A pedagógusok szakszervezetei összefogtak, hogy együtt szerezzék vissza többek között azt, hogy az ágazati bérek újra a minimálbérhez igazodjanak. Az Emmivel nem jutottak dűlőre, ezért hétfőre figyelmeztető sztrájkot hirdettek. Az Emmi erre körbeküldte, hogy a sztrájk nem törvényes, noha a bíróság csak pénteken döntött az ügyben, mégpedig – első fokon – a tanárok javára. Bizonytalanná teszi a helyzetet, hogy az állam fellebbezhet, bár a szakszervezetek szerint van vészforgatókönyvük.
Hétfőn figyelmeztető sztrájkra készülnek a tanárok, de a minisztériummal eltért az álláspontjuk arról, hogy sztrájk alatt kell-e dolgozniuk. Mivel nem tudtak egyetértésre jutni a még elégséges szolgáltatás vonatkozásában, a szakszervezetek a fővárosi bírósághoz fordultak, hogy peren kívül állapítsák meg.
A bíróság most úgy döntött, hogy a benyújtott szabályok szerint jogszerű lesz a hétfői sztrájk, írta meg a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete.
Ez egy elsőfokú döntés, ahol mindkét fél fellebbezhet, de a szakszervezetek rögtön lemondtak erről. Így a kormányoldalon múlik, hogy hétfőre a végzés jogerőre emelkedhet-e. Azt is közölték, hogy a szakszervezetek nem fújják le a sztrájkot, és az érintetteket arra biztatják, hogy folytassák a szervezést.
A háttér bővebben
Még 2020 elején összeállt a két nagy magyar pedagógus-szakszervezet, a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), hogy közösen harcoljanak ki jobb munkafeltételeket a közoktatásban dolgozóknak, de a járvány kezdetén felfüggesztették a közös munkát.
Ezt tavaly október elején indították újra, követeléseik között például azzal, hogy a pedagógusok bére újra a mindenkori minimálbérhez igazodjon, ahogy ezt szerintük a kormány korábban meg is ígérte nekik.
Az Emmi vezetői akkor nem gondolták jogosnak a pedagógusok bérigényét, és Dobrev Klára politikai ambícióit vélték a lépés mögött. A szakszervezetek ezt elutasították.
„Januártól egy 17 éves fiatal, akinek szakmunkásvizsgája van, ugyanannyit fog keresni, mint egy 14 éve pályán lévő tanítónő, óvónő” – érzékeltették tavaly az érdekképviseletek.
A tárgyalások hivatalos kezdetekor aztán az Emmi olyan szereplőt küldött tárgyalni, akinek nem sikerült szabályos felhatalmazást adni a tárgyalásokra, és egyébként sem dönthetett volna semmiről.
Télen azzal lepte meg a kormány a tanárok képviselőit, hogy miközben elvileg épp tárgyalt velük a minisztérium az alapbérük emeléséről, a Magyar Közlönyben megjelent, hogy bérpótlékot fognak kapni.
A december 15-i tárgyalások után a szakszervezetek már azt jelentették be, hogy január 31-én rövid figyelmeztető sztrájkot fognak tartani. Ez praktikusan azt jelenti, hogy aznap csak 10-től tanítanának a sztrájkoló tanárok, azaz csak a harmadik órára tudnák bevinni a gyereküket az érintett szülők.
Ez nem azonos a valódi sztrájkkal, amelyet március 15. utánra terveznek, ha szükség lesz rá. Mindkét szakszervezet egységes álláspontja, hogy a pedagógusok nem kötelezhetők elégséges szolgáltatás megtartására a sztrájk alatt, még a gyerekek felügyeletére sem.
A kormány válasza: Gyurcsány
Ekkor a minisztérium újra megismételte, hogy a háttérben Gyurcsány Ferencék machináció miatt kérnek jobb feltételeket a tanárok. A szakszervezetek elutasították a „primitív gyurcsányozást”, és hogy a kormány „útszéli stílusban” szidja a szakszervezeteket a lényegi kérdésekkel való törődés helyett.
A kormány emellett azóta akarja elérni, hogy a sztrájkolók egy esetleges sztrájk alatt is tartsák meg az óráik háromnegyedét. Ez a szakszervezetek szerint elfogadhatatlan és nevetséges, ők „érezhető és átfogó munkabeszüntetésben érdekeltek”. Emellett arra is biztosítékot akarnak, hogy nem éri retorzió a sztrájkolókat.
Január 27-én aztán váratlanul Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár egy olyan levelet küldött körbe az iskolaigazgatóknak, intézményvezetőknek, amely szerint hétfőn nem sztrájkolhatnak a tanárok, mert nem törvényes. A szülők pedig vigyék csak be gyereküket reggel 8-ra, ahogy szokták.
A szakszervezetek szerint súlyosan jogsértők a minisztérium egyébként több helyen téves, csúsztatásokra épített kijelentései.
„Nyilvánvaló célja, hogy a hétfői sztrájk szervezését és lebonyolítását megzavarja, ellehetetlenítse” – írta a szakszervezetek nevében Komjáthy Anna, a PDSZ vezetője.
Szerintük a tanárokat nem lehet eltiltani a sztrájktól, Maruzsa államtitkár pedig nem illetékes a sztrájk jogszerűségének megítélésében. Ahogy két éve Latorcai államtitkár sem volt,
„aki hasonló eszközökkel akadályozta az akkori pedagógussztrájk megtartását. A szakszervezetek azt üzenik, hogy készüljenek tovább a dolgozók a sztrájkra, amelyben továbbra is számítunk a szülők és a társadalom egyre növekvő támogatására.”
