Magyarországon 2015 és 2019 között 234 ezer volt az elkerülhető halálozások száma, ez több, mint Debrecen lakossága. Orosz Éva egészségügyi közgazdász-szociológus tanulmánya szerint a lesújtó adat fő oka, hogy a kormány sokkal kevesebbet költ az egészségügyre, mint az uniós és a visegrádi országok.
A rendszerváltáskor történelmi esély volt arra, hogy Magyarország az egészségügy területén is felzárkózzon a Nyugathoz, de több mint harminc év után jól látszik más országokkal összehasonlítva, hogy a fejlődés üteme jelentősen elmaradt attól, amit a lehetőségek kínáltak, ez pedig emberéletekbe került és kerül a mai napig – írja a HVG Orosz Éva egészségügyi közgazdász-szociológus, MTA-doktor A felzárkózás kudarca című, a Lege Artis Medicinae című folyóiratban megjelent tanulmánya alapján.
A közgazdász nemzetközi összehasonlításban vizsgálta a magyar egészségügyi kiadások és az egészségi állapot főbb mutatóit, és arra jutott, hogy a 2010-es évek végén, illetve a 2020-as évek elején az uniós országokhoz képest Magyarország lemaradása már annál is nagyobb volt, mint a rendszerváltás idején. Az egészségügyi közkiadás GDP-arányos részesedése 2022-ben már jóval alacsonyabb volt, mint a kilencvenes évek elején. „Ez teljesen egyedülálló trend – egyetlen más országra sem volt jellemző a vizsgált 18 ország közül” – idézi a lap a szerzőt, aki szerint a mindenkori magyar kormány költségvetési teherként tekint az egészségügyi kiadásokra.
A lemaradás emberéletekben is kifejezhető a tanulmány szerint, amely kiemeli, hogy Magyarország relatív helyzete lényegesen rosszabb az úgynevezett elkerülhető halálozásban, mint az összes halálozás esetében. Orosz Éva kutatása szerint a 2015–2019 közötti időszakban 234 ezer volt az elkerülhető halálozások száma Magyarországon. Amennyiben Magyarország elérte volna Csehország színvonalát, nagyjából 86 ezerrel (37 százalékkal), ha Lengyelország színvonalát, akkor körülbelül 72 ezerrel (31 százalékkal) kevesebben haltak volna meg ebben az öt évben. A három legjobb helyzetű uniós ország (Spanyolország, Olaszország és Svédország) átlagát elérve 149 ezerrel (64 százalékkal) kevesebb elkerülhető halálozás történt volna 2015 és 2019 között.
A lesújtó eredmények fő oka, hogy a magyar kormány sokkal kevesebbet költ az egészségügyre, mint a többi vizsgált ország. A kedvezőtlen trendek megfordításához a szakember szerint nem elég több forrást biztosítani az egészségügy fejlesztésére, strukturális reformokra is szükség lenne a finanszírozási és szolgáltatási rendszerben.
