A nyári gyilkossági kísérlet után az egész világ megismerte az ellenzéki orosz politikus, Alekszej Navalnij nevét. A korrupció-ellenes aktivista kórházi ágyában feküdve barátkozott Angela Merkel német kancellárral, és nyugati médiumokkal működött együtt a majdnem az életébe kerülő mérgezés körülményeinek kivizsgálásában.
Navalnij Putyin elnököt vádolja azzal, hogy parancsot adott a meggyilkolására, és Putyin az, akinek rendszere és hivatalnokai ellen több mint egy évtizede folytat a korrupt gyakorlatot leleplező küzdelmet.
A mozgalom az utóbbi években széleskörű támogatásra talált Oroszországban és ismétlődő kormányellenes tüntetéskehez vezetett. Ugyanakkor otthon és külföldön is bírálatok érték Navalnijt korábbi nacionalista megnyilvánulásai miatt, amelyektől mindeddig nem volt hajlandó elhatárolódni.
Kedden az Amnesty International vezető jogvédő szervezet levette Navalnijt az úgynevezett „lelkiismereti foglyok” listájáról. Ezt a minősítést azok kapják, akiket az elveik miatt börtönöztek be.
Az Amnesty szerint Navalnijra – aki híveivel együtt azt mondja, hogy koholt vádak alapján küldték börtönbe, azért hogy elhallgattassák - múltbeli kijelentései miatt nem igaz az a feltétel, hogy „elutasítja a gyűlöletet”.
Nyugaton nem minden megnyilvánulása szalonképes
A jogvédő szervezet nemrég megvizsgálta Navalnij és az orosz nacionalista mozgalmak kapcsolatait, illetve az ellenzéki vezér nacionalista és idegengyűlölőnek tartott kijelentéseit.
Ennek nyomán viszont bírálatok tömkelegét kapta. Egyesek szerint ez „egy koordinált kampányba”, melynek célja Navalnij lejáratása. Mindez azután történt, hogy januárban maga az Amnesty minősítette „lelkiismereti fogolynak” az aktivistát.
Az Amnesty egy neve elhallgatását kérő dolgozója azt mondta orosz médiumoknak, hogy hozzájuk eljuttatott panaszok javarészt Katya Kazbek, az Egyesült Államokban élő fordító által felsorolt, kifogásolható Navalnij-idézeteket ismételték. A szervezet temérdek ilyen emailt kapott, állította a dolgozó. (Kazbek, akit valójában Jekatyerina Dubovickajának hívnak, azt mondta a Szabad Európának, hogy „tudomása szerint soha nem volt kapcsolatban senkivel, akinek köze van az Amnesty International-hez”).
Az Amnesty továbbra is azt állítja, hogy Navalnijt politikai okokból üldözik, és hogy közelmúltbeli döntése „nem mérsékli eltökéltségünket, hogy tovább harcoljunk azonnali szabadon engedéséért”. A szigorú feltételen alapuló döntés mégis széleskörű bírálatokat váltott ki, és ráirányította a figyelmet a Kremlt bíráló aktivista állítólagos nézeteire.
Navalnij és a nacionalisták
A legtöbb figyelem arra irányul, ahogy Navalnij a 2000-es évek elején lelkesen támogatta a nacionalista ügyeket. Például megjelent a Moszkvában évente megrendezett Orosz Meneten, amelyen a nacionalista politikai paletta mindenféle képviselője felvonul. Az utóbbi években ugyanakkor visszaesett a rendezvény látogatottsága.
A meneten való részvétele miatt a liberális Jabloko párt kizárta a soraiból Navalnijt. (Grigorij Javlinszkij, a párt veterán vezetője néhány hete pedig egy hosszú esszében tekintélyelvű populistának nevezte Navalnijt és az aktivizmussal szemben a parlamenti út tiszteletét sürgette.)
Kizárása után Navalnij 2007-ben a Nemzeti Orosz Felszabadítási Mozgalom nevű szervezet égisze alatt posztolt YouTube-videókat, amelyekben „igazolt nacionalistaként” utalt magára, és alig leplezett idegengyűlölő nézeteket fogalmazott meg.
Nem túl hízelgően beszélt a közép-ázsiai migránsokról
Az egyik klipben Navalnij fogorvosnak öltözött be, és a fogszuvasodás veszélyeiről értekezik. A képernyőn közben Moszkvában élő migránsok láthatók. „Teljes szanálást javaslok. Mindent, ami az utunkban van gondosan megtervezett, de határozott deportálás útján takarítsunk el!” – mondja.
A következő években Navalnij finomított hangvételén, de továbbra is konzervatív nézeteket fogalmazott meg a bevándorlásról. 2018-ban, az elnökválasztások előtt például azért kampányolt, hogy a közép-ázsiai országokkal – az oroszországi migráns munkaerő fő forrásával – szemben vezessenek be vízumkényszert. (Navalnij nem tudott indulni a választáson, mert a Kreml végül ezt megtiltotta neki.)
Az aktivista 2015. végén publikált blogposztjaiban emellett kikelt az „iszlamizmus” ellen. Több interjúban is azt mondta: nem bánta meg korábbi megjegyzéseit és videóit, és arra utalt, hogy politikusként egyik erőssége az, hogy liberálisokat és nacionalistákat is maga mellé tud állítani.
Mit gondolnak az oroszok Navalnijról?
A nacionalistákkal való alkalmi szövetség a politizálás lehetőségének ára?
A 2000-es években az „etnonacionalistákkal” létrehozott laza szövetséget tartotta sok, a hatalom által marginalizált orosz ellenzéki a politikai porondra vezető egyik útnak. Az ellenzékiek egy része szerint így érhették volna el egységes mozgalom létrehozását, amely kihívást jelenthetett volna a magát szintén nacionalistának nevező Putyinnak (aki a szovjet idők iránti nosztalgia élesztgetésével növelte népszerűségét). A 2011-12-es masszív, Putyin ellenes tüntetéseken például nagyszámban vettek részt nacionalisták.
Erre az elképzelésre Navalnij is utalt a lengyel újságírónak, Adam Michniknek adott interjúban, amely a 2015-ben oroszul is kiadott közös könyvükben, a "Párbeszédek"-ben is helyet kapott.
„A hozzáállásom alapja, hogy kommunikálni kell a nacionalistákkal, és fel kell világosítani őket. Nagyon fontos elmagyarázni nekik, hogy az illegális bevándorlás problémáját nem oldják meg a migránsok összeverésével. Erre más, demokratikus eszközöket kell alkalmazni. Vissza kell térni politikai versenyen alapuló választásokhoz, amelyek nyomán megszabadulhatunk az illegális migrációból meggazdagodott bűnözőktől és tolvajoktól.”
A Kreml lecsapott a ziccerre
A Kreml-párti média már évek óta rákapott Navalnij nacionalista múltjára és a letartóztatását követő Kreml-ellenes tüntetések előtt felpörgette a mozgalma diszkreditálását célzó kampányt.
Az állami tévé gyakran próbálja neo-nácinak beállítani. Egyetemi diákoknak az előadások idején olyan videókat mutattak, amelyekben Hitlerhez hasonlítják, és hasonló anyagok mentek az állami médiában is. A legtöbb ilyen állítás eltúlozta Navalnij álláspontját vagy a kontextusból kiragadva nagyította fel élete múltbeli epizódjait, hogy besározzák a nevét.
Ellenfelei azonban elégséges muníciót kaptak. Navalnij ellentmodásos videói és nyilatkozatai továbbra is szabadon hozzáférhetők az interneten.
Az általa alapított Korrupcióellenes Alapítvány nem válaszolt azonnal a Szabad Európa megkeresésére.
Leonyid Volkov, Navalnij oroszországi regionális irodáinak vezetője ugyanakkor azt mondta a New Yorker magazinnak, hogy Navalnij továbbra is az orosz nacionalistákkal folytatott párbeszéd híve, még akkor is, ha sajnálja a migránsok deportálásáról szóló 2007-es videót. Ezt azonban azért nem törölte le, „mert történelmi tény”.
Navalnij végső célja – mondta Volkov – az, hogy a Putyin-ellenesség kritikus tömeget érjen el Oroszországban.
„Ő abban hisz, hogy ha nem beszélünk azokkal az emberekkel, akik az ilyen menetekre járnak, akkor azokból mind szkinhed lesz... de ha beszélünk velük, akkor meggyőzhetjük őket, hogy valódi ellenségük Putyin”.
