Az egyik legnagyobb vasúti fejlesztés költségeit 17 milliárd forinttal toldhatják meg, miközben a műszaki tartalom jelentősen csökkenne egy nem nyilvános kormányhatározat nyomán – értesült lapunk. A kormány kivenné a beruházást az uniós operatív programból, inkább a magyar adófizetőkre terhelve azt.
Egyetlen sajtónyilvános napirendi pontja sem volt február 6-án a kormány Sopronban tartott, „stratégiainak” nevezett ülésén, a kormányközeli Origo.hu csak annyit írt előzetesen, hogy a brüsszeli szankciók gazdasági hatásáról, a magyar energia-, és vidékfejlesztési stratégiáról, valamint a „magyar tudomány perspektíváiról” lesz szó, és az eseményt követő kormányinfón sem hangzott el sokkal több konkrétum a megtárgyalt kérdésekről.
Pedig a Szabad Európa több egymástól független forrásból származó információja szerint (valóban stratégiai jelentőségűnek nevezhető) döntés született az egyik legfontosabb, ma is zajló infrastrukturális fejlesztésről. Az Európai Unió Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Programja (IKOP), valamint az Európai Hálózatfejlesztési Eszköz (CEF) keretében és finanszírozásában megvalósuló GSM-R beruházásról már többször írtunk korábban.
És jött Mészáros Lőrinc
A GSM-R keretében az eredeti tervek szerint összesen 2225 kilométernyi hazai vasútvonal mentén épülne ki korszerű informatikai és hírközlési rendszer. A program első üteme már megvalósult, ennek során 125 távközlési átjátszó tornyot építettek fel és ezer kilométeres nagyságrendben fektettek optikai kábeleket a vasútvonalak mellett.
Ehhez kapcsolódóan: Mészáros Lőrincnek saját vejével is komoly konfliktusa van a vasútbizniszben.
A második ütemre 2018-ban írták ki a közbeszerzést, amit a Mészáros Lőrinc tulajdonába tartozó R-Kord Kft. nyert el konzorciumban. A közbeszerzés értéke 58,8 milliárd forint, ebből információink szerint mintegy húszmilliárd jön a CEF keretében, a fennmaradó részt pedig az IKOP-ból.
Azt lapunk írta meg elsőként, hogy az R-Kord számos alvállalkozóját nem fizette ki, több cégnek máig tartoznak az elvégzett munkák után járó, egyenként akár százmilliós nagyságrendet is elérő vállalkozói díjakkal. Az R-Kord Kft. – arra hivatkozva, hogy a közbeszerzési szerződés szerint erre nincs jogosultsága – egyáltalán nem hajlandó kommunikálni az ügyben lapunkkal.
Az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) sajtóosztálya március 14-én azt írta megkeresésünkre, hogy az R-Kord azért kérte tőlük a kivitelezői szerződés újratárgyalását, mert „a projekt megvalósítása során jelentős mértékű költségnövekedést tapasztalt, mely visszavezethető az orosz–ukrán háború okozta alapanyaghiányra, valamint a Covid–19-járvány és a 2022. év IV. negyedévében tapasztalt euró–forint-árfolyam-változás hatásaira”.
Ezért az „ÉKM jelenleg vizsgálja a kialakult helyzet kezelésére rendelkezésre álló lehetőségeket, a megoldási koncepció kialakításáig a vállalkozási szerződés szerint részlegesen felfüggesztette a projekt egy részének kivitelezését”.
Vissza a XX. századba
Mindez információink szerint praktikusan azt jelenti, hogy a kormány a már említett határozatban döntött is arról, hogy kész 17 milliárd forint plusz forrást bocsájtani hazai költségvetési forrásból a GSM-R 2. befejezésére. Erről egy úgynevezett 2000-es, azaz nem nyilvános kormányhatározattal döntöttek a már említett soproni kihelyezett ülésen.
A költségnövekedés mellett ugyanakkor egy forrásunk szerint a műszaki tartalom jelentős csökkentésébe is belement a kormány, erről szintén szó van a határozatban. Információink szerint a GSM-R 2. keretében az eredetileg tervezett 270 távközlési torony helyett csak mintegy 130 darab épülne meg, míg a 2225 kilométernyi vasúti pálya helyett csak nagyságrendileg 1800 kilométeren húznák ki a korszerű száloptikás hálózatot.
Ehhez kapcsolódóan: magyar kisvállalkozások kerültek bajbam fizet nekik Mészáros Lőrinc cége.
Egy szakmai forrásunk szerint ez jelentős színvonalesést jelent az eredeti tervekhez képest. A GSM-R rendszert két fő működése a következő: az átjátszótornyok éppen úgy érzékelik egy-egy mozdony jelenlétét, mint a mobiltelefonok átjátszótornyai az egyes készülékeket, így pontos és valós idejű tájékoztatást tudnak küldeni arról, hogy két állomás között egy szerelvény éppen hol tart és milyen sebességgel közlekedik. Ezen kívül a mozdonyvezető is mobiltelefonnal tud kapcsolatot tartani a vasúti irányítással.
Ehelyett ezeken a szakaszokon marad a jelenlegi analóg rádiós kommunikáció, ami gyakorlatilag a taxikban korábban használt CB-rádiók színvonalának felel meg. Az, hogy a tervezett 270 torony helyett valószínűleg annak csak kevesebb mint a fele készül el, nem azt jelenti, hogy ezek ritkábban helyezkednek majd el a már említett 2225 kilométernyi vasúti pálya mentén, hanem lesznek olyan szakaszok, ahol egyáltalán nem épülnek majd meg.
Forrásunk szerint erre a sorsra jut várhatóan például a teljes dél-balatoni vasút, a Budapest-Vác-Szob (nemzetközi vonal része), a Budapest-Szeged és a Dombóvár-Pécs közötti szakasz. (Ugyanakkor nem marad el a fejlesztés az Pán-európai Közlekedési Folyosók magyarországi szakaszain.) Összesen mintegy 700 kilométernyi szakaszon hiányoznak majd a tornyok.
„Sajnálatos, hogy a jelek szerint hiába írunk 2023-at, a magyar vasút jelentős része a kommunikációs technológia szempontjából maradni fog a XX. században” – mondta forrásunk, hozzátéve, hogy a fejlesztés nyilvánvalóan a közlekedésbiztonságot is erősítette volna.
Tárgyalnak
Lesz ezen kívül várhatóan mintegy 400 kilométernyi olyan vasúti szakasz, ahol a tornyokon kívül a sínek mellé tervezett optikai kábeleket sem húzzák ki. Ennek hiányában az érintett szakaszokon fekvő állomásokon nem lehet korszerű utastájékoztató rendszereket, új technológiával működő hangosbemondókat felszereli.
Forrásunk szerint a szerződés újratárgyalása még nem kezdődött el, a kivitelezők egyelőre a tervek pontos újrafogalmazásán dolgoznak, ez még egy-két hetet igénybe vehet, majd a tárgyalással együtt nagyságrendileg három hónap alatt születhet meg a döntés. A műszakilag várhatóan lebutított GSM-R azonban nem csak 17 milliárd forinttal lehet drágább a magyar adófizetőknek.
Nem kell az EU pénze
A kormány információink szerint arra készül – ez is szerepel a határozatban –, hogy kivegye az IKOP-ból a GSM-R-t. Ha ez megtörténik, akkor uniós forrásból csak a beruházás ellenértékének CEF-es része érkezhet meg, a fennmaradó mintegy 37 milliárd forintot a magyar költségvetésből kell kipótolni. Úgy tudjuk, Navracsics Tibort már megbízták az erről szóló tárgyalásokkal az Európai Bizottsággal.
Ha a kormány valóban meglépi ezt, annak két-három oka lehet forrásaink szerint. Az egyik, hogy a beruházás elvileg még a 2014-2020-as uniós pénzügyi ciklus keretében zajlik, ezért ha idén év végéig nem fejezik be, ugorhat az IKOP-os pénz. Mivel a kifizetetlen alvállalkozók hetek óta nem dolgoznak, és egyelőre ígéret sincs rá, hogy mikor jutnak a pénzükhöz, könnyen lehet, hogy a kormány már belátta: nem fogja tudni tartani a határidőt.
Ehhez kapcsolódóan: alkudozás, ígérgetés, fenyegetés - a témához kapcsolódó podcastunk.
Másrészt, információink szerint, a beruházás több eleme is nagyon silány, a tartós zavartalan működést veszélyeztető minőségben készült el. Ebben az esetben pedig akár az EU csalás elleni hivatala, az OLAF is vizsgálatot indíthat és ennek szintén lehet következménye, hogy végül nem fizet az Európai Bizottság. Végül: ha maradna az uniós finanszírozás, akár a késedelem, akár a hiányosságok miatt előállhatna az a helyzet, hogy az R-Kord-ot öt évre ki kellene zárni a közbeszerzésekből. A jelek szerint ezt is elkerülné inkább a kormány.
Híd a korrupció világába
Érdekes, hogy eddig (legalábbis a nyilvánosan elérhető információk szerint) csak két alkalommal került sor arra, hogy a kormány "veszni hagyjon" uniós forrást. Először akkor, amikor a kormány egy OLAF-vizsgálat után a további jogvitát inkább nem vállalva magyar forrásból fizette ki az Elios-programot. Ez alapvetően Orbán Viktor veje, Tiborcz István cégéhez kötődött és önkormányzati közvilágítási korszerűsítésről szólt (volna).
Az OLAF szerint azonban nem csak a közbeszerzési pályázatok voltak szabálytalanok, de még az elkészült LED-világítás minősége sem volt megfelelő, így a szervezet 43,7 millió euró (akkori áron 13 milliárd forint) uniós forrás megvonását javasolta 2018 januárjában.
A másik az 1,6 milliárd forintnyi uniós pénzből indult Híd a munka világába című program volt, aminek során a Farkas Flórián vezette Országos Roma Önkormányzat még az akkor felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma szerint is szabálytalanul költötte el a pénzt. Itt szintén volt OLAF-vizsgálat, a magyar hatóságok később mégis megszüntették a nyomozást azzal az indokkal, hogy nem tudják megállapítani, ki szabálytalankodott.
A határozat februári kelte azért is érdekes egyébként, mert nem kizárt, hogy Mészáros Lőrincék tudhattak a kormánydöntésről - legkésőbb akkor biztosan, amikor megkezdték a szerződés újratárgyalásának előkészítését. Ehhez képest több alvállalkozó is arról számolt be lapunknak, hogy akár még egy-két hete is azt közölték velük, nem fognak nekik fizetni.
