetséget tart fenn Kabulban, és kinevezett egy afganisztáni különmegbízottat. Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy országa lépéseket tesz a tálibok terroristalistáról való törlése érdekében, és utasította az ország médiáját, hogy az orosz törvények ellenére ne emlegesse az Orosz Föderáció területén betiltott terrorcsoportként a fundamentalistákat.
Közvetlenül a júniusi szentpétervári nemzetközi gazdasági fórum előtt – amelyen részt vett egy tálib küldöttség, köztük Azizi – Putyin jelezte: „szükség esetén” gabonát exportálhatnak az aszály sújtotta országba.
Az új megállapodás hetekig tartó moszkvai megbeszélések után jött létre, amelyek Azizi múlt havi látogatása után alakultak ki. Moszkva afganisztáni különmegbízottja, Zamir Kabulov megerősítette a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek, hogy előzetes megállapodást dolgoztak ki, Azizi pedig azt mondta, hogy hosszabb távú megállapodásra kerül sor, ha mindkét fél elégedett az alkuval.
A szállítási útvonal: Közép-Ázsia
Azizi elmondta, hogy Afganisztán kedvezményesen kapja majd az árut és az üzemanyag-szállítmányokat állítólag közúti szállítással, Közép-Ázsián keresztül.
A tálib kereskedelmi és ipari miniszter azt is elmondta, hogy Afganisztán Türkmenisztánból és Iránból is kapott gázt és olajat. 2021. augusztus végén Teherán feloldotta az Afganisztánba irányuló üzemanyagexport hátráltatását, amelyeket a hónap elején vezettek be biztonsági aggályok miatt az országban zajló zavargások közepette.
A jelentések szerint Irán 2020 májusától 2021 májusáig mintegy négyszázezer tonna üzemanyagot exportált Afganisztánba, a tálib hatalomátvétel előtt Türkmenisztán volt Afganisztán vezető benzinszállítója.
„Egy országnak (…) nem lenne szabad egyetlen más országtól sem függenie, alternatív utakra van szükségünk” – mondta Azizi múlt héten a Reutersnek.
Kiaknázatlan ásványi kincsek
Az Oroszországgal kötött üzletet a tálibok egyik legnagyobb kereskedelmi megállapodásának tekintik, de az ügylet kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy mit tud adni cserébe a militáns csoport.
Eddig a szén exportja és a szénből származó vámok jelentették a tálibok kulcsfontosságú bevételi forrását. A szén nagy részét a szomszédos Pakisztánba szállították.
A szénen és az olyan mezőgazdasági termékeken kívül, mint a gyümölcs, a diófélék és gyógynövények, Afganisztán kiaknázatlan erőforrásai is potenciálisan beváltható „kereskedelmi zsetonok” lehetnek.
A szegénység sújtotta ország gazdag ásványkincsekkel rendelkezhet, beleértve a rezet, vasércet, aranyat, lítiumot és kobaltot, valamint számos ritkaföldfémet. Az amerikai kormányzati szervek több mint kilencszázmilliárd dollárra becsülték az értéket, míg a korábbi afgán kormány háromezer milliárd dollárt emlegetett.
Az Afganisztánban rejlő lehetőségek Kína, India, Oroszország és más országok élénk érdeklődését is felkeltették, és arra késztették a tálibokat, hogy felújítsák a kínaiak Ajnak rézbányaprojektjét, miközben óvatosan tárgyalnak a lítium és a kobalt bányászatáról is, amelyek a világ zöldenergia-hajtását tápláló akkumulátorok két kulcsfontosságú összetevőjét jelentik.
Tanedzsa szerint Afganisztánnak érintetlen kőolaj- és földgáztartalékai is vannak, de eddig nem tudta kereskedelmi céllal kiaknázni az erőforrásokat.
„Szerintem a tálibok és Oroszország közötti megállapodás jelentősége abban áll, hogy ez valaminek a kezdete, és ez a valami nagyobb dologgá nőheti ki magát, mint például a ritka ásványi anyagok bányászata Afganisztánban, vagy esetleg a földgázkitermelés” – mondta.
Itt is lehet gázvezeték
Bár szerinte Afganisztán talán ki akarja majd használni a lehetőséget egy csővezeték megépítésére, egyelőre korai lenne megmondani, hogy ez valósággá válhat-e.
A TAPI, a Türkmenisztánból Afganisztánon keresztül Pakisztánba és Indiába haladó földgázvezeték nagyszabású projektje évek óta akadozik, bár a türkmén szakasz 2019-ben elkészült. Tavaly novemberben türkmén tisztviselők megbeszéléseket folytattak a tálibokkal, hogy befejezzék a vezeték 2018-ban megkezdett afganisztáni szakaszának építését. Ez Afganisztán számára évi ötmilliárd köbméter földgáz szállítását jelentené, ami több mint elegendő az évi kétszázmillió köbméteres felhasználás fedezésére.
Oroszország februári ukrajnai inváziója számos nyugati országot arra késztetett, hogy szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, többek között a kőolaj- és gázexportjára vonatkozóan.
Az Afganisztánnal kötött megállapodás azonban hatékonyan kikerülné az ilyen büntetőintézkedéseket.
„Az orosz olaj- és gázszankciók óta Oroszország új piacokat, új országokat keres, ahol el tudja adni az olajat – mondta Tanedzsa. – Afganisztán talán nem nagy ügyfél – nagyon kis mértékben vásárol olajat és gázt –, mindazonáltal egy másik ország, amely, úgy tűnik, érdeklődik az orosz olaj és gáz iránt. Mint tudják, a tálib kormányt gyakorlatilag egyetlen ország sem ismeri el, így megússzák a szankciókat.”
Az orosz üzemanyag-szállítások folytatása azonban más akadályokba is ütközhet: Tanedzsa felsorolta, hogy olyan vállalatokat kell találni, amelyek hajlandók biztosítani a szállítmányokat, megbízható fizetési és szállítási mechanizmusokat kell létrehozni, és fennáll a kockázata annak, hogy a jövőben szankciókat vetnek ki rájuk.
Moszkva és a tálibok ügyletei már korábban is bírálatokat váltottak ki, és ez alól az olaj- és gázexportról szóló új megállapodás sem kivétel. Ezt bizonyítja a közösségi médiában megjelent számos poszt, amelyekben megjegyzik, hogy a tálibok Oroszországban hivatalosan terroristaszervezetként vannak nyilvántartva.
Mivel azonban Afganisztán az aszály, az áradások és a háború okozta hatalmas humanitárius válságtól szenved – ami miatt az ENSZ nemrégiben éhínséggócnak nevezte –, Oroszország búzaszállítását pozitív fejleményként értékelik.
„Félretéve a politikát, ami Ukrajnával kapcsolatban, illetve Oroszország és a Nyugat között zajlik, úgy gondolom, fontos számunkra, emberek számára, hogy biztosítsuk, hogy egyetlen ember se éhezzen Afganisztánban” – mondta Tanedzsa. – A nép nem tálib, az uralkodók a tálibok, és az emberek éheznek. Tehát minden országnak segítenie kell nekik.”
