Nehéz megmondani a hazai tanárhiány pontos mértékét, jellemzően az állam sem segít ebben. A Közszolgállás portálon lévő álláshirdetések alapján idén igencsak megugrott a tanárokat kereső hirdetések száma. Ebben a cikkben ezt mutatjuk be részletes ábrákkal.
Magyarországon jó ideje egyre súlyosbodó tanárhiány van. Meglehetősen nehéz megmondani, pontosan hány tanár, tanító és egyéb szakember hiányzik a rendszerből, mert az állami adatok nem mindig megbízhatók, sokszor adminisztrálnak valótlan, a valóságnál szebb adatokat.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és Nahalka István oktatáskutató legutóbbi, nyilvánosan elérhető adatokból végzett becslése alapján a 2020/21-es tanévben már 34 ezer fő hiányzott a közoktatásból; húszezer pedagógus és 14 ezer nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő (noks) dolgozó.
Idén újabb történelmi mélypontra süllyedt a hazai pedagógusok száma: 145 ezer fő dolgozott főállásban a közoktatásban. Ebben benne van a harmincezer óvodapedagógus is. A 145 ezer nagyjából fele általános iskolai tanár; az előző évhez képest a legnagyobb visszaesés itt volt tapasztalható a KSH adatai alapján.
Olyan munkakörökre kell gondolni, mint a rendszergazda, az iskolatitkár, a takarító, a dajka vagy a gyógytornász. Ebbe a hiányszámba Nahalkáék egyébként beleszámolták az akkor több mint kilencezer, nyugdíjasként visszafoglakoztatott pedagógust, illetve a csaknem négyezer hiányzó óvodapedagógust is.
Ez azonban csak egy összesített becslés, a tanárhiányt nem darabra kell számolni, hiszen hiába lenne rengeteg testnevelő tanár, nem fognak tudni matekot tanítani a gyerekeknek, nem ahhoz értenek. Hiába osztják be a történelemtanárt, hogy tanítson fizikát is néhány osztálynak, hogy papíron elrendeződjön az ügy, rosszul járnak azok a gyerekek, akiket ebben képzetlen emberek tanítanak.
Ehhez kapcsolódóan: Az egyházi iskolákban jobbak a körülmények a Keresztény Pedagógusok Szövetségének alelnöke szerint
2023 nyarától tovább súlyosbította tanárhiányt a kormány státusztörvénynek, bosszútörvénynek hívott szabályozása, amely kisebb egyszeri béremelés mellett jelentősen megnehezítette a pedagógusok munkakörülményeit.
Több ezer pedagógus hagyta el ezután pályát, miután az egyik legfontosabb követelésüket sem sikerült elérniük: hogy ne az aktuális kormány kényétől-kedvétől függően emelkedjen a fizetésük, hanem újra a minimálbérhez vagy akár a diplomásátlagbérhez kötődjön.
Az állam a probléma megvitatásától is igyekszik elzárkózni.
„A statisztika »pedagógushiányt« nem tartalmaz” – válaszolta röviden az oktatásért is felelős Belügyminisztérium 2023 augusztusában az Eduline kérdésére.
Ehhez kapcsolódóan: A szakszervezeti vezető szerint pitiáner bosszú zajlik a megmaradt tanárok ellen
Meg lehet azonban nézni az állami Közszolgállás portálon, hány tanári, tanítói és kapcsolódó állást hirdetnek. Ez sem pontos adat, hiszen semmi nem történik, ha egy iskola álláshirdetése nem kerül fel ide.
Ráadásul a hirdetések idővel lekerülnek, és a tanárok jó része sem használja az oldalt, hiszen hatékonyabb személyesen körbekérdezni a lakóhelyükhöz közeli iskolákat. Nagy vonalakban azonban az álláshirdetések is képet adnak a pedagógushiány területi eloszlásáról.
Ez alapján Budapest környékén, Borsodban és Győr-Moson-Sopron vidékén keresték idén július közepén a legtöbb tanárt. Népességarányosan nézve viszont egyértelműen Borsod van az élen, egy ideje ott akar a legkevesebb tanár dolgozni.
Főleg tanárokat kerestek ezeken a helyeken, tanítókat kisebb részben. Fontos megjegyezni, hogy a Magyarországon kiváltságos helyzetben lévő egyházi iskolák álláshirdetései itt nem szerepelnek, hiszen nem az állam a munkáltató.
Megnéztük külön a gyógypedagógusok álláshirdetéseit. Náluk kissé más a sorrend, de az élre itt is a főváros környéke került.
Itt is meg kell jegyezni azt a körülményt, hogy ha valahol nem keresnek gyógypedagógust, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott régió összes iskolájának összes telephelyén bőven vannak. Jelentheti azt is, hogy egyes térségekben fel sem merül, hogy ilyesmire pénzt adjon az állam az adott iskolának, hiába lenne indokolt.
Messze leginkább matematikatanárt kerestek a portálon az iskolák. Kiugró az angoltanárok iránti igény is az álláshirdetések alapján.
A tapasztalat csak az álláshirdetések töredékénél elvárás, lényegében mindenhol örülnek pályakezdőnek is, csak töltse be a hiányzó szaktudás iránti igényt.
Egy másik kiadványból lehet tudni (A közoktatás indikátorrendszere), hogy az aktív pedagógusok milyen látványosan öregszenek. 2022-ben már csaknem a felük volt ötvenévesnél idősebb.
Jelzés az is, hogy az egyik legnagyobb tanárképző intézményre, az ELTE-re jelentkező közül 2024-ben mindössze 75 ember jelölte be első helyen a matematika szakot, a legnépszerűbb az angol volt. Összesen egyébként 2024-ben 1800-an jelentkeztek az ELTE TTK osztatlan tanárképzésére, ami kissé meghaladja a megelőző évek számát, de nem éri el a járvány előtti, 2019-es adatokat.
Ehhez kapcsolódóan: Lakner Zoltán: „Nemzedéknyi időt vesztegettünk el az oktatásban”
Ez persze csak egy intézmény, és csak a jelentkezők. De tudni lehet azt is, hogy a frissen végzett tanárok közül nagyjából csak a negyedük megy el tényleg tanárként dolgozni akár egy percre.
