Az Európai Bizottság alelnöke és a kormány európai uniós minisztere is felszólalt hétfőn egy budapesti konferencián, amely a jogállamiságról, a korrupcióról, az uniós értékekről és nem mellesleg több milliárd eurónyi felfüggesztett magyar támogatásról szólt. Brüsszel szerint egyértelműek a játékszabályok, Budapest szerint viszont még az olyan alapvető fogalmakat sem tisztázták, mint a jogállamiság.
A jogállamiságról vitatkoztak a Transparency International Magyarországgal (TI) és a Connect Europe Egyesülettel közösen szervezett, az Európai uniós értékek és források védelme – Jogállamiság és átláthatóság, avagy a magyar EU-elnökség mostohagyermekei című konferencián. A rendezvény azért volt különleges, mert egy miniszter is megjelent, aki – miután elmondta a beszédét, és válaszolt néhány gyors kérdésre – elhagyta a helyszínt, így mély vita nem alakult ki a több milliárd eurót érő jogállamisági problémáról.
Válságban a demokrácia
„A legfontosabb európai uniós értékek közé tartozik a demokrácia és a jogállamiság. Ezek súlyos válságban vannak Magyarországon” – mondta Martin József Péter, a TI ügyvezető igazgatója. Hozzátette, hogy olyannyira válságban van, hogy a mértékadó hazai és nemzetközi társadalomkutatók már az elmúlt évtized második felétől, az Európai Parlament pedig 2022 óta nem tartja demokráciának Magyarországot.
Szerinte a parlament és a jogalkotás kiüresítése, törvénygyárrá degradálása, az ügyészség politikai célra történő felhasználása, a bíróságokra gyakorolt kormányzati nyomás, a választási törvény folytonos alakítása, a nem tisztességes, mert nem egyenlő feltételekkel lebonyolított választások, a médiarendszer súlyos torzítása, a civil szervezetek és a független sajtó elleni hangulatkeltés, továbbá az egyes piaci szereplők elleni kiszorítási kísérletek „mind-mind olyan tényezők, amelyek szemben állnak a működő demokrácia és piacgazdaság eszméjével, amelyet megálmodtak az Európai Közösség alapítói”.
Ehhez kapcsolódóan: Amíg az EU korrumpálni tudja Orbánt, nem lesznek reformok – szakértő az EU és a kormány viszonyáról
Martin József szerint a demokratikus jogállam lebontása megágyazott a rendszerszintű korrupciónak. „Nemcsak az európai uniós értékek vannak veszélyben hazánkban, hanem az EU-ból jövő források is” – tette hozzá.
Martin szerint a rendszerszintű korrupció legpregnánsabb csatornája a közbeszerzési és az ezzel átfedést mutató uniós forráselosztási rendszer. Ezekre a rendszerekre a koncentráció, a valódi verseny nélküli beszerzések magas aránya és az összeférhetetlenségi elvek és szabályok figyelmen kívül hagyása jellemző. Emlékeztetett arra, hogy Mészáros Lőrinc és Szíjj László érdekeltségei csak az elmúlt három évben a közbeszerzések értékének 16 százalékát kaparintották meg, ami mintegy kétezermilliárd forintnak felel meg. „Az uniós források legalább harmadának illetéktelen felhasználása is hozzájárult ahhoz, hogy Magyarország mára – az egy főre jutó fogyasztást tekintve – az EU második legszegényebb tagállama lett” – tette hozzá.
A TI igazgatója szerint az Európai Unió egy ideig tűrte a jogállamiság szétzilálását és a rendszerszintű korrupció működtetését, de a 2020-as évek elejétől szemléletváltás történt: a feltételességi eljárás és rezsimek bevezetésével mára az agrártámogatásokon kívül minden más uniós forrás a jogállamiságot előmozdító és a korrupciót visszafogó intézkedésekhez kötött.
Ennek nyomán Magyarországnak 27, korrupció elleni és a jogállamiság legalább részleges helyreállítását célzó intézkedést – mérföldkövet – kell végrehajtania. Ez a feltétele annak, hogy az EU felszabadítson mintegy húszmilliárd eurónyi, jelenleg zárolt forrást. „Nem állunk jól e feltételek teljesítésével. Az Európai Bizottság eddig egyetlen területet pipált ki, az igazságügyi reformot” – hangsúlyozta. Mint ismert, év végén az Európai Bizottság tízmilliárd eurónyi támogatás felszabadításáról döntött.
Jog helyett értékek
„A jelenlegi uniós szabályozási rendszer nem teszi lehetővé annak nyomon követését, hogy az EU intézményrendszerén belül tiszteletben tartják-e a jogállamiságot. A magyar uniós elnökség egyik célja, hogy megvizsgálja, miként lehet pótolni ezeket a hiányosságokat – mondta Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter a konferencián. Szerinte azért támadják Magyarországot, ahogy szuverén és demokratikus országként a jogállamiságot értelmezi, rámutat a kettős mércére, a következetlenségekre, a rejtett politikai napirendekre. Úgy látja, hogy az EU-ban arra törekednek, hogy szabályrendszerből értékrenddé változtassák az uniós jog természetét. Szerinte ezzel megváltozik az európai jog természete, jogszabálygyűjtemény helyett egyfajta értékgyűjteménnyé válik. – Szilárd meggyőződésem, hogy az Európai Unió értékközösség. Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy az uniós jogot értékrenddé kell átalakítani” – tette hozzá.
Bóka János szerint ez módszertani kérdés is, mivel az értékek alkalmazása eltér a jogszabályok alkalmazásától, ezért először esélyegyenlőséget kell teremteni a jogszabályok tekintetében. Szerinte az is gond, hogy a jogállamisággal kapcsolatos uniós jelentések olyan dolgokat tárgyalnak meg, amelyek nem uniós, hanem tagállami hatáskörbe tartoznak.
Ehhez kapcsolódóan: Egymilliárd euró veszni látszik az idei uniós forrásokból
Úgy vélte, jól értjük a jogállamiságot ahhoz, hogy párbeszédet folytassunk róla, de rendkívül messze vagyunk egy olyan normától, amely jogsértés esetén lehetővé tenné büntetőintézkedések kiszabását. A konferencián elmondta: a magyar kormány továbbra is az Európai Bizottság rendelkezésére áll, hogy folytatódjon a párbeszéd a befagyasztott uniós forrásokról.
Věra Jourová, az Európai Bizottság alelnöke, illetve értékekért és az átláthatóságért felelős uniós biztos online kapcsolódott be a konferenciába. A brüsszeli testület alelnöke szerint a korrupció elleni küzdelem nagyon fontos téma lesz a következő, most alakuló bizottság számára.
Húszmilliárdos nyomozás
Věra Jourová Bóka János szavaira reagálva elmondta, hogy egyértelmű definíciója van a jogállamisági kritériumok megszegésének. Szerinte bár az EU-n belül 27 alkotmányos berendezkedés, 27 egyedi megoldás van, vitás kérdésekben nem a bizottság interpretál, hanem figyelembe veszi az Európai Bíróság ítéleteit is, ami a jogállamiság egyik definíciója szerinte. Itt a biztos azokra a vádakra reagált, miszerint az Európai Bizottság politikai döntéseket hoz.
Elmondta, hogy az elmúlt években rengeteget tárgyalt a magyar kormánnyal a befagyasztott uniós pénzekről. Az Európai Bizottság azt szeretné látni, hogy a magyar kormány által vállalt reformok megvalósulnak és működnek. Az alelnök szerint nagyon nehéz visszaépíteni a bizalmat a bizottság és a magyar kormány között, azért várja meg a brüsszeli testület, hogy a kormány által vállalt célok megvalósulnak-e. Ahogy fogalmazott: ami a papíron létezik, annak a valóságban is működnie kell.
Megerősítette, hogy intenzív tárgyalások folynak a kormánnyal a befagyasztott uniós pénzek ügyében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a jogállamiság egyetemes érték, amire támaszkodni kell. „Ez a demokrácia alapelve. A korlátlan hatalom olyan, amit nem szeretnénk látni az EU-ban. Sem intézményi, sem tagállami szinten” – tette hozzá.
Sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Magyarország nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, pedig igyekezett meggyőzni az akkori igazságügyi minisztert, Trócsányi Lászlót, hogy miért érdemes az uniós támogatások nettó haszonélvezőjének tagnak lennie. Az uniós ügyészség ma húszmilliárd euró értékű támogatás esetében folytat nyomozást.
