A konzervatívok leszavazták az EU-s zöldmegállapodás egyik fontos jogszabályát, emiatt a szociáldemokraták és a zöldek a néppártnak estek. Miközben egyébként más, hasonló jogszabályokat tulajdonképpen gond nélkül fogadnak el a pártok, a természet helyreállításáról szóló javaslat a viták középpontjába kerültek.
Talán ezen európai parlamenti ciklus legnagyobb politikai botrányát éljük ezekben a hetekben, a konzervatívok és a baloldali pártok ugyanis nagyon keményen összeütköztek a természet-helyreállítási törvény kapcsán. Mindennek terepe az Európai Parlament környezetvédelmi bizottsága, ahol rövid időn belül két szavazást is tartottak erről a bizottsági javaslatról. A kezdeményezés célja, hogy 2030-ra az EU szárazföldi és tengeri területeinek legalább húsz százalékát lefedjék a helyreállítási intézkedések, és végső soron a 2050-ig helyreállításra szoruló valamennyi ökoszisztémára kiterjedjenek. Ez azonban azt jelenti, hogy a jelenlegi mezőgazdasági területek helyére erdőket, réteket telepítenek – ez ellen tiltakoznak a termelők. Képviseletüket az Európai Néppárt vállalta fel, akihez csatlakoztak a konzervatívok és a reformerek. A javaslat első szavazásán a szakbizottságban 44 igen és 44 nem szavazattal alakult ki az egyenlőség, ami miatt ezen a héten megismételték a voksolást. Pontosan ugyanez az eredmény született, ami azt jelenti, hogy a bizottság nem támogatja a javaslatot. Ez még nem a folyamat vége, mert az Európai Parlament plenáris ülése megváltoztathatja a döntést – erre azonban nagyon kevés az esély.
Von der Leyen kettős szorításban
Az ügynek két fontos vetülete is van. Az egyik az, hogy a Green Deal, a 2050-es klímasemlegességi célt kitűző csomag egyik komoly eleme hullhat ki – ezzel pedig veszélybe kerül az egész csomag, pontosabban az abban meghatározott eredmény. Eddig még a zöldmegállapodás egyetlen eleme sem került hasonló veszélybe, valamennyi halad a jogalkotási folyamatban, sokat közülük már el is fogadtak. A másik vonatkozás pedig politikai üzenet elsősorban Frans Timmermansnak, aki az egész portfólióért felel az Európai Bizottságban, de rajta keresztül Ursula von der Leyen elnöknek is. Timmermans szociáldemokrata, míg Von der Leyen néppárti, vagyis az elnök is nehéz helyzetbe került, mert saját pártja torpedózta meg alelnökének javaslatát. Ennek ellenére egyelőre az Európai Bizottság úgy kommunikálja az ügyet, hogy a jogalkotási folyamat tart, az elnök pedig kiáll a bizottság javaslata mellett – amelynek ellenzői azt mondják, hogy Timmermansnak vissza kell mennie a tervezőasztalhoz, és le kell tennie egy új javaslatot.
„A javaslat nem tesz eleget fontos gazdasági és társadalmi igényeknek – jelentette ki Bert-Jan Ruissen, az Európai Konzervatívok és Reformerek árnyékelőadója. – Európa természetének védelme fontos, de kiegyensúlyozottabb javaslatra van szükség. Az az elképzelés, hogy a természetnek mindig elsőbbséget kell élveznie, még a természetvédelmi területeken kívül is, egyszerűen túl messzire mutat.”
Meg kell említeni azt is, hogy a javaslat átment volna a Fidesz nélkül: a szakbizottság fideszes tagja, Tóth Edina is a javaslat ellen voksolt, így nélküle nem állt volna össze a 44 ellenszavazat.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU leszámolna a fast fashionnel, avagy meg kell tanulnunk fenntarthatóan öltözködni
Háromszázezer halott évente
Ugyancsak nagyon szoros volt ugyanebben a bizottságban a légszennyezéssel kapcsolatos szavazás, azt a tervezetet azonban 46 igen szavazattal – 41 nem ellenében – elfogadták.
Ez a jelentés szigorúbb 2030-as határ- és célértékeket határoz meg számos szennyező anyagra, köztük a szálló porra, a nitrogén-dioxidra, a kén-dioxidra és az ózonra annak biztosítása érdekében, hogy az EU levegőminősége ne legyen káros az emberi egészségre, a természetes ökoszisztémákra és a biológiai sokféleségre. A tudományos kutatások szerint ugyanis évente körülbelül háromszázezer idő előtti haláleset történik az EU-ban a levegőszennyezés miatt.
A Környezetvédelmi Bizottság hangsúlyozza, hogy növelni kell a levegőminőségi mintavételi helyek számát. Ott, ahol nagy az ultrafinom részecskék (UFP) – a feketeszén, a higany és az ammónia (NH3) – koncentrációja, egymillió lakosonként egy mintavételi pontnak kell lennie, ami több, mint a bizottság eredetileg javasolt, ötmillió főre jutó mintavételi pontja.
A vonatkozó adatoknak világosnak, nyilvánosan elérhetőnek és óránként frissülőnek kell lenniük, hogy magas szintű légszennyezés esetén (és a riasztási küszöbértékek elérése előtt) a polgárok megvédhessék magukat.
A képviselők azt javasolják, hogy a levegőminőségi terveken túl – amelyekre akkor van szükség, ha az uniós országok túllépik a határértékeket – minden tagállamnak levegőminőségi ütemtervet is kellene készítenie, amely rövid és hosszú távú intézkedéseket határoz meg az új határértékek betartása érdekében.
A parlament a tervek szerint a 2023. július 10–13-i plenáris ülésen fogadja el a mandátumát. Miután a tanács elfogadta álláspontját, megkezdődhetnek a tárgyalások a törvény végleges formájáról.
Vízvédelem föld alatt és föld felett
Nagy többséggel fogadták el álláspontjukat ugyanakkor a képviselők a felszín alatti és felszíni vizek szennyezéssel szembeni védelméről és a vízminőségi előírások javításáról. Az eredeti javaslathoz képest a bizottság azt javasolja, hogy ne korlátozzák a bizottság által javasolt anyagok maximális mennyiségére a figyelőlistát, amely olyan anyagokat vagy anyagcsoportokat tartalmaz, amelyek a jelek szerint jelentős kockázatot jelentenek az emberi egészségre és a környezetre. Azt mondják, hogy a listát rendszeresen frissíteni kell, hogy lépést tudjunk tartani az új tudományos bizonyítékokkal és a feltörekvő új vegyi anyagok gyorsan fejlődő ütemével. Azt is szeretnék, ha a megfelelő megfigyelési módszerek azonosítása után számos anyag felkerülne a figyelőlistára, beleértve „a mikroműanyagokat, az antimikrobiális rezisztens mikroorganizmusokat és a kiválasztott antimikrobiális rezisztenciagéneket, valamint esetleg a szulfátokat, xantátokat és a nem releváns növényvédő szerek metabolitjait”.
Az EU felszín alatti vizeinek jobb védelme érdekében az európai parlamenti képviselők azt követelik, hogy a felszín alatti vizekre vonatkozó küszöbértékek tízszer alacsonyabbak legyenek, mint a felszíni vizek esetében.
Ma már kizárólag a tagállamok finanszírozzák az anyagok ellenőrzésének költségeit. A folyamatosan változó vegyi anyagok számának észlelésével ezek a költségek valószínűleg növekedni fognak, a képviselők ezért azt szeretnék, ha a szennyező anyagokat tartalmazó termékek gyártói hozzájárulnának ehhez, és felkérték a bizottságot, hogy fontolja meg a kiterjesztett gyártói felelősségi mechanizmus létrehozását.
A parlament a tervek szerint a 2023. szeptemberi plenáris ülésen fogadja el tárgyalási mandátumát, ezt követően kezdődhetnek meg a nemzeti kormányokkal a törvény végleges formájáról folytatott tárgyalások, amint a tanács elfogadta álláspontját.
