Johannes Hahn, az EU távozó költségvetési biztosa megfontolásra érdemesnek tartja a jogállami feltételességi eljárás továbbfejlesztését oly módon, hogy akár egy tagállam szavazati jogának felfüggesztésére is lehetőséget adjon.
A jogállami feltételességi eljárás Magyarország esetében nem érte el mindenben a remélt eredményeket. Az eljárás továbbfejlesztésének egyik lehetséges módjaként érdemes lenne megvizsgálni a tagállami szavazati jog felfüggesztésének lehetőségét – közölte a Szabad Európa kérdésére Johannes Hahn, az EU hamarosan távozó költségvetési biztosa.
A mandátuma végén, december 1-jén nyugdíjba vonuló osztrák bizottsági tag – aki 2010 óta töltött be különböző biztosi pozíciókat a testületben – lapunk kérdésére elismerte, hogy a mind ez idáig egyedül Magyarországgal szemben alkalmazott jogállami feltételességi eljárás eredményei elmaradtak az Európai Bizottság várakozásaitól. Az eljárás az országnak járó pénzügyi kötelezettségvállalások blokkolása ellenére és bizonyos pozitív elmozdulásokkal együtt nem csikart ki gyökeres változást a magyar kormány hozzáállásában. Eközben az uniós források tényleges címzettje, a magyar társadalom és üzleti élet elesik az uniós támogatások egy részétől.
„Önnek igaza van. Blokkoltunk pénzeket, de végső soron a magyar közvélemény szenved miatta” – reagált a Szabad Európának arra a felvetésére, hogy nem a kormány, hanem a magyar polgárok és vállalkozások tűnnek a pénzmegvonás igazi áldozatának, akik nem jutnak hozzá a beruházásokhoz szükséges forrásokhoz.
Ehhez kapcsolódóan: Ketyeg az óra Magyarországnak a helyreállítási források felhasználásánál
Pénzmegvonás és a szavazati jog felfüggesztése?
A biztos rámutatott, hogy a mechanizmus – amelyet az Európai Bíróság is jóváhagyott és alkalmazása szempontjából értelmezett – jelenleg egy reális pénzügyi fenyegetésen alapul. Ez a fenyegetés lényegében nem több egy papírtigrisnél, ha az eljárást a jövőben például egy nettó befizető országgal szemben kellene alkalmazni. Johannes Hahn szerint ezért megfontolandó, hogyan lehetne továbbfejleszteni a jogállamisági feltételességi mechanizmust. Ennek egyik módja – kifejezetten személyes véleménye szerint – az lehetne, ha a költségvetési források befagyasztása mellett a szavazati jog felfüggesztését is mérlegelnék az EU pénzügyi érdekeit kockáztató tagállamokkal szemben. „Én legalábbis úgy látom, hogy érdemes lenne megvizsgálni ennek a lehetőségét” – tette hozzá.
Félreértések elkerülése végett: a távozó költségvetési biztos által említett lehetőség sem javaslat, sem pedig elképzelés formájában nincs napirenden. A jogállamisági feltételességi mechanizmus továbbfejlesztéséről ugyanakkor már megindult az ötletelés, amely többnyire a kohéziós politikai forrásokon túl más uniós támogatások felfüggesztésének lehetőségére irányul. A kérdés legkésőbb 2025 derekán jöhet elő, amikor az Európai Bizottság előterjeszti javaslatát a következő többéves keretköltségvetésre (a 2028 és 2034 közötti időszakra).
A Johannes Hahn által említett szavazatmegvonási lehetőség már létezik, mégpedig az EU-szerződés 7. cikke szerinti eljárás keretében, amelynek jelenleg ugyancsak Magyarország az egyetlen tárgya. Egy tagállam szavazati jogának a felfüggesztése ugyanakkor az eljárás keretében inkább csak elméleti, mint reális lehetőség, hiszen a kormányok egyhangú döntését feltételezi, és egyébként is az utolsó eszköz a mechanizmusban. Megfigyelők szerint jogilag eléggé kétséges, hogy a kondicionalitási mechanizmust is harapósabbá lehetne tenni a tagállami szavazat felfüggesztésével, ami talán a pénznél is erősebb késztetést jelentene az eljárás alá vont tagállamnak a vele szemben támasztott feltételek teljesítésére. Kérdéses, hogy egy ilyen ráerősítés hogyan állná ki az EU Bíróságának próbáját, miután egy korábbi ítéletében már eléggé behatárolta az alkalmazását.
Ehhez kapcsolódóan: Csihi-puhi helyett politikai leszámolás Orbán és Von der Leyen között
Vestager az EU-ból való kizárás lehetőségét is megteremtené
Johannes Hahn nem az egyedüli biztos Ursula von der Leyen csapatában, aki merész ötlettel int búcsút jelenlegi munkahelyének. Margrethe Vestager bizottsági ügyvezető alelnök brüsszeli tudósítók egy szűkebb csoportjának, köztük a Szabad Európa újságírójának nyilatkozva konkrét országnév említése nélkül azt mondta, hogy a maga részéről észszerűnek és kívánatosnak tartaná, hogy ha az uniós szerződések módosítása egyszer újra napirendre kerül, az EU-ból való kilépés mellett az unióból való kizárás lehetőségét is megteremtsék. Ez azokra az esetekre kínálna lehetőséget, ha egy tagállam teljesen eltávolodik a közös értékektől és szabályoktól, és nem mutatna készséget a korrekcióra – tette hozzá.
Ehhez kapcsolódóan: Vestager szerint távozásuk után sem lesz elnézőbb Brüsszel Orbánékkal
Kevés az idő a megállapodásra a kekváról
Johannes Hahn a Népszava kérdésére azt is elmondta, hogy alapvetően az eljárással összefüggő okok miatt kissé szkeptikus azt illetően, hogy még év vége előtt végre lehetne hajtani egy utolsó perces megállapodást a magyar kormány és a bizottság között a magyar közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) ügyében, amelyek megoldatlan kérdése ellehetetleníti az ilyen modellben működő magyar felsőoktatási és kutatóintézetek részvételét az uniós programokban, így az Erasmus+-ban. Emlékeztetett rá, hogy mindössze egy hónap maradt év végéig. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a 2025-ös uniós költségvetésben megemelték az Erasmus+ uniós finanszírozását. A két fél között mielőbb le kellene zárni a vitát annak érdekében, hogy Brüsszel még be tudja illeszteni a szükséges kiadásokat a költségvetésbe.
Bóka János kedden azt mondta a Népszava érdeklődésére, hogy a napokban elküldik a törvény nemrég elfogadott módosítását. Kérdéses, hogy a bevallottan a korábbi magyar álláspontot tükröző törvénymódosítás megfelel-e Brüsszel elvárásainak.
