„Ha van ismeretségetek a főispánhoz, akkor szóljatok egy-két jó szót az érdekünkben. Ez most nem irónia, hanem szimpla kilátástalanság” – írta a közösségi oldalán a Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat. Arra a kormányrendeletre reagáltak, hogy a jövőben kizárólag a magánszemély által üzemben tartott járművekre, a mezőgazdasági gépekre és a taxikra tartják fent a 480 forintos benzinárstopot.
A kutató-mentők azt írták a Facebookon, hogy a rendelet kiadása közben is éppen lábsérültet mentettek, így nem értek rá. Mint írják, a működési költségüket tekintve eddig is pengeélen táncoltak, most azonban már zuhannak és közben segítségért kiáltanak még a földet érés előtt.
Balázs László, a csapat szolgálatvezetője a Magyar Hangnak elmondta, hogy működési támogatást sehonnan sem kapnak, néhány pályázaton túl alapvetően adományokból finanszírozzák havi kétmilliós működési költségüket, amelyből már nem tudnak lefaragni. Ebből az üzemanyagköltség már eddig is 400-500 ezer forint volt havonta.
A Pest Megyei Kutató-Mentő Szolgálat önkéntesekből áll és olyan mentéseknél segédkezik akár országosan is, de elsősorban Pest megyében és a környező megyékben, amelyeket speciális eszközök vagy speciális képzettség hiányában a katasztrófavédelem vagy a rendőrség nehezen tudna megoldani. Egyebek között turistamentésekben, eltűnt személyek kutyás, drónos felkutatásában, kötéltechnikai mentésekben vesznek részt, de a dunai vízirendészet munkáját is segítik. Együttműködési szerződésük van a rendőrség különböző területi egységeivel és a katasztrófavédelemmel is.
A kormányrendelet miatt levélben fordult Gulyás Gergelyhez hétfőn a fuvarozókat képviselő két legmeghatározóbb magyar szervezet, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NiT Hungary) és a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) is. Arra kérik a Miniszterelnökséget vezető miniszter, magyarázza el, mi indokolja, hogy a taxisok továbbra is maximált árú üzemanyagot tankolhatnak, miközben a közúti fuvarozói szektorban dolgozó haszonjárművek nem.
Mint írják, a gázolaj árának ugrásszerű emelkedése értelemszerűen beépül a szállított termék árába is, így gyártói és fogyasztói, lakossági oldalon is negatív hatásként jelenik meg.
