A magyar állam egy új metróvonal áráért, nagyjából hatszázmilliárd forintért tervez irodakomplexumokat venni Orbán Viktor vejétől és társaitól, titokban, verseny nélkül. Az egyik fő probléma az, hogy miért van erre szükség, a másik pedig az ár. A Válasz Online által sorra vett nemzetközi összehasonlítások alapján a projekt negyven–hetven százalékkal lehet túlárazva.
Ha a kormány új kormányzati épületeket szeretne, annak tiszta megoldása leegyszerűsítve úgy néz ki, hogy először meghatározza, hogy milyen körülmények miatt és milyen célok mentén van rá szüksége, aztán nyílt versenyt hirdet átlátható pontozási kritériumokkal, amelyek lényegében meg is adják, hogy melyik pályázó tudott a leghatékonyabban megfelelni a feltételeknek.
Magyarországon jelenleg ez egyáltalán nem így zajlik, noha épp 335 ezer négyzetméternyi új irodateret terveznek felvásárolni nagyjából hatszázmilliárd forintért. Az ügylettel kapcsolatban eddig két fő probléma merült fel:
- Hogy mi értelme van. Az állam semmilyen nyilvános számítással nem támasztotta alá, hogy miért van szüksége ekkora új térre, és miért kell az épületeket azonnal tulajdonolnia is.
- Hogy miért ilyen őrült drága: a legfrissebben kiperelt adatok szerint a kormány negyven–hetven százalékkal fizetheti túl a verseny nélküli eladókat, Tiborcz Istvánt és társait.
Ez a két probléma és maga az eljárás leginkább a jóindulatúan 979 év, alapesetben 2400 év alatt megtérülő Budapest–Belgrád vasútvonal átépítéséhez teszi hasonlatossá az ügyletet.
E cikkben csak a második problémáról lesz szó részletesen, főleg a Transparency International által kiperelt és a Válasz Online által feldolgozott, megismerhető adatok alapján.
Mit vesznek?
Az állam három fővárosi helyszínen vásárol irodaépületet a Tiborcz-féle körtől. Egyrészt a Bosnyák térnél 244 milliárd forintért vesz egy jelenleg is épülő irodakomplexumot a Tiborcz István egyik üzlettársa által irányított Bayer Construct Zrt. projektcégtől.
Másodikként a Kopaszi-gátnál, a BudaPart-fejlesztés területén is vesznek egy egész irodanegyedet 255 milliárd forintért. Pontosabban hat irodaépületet annyira lefixált állami vevőként, hogy már januárban tudni lehetett, hogy melyik állami alkalmazottat hova akarják ültetni az épülő házakban. Az építkezést megrendelő cég tulajdonosai között Tiborcz István mellett Hernádi Zsolt Mol-vezér és Garancsi István érdekeltségeit lehetett azonosítani.
Érdekes, hogy az állam mindhárom felvásárlást Pete Judit ügyvéddel intéztette. Pete Judit Nagy Márton miniszter családi bizalmasa, ő vette át Nagy testvérének ügyvédi irodáját és állami megbízásait. Nagy Szilárd ügyvédi irodája Nagy Márton felemelkedésével párhuzamosan jutott egyre inkább közpénzes százmilliókhoz. Aznap viszont, amikor 2022 májusában Nagy Márton miniszteri esküt tett, Nagy Szilárd hivatalosan kiszállt az irodából.
A harmadik az Ajtósi Dürer sor és az Abonyi utca által közrezárt, 3,7 hektáros területre tervezett irodakomplexum; itt legalább százmilliárd forintos vételárról értesültek. Garancsi István és Tiborcz István magántőkealapjai építenek irodaházakat ide.
Honnan lehet tudni, hogy túlárazott?
A Válasz Online a Cushman & Wakefield ingatlantanácsadó szakértői anyaga és több felkért ingatlanszakértő becslése alapján a belgrádi, csúcskategóriás irodakomplexumok árával vetette össze a magyar kormány által most megvásárolandó új irodák árát.
A belgrádi irodabérleti árak ugyanis közel azonosak a budapestiekkel, minimálisan drágábbak csak itthon. A felkért ingatlanszakértőket megkérték, hogy a lehető legjóindulatúbban vegyenek figyelembe minden olyan tényezőt – például a kedvező lokációt vagy az energiahatékonyságot és hasonlókat –, amelyek indokolhatják a jóval magasabb budapesti vételárakat.
Eredményként az jött ki, hogy a hatszázmilliárd forinthoz képest a Bosnyák–Kopaszi–Dürer-együttesnél
legfeljebb 425 milliárd forintos ár lehetne bárhogy indokolható,
több semmiképp.
Ez negyvenszázalékos túlfizetést jelentene a jóindulatúan figyelembe vehető összes körülmény mellett is; egy az egyben a belgrádi irodaárakkal összevetve az államosítás hetvenszázalékos túlfizetést mutat. A részletes leírásokat és árbecsléseket a Válasz Online cikkében találja.
