A belügynek az a terve, hogy a tanárok fizetését az igazgatójuk alakíthassa változatos egyéni teljesítménycélok alapján – írta Népszava. Az egyéni teljesítménycélok között olyan példákat említettek, mint hogy hányszor késtek a tanulóik, vagy hogy darabra hány gyereket indítottak tanulmányi versenyen. Ez alapján az igazgatók csökkenthetik is a tanári fizetéseket.
Belső értékelést és egyéni teljesítménycélokat akar a tanároknál a belügy, ettől függne a fizetésük is – írja a Népszava egy nem bemutatott belügyminisztériumi koncepcióra hivatkozva.
Ezek teljesítésétől függően nőhet vagy csökkenhet is a tanárok fizetése – írja a lap. Pintér Sándor belügyminiszter decemberben már beszélt arról, hogy ismét átalakítanák a tanárok minősítési rendszerét, de ezt nem fejtette ki akkor mélyebben.
Témába vág: Pintér Sándor decemberben nem egyeztetni ment, hanem eligazítást tartani a tanárok szerint.
A koncepció szerint tanév elején jelölnék ki a tanárok egyéni teljesítménycéljaikat, emellett tíz kompetenciaterületen is meg kell majd felelniük az év során.
Ez a tíz terület a kommunikációtól a terhelhetőségükön át a határidők betartásáig vagy az adott intézmény egyéni saját kategóriájáig sokféle, a felsorolás alapján igazából tíz nagyon tág terület. Egy kategóriának jelölték például a tehetséggondozást és a felzárkóztatást is.
A teljes egyéni teljesítményértékelés alapján száz pontot szerezhet majd egy tanár, amit az igazgatója, pontosabban intézményvezetője határoz meg. Az igazgatók teljesítményét pedig az intézmény fenntartója végezné.
Például csökkenjenek az igazolatlan hiányzások, induljanak sokan versenyen
Az egyéni teljesítménycélok közt olyan példákat hoztak a belügy szakemberei, mint hogy adott tanár legalább tíz diákját indítsa országos tanulmányi versenyen, vagy a tanév során szervezzen legalább hat, szellemi és testi fejlődést szolgáló külső programot a tanulóknak, vagy mondjuk legalább öt, a magyar nemzeti kulturális hagyományokhoz kapcsolódó eseményt.
Példaként szerintük lehet elvárható egyéni teljesítménycél az is, hogy a tanulóik szövegértési eredménye legalább öt százalékkal javuljon a méréseken, vagy hogy az igazolatlan hiányzások, késések mennyisége az előző évhez képest hat százalékkal csökkenjen.
Eddig külső minősítés volt inkább
A tanárok teljesítményének értelmes mérése kifejezetten nehéz feladat, hiszen nagyon különböző hátterű diákokkal dolgozhatnak, eltérő célokkal és körülmények között.
A közoktatásban dolgozó tanároknál eddig is volt egyfajta teljesítményértékelés. Ennél kevésbé számszerűsített célokat kaptak, pedagógiai szakmai minősítési eljárással minősítette a tanári munkájukat, folyamataikat az állam.
Ezt 2013-tól fokozatosan vezette be az kormány az úgynevezett pedagógus-életpályamodell keretében, így a pedagógusokat különböző minősítések alapján fokozatokba sorolják.
A fokozatosság késleltetést jelentett, a fizetési fokozatok csak 2017-től érték el a teljes összeget. 2015-től a kormány megszüntette, hogy tanári fizetés alapját a mindenkori minimálbér jelentse, és inkább egy, a kormány által megszabott alapot tettek a helyére.
Ez a rendszer a diplomásátlagbértől egyre jobban leszakadó pedagógusbéreket hozott. Miközben a tanárok teljesítményének megállapítására sem bizonyult alkalmasnak, rengeteg tanári és állami adminisztrációt okozott. A Népszava dokumentuma szerint ez a külső minősítés is változhat némileg.
Totyik Tamás , a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke novemberben arról beszélt a Szabad Európának, hogy
már a kormány is belátta, hogy az életpályamodell csődöt mondott,
ezért felülvizsgálja, és a minősítési rendszert is átalakítja, ahogy várhatóan a bértáblát és a pótlékrendszert is.
