Kritikus szakaszba jutottak az egyeztetések az Európai Bizottság és a magyar kormány között az igazságszolgáltatási reformokról, ami uniós tisztviselők várakozásai szerint hamarosan körülbelül tízmilliárd euró befagyasztott kohéziós politikai forrást tehet elérhetővé Magyarország számára. A bizottság jó eséllyel még a decemberi EU-csúcs előtt ráütheti a pecsétet a döntésre.
EU-források szerint közel jutott a megoldáshoz a magyar igazságszolgáltatás függetlenségének helyreállítására hivatott reformok ügye, ami – pozitív bizottsági döntés esetén – a 2021 és 2027-es keretköltségvetésből Magyarország rendelkezésére álló 21,7 milliárd euróból körülbelül tízmilliárd euró kohéziós politikai forráshoz való hozzáférés előtt nyithatja meg az utat valamikor jövő február és az évtized vége között.
December közepéig meglehet a bizottság pozitív véleménye
Értesülésünk szerint egyre bizonyosabbnak tűnik, hogy a biztosi testület december 13-án esedékes heti ülésén, azaz egy nappal az Európai Tanács december 14-én kezdődő ülése előtt két magyar vonatkozású döntést is hoz majd. Egyrészt megállapíthatja, hogy Magyarország immár megfelel az úgynevezett horizontális feljogosító feltételeknek, ezáltal jogosulttá válik a számára megpántlikázott kohéziós politikai források releváns része, jelenlegi állás szerint tízmilliárd euró lehívására a következő években. Egy másik verzió szerint a biztosi kollégium az ülés helyett írásos eljárásban állapítaná meg, hogy a magyar kormány – legalábbis a dolgok állása szerint – megfelel a feltételeknek.
A bizottság ezzel párhuzamosan várhatóan elfogadja és bemutatja a Magyarország ellen tavaly december 15-én hivatalosan megindított jogállami (költségvetési) feltételességi eljárás állásáról szóló éves jelentését, amely – most úgy tűnik – nem állapít majd meg lényegében semmilyen elmozdulást a kormánnyal szemben támasztott 21 kulcsfontosságú feltétel, úgynevezett szupermérföldkő teljesítésében.
Úgy tudjuk, hogy az elmúlt két napban felgyorsultak az egyeztetések a kormány és Brüsszel között az igazságszolgáltatási reformból még a Brüsszel szerint megoldatlan két kérdésről: a Kúria ügyelosztási rendszeréről és a magyar bírák azon jogáról, hogy akadálymentesen fordulhassanak előzetes döntéshozatal céljából az Európai Bírósághoz.
A magyar állandó képviselő információink szerint szerdán nyújtotta át az igazságügyi biztos kabinetjének – egyelőre informálisan – a magyar megoldási javaslatokat. Bár ezek bizottsági kiértékelése még tart, minden korábbinál nagyobb az esélye annak, hogy talán még egy technikai szintű egyeztetés kivételével ez lesz az utolsó kör, mielőtt a kormány hivatalosan is elküldheti Brüsszelnek, a szakzsargonban notifikálhatja a fennmaradó problémákat orvosló intézkedéseket. Az első esetben egy törvénymódosítást, a másik esetben pedig egy miniszteri rendeletet.
Ehhez kapcsolódóan: Az EU politikai irányvonala lesz a júniusi szavazás tétje
Reynders–Bóka-egyeztetést terveznek pénteken
Úgy tudjuk, hogy Bóka János, az európai ügyekért felelős miniszter pénteken Brüsszelben találkozik Didier Reynders igazságügyi biztossal, aki szerdán a biztosi testület ülésén tájékoztatta kollégáit a magyar ügyek állásáról. A találkozó tényéből arra lehet következtetni, hogy valóban a célegyenesbe fordultak az egyeztetések.
A bizottságon belül vita tárgyát képezi, hogy mit tekintsenek hivatalos notifikációnak: a törvénymódosítás parlamenti megszavazását, a szöveg Hivatalos Közlönyben való publikálását, vagy a hatálybalépését. Nevük mellőzését kérő források szerint a Hivatalos Közlönyben való publikálást követően tekinti majd a bizottság véglegesen benyújtottnak a magyar dokumentációt. Ezt követően a testületnek az eredeti három hónapból még kilenc napja marad annak elbírálására, hogy a négy kérdéskört lefedő igazságszolgáltatási reformok orvosolják-e a problémákat, és teljesültnek minősíthetők-e a horizontális feljogosító feltételek.
Ha igen, akkor az Orbán-kormány jogot formálhat arra, hogy a kohéziós politikai források más uniós intézkedések által nem blokkolt részére vonatkozóan kifizetési kérelmeket nyújtson be, és a bizottság részéről vissza is térítsék azokat. Bár a horizontális feljogosító feltétel a 2021 és 2027 között Magyarország rendelkezésére álló teljes, 21,7 milliárd eurós keretre érvényes (ebben a kohéziós politikai források mellett a belügyi és halászati alapok is benne vannak), a tízmilliárd eurón felüli részhez, azaz 11,7 milliárd euróhoz való hozzáférés továbbra is blokkolva lesz. Ez az összeg részben a jogállamisági feltételességi eljárás (6,3 milliárd euró), részben pedig további három horizontális feljogosító feltételnek (a szexuális kisebbségek jogai, a tudományos élet szabadsága és a menekültek jogai) való meg nem felelés (2,63 milliárd euró) miatt egyelőre zárolva marad.
Első körben ötszázmillió eurót fizethetnének ki
A sajtóban korábban 13 milliárd euró uniós forrás potenciális felszabadítását kötötték össze az igazságszolgáltatási reformokkal. Ez az összeg most azért csökkent le tízmilliárdra, mert a bizottságnál a még hiányzó, úgynevezett tematikus feljogosító feltételek miatt nem elérhető forrásokat is levonták. Ezeknek a teljesítése nyomán további hárommilliárd euró válhatna hozzáférhetővé.
Brüsszelben abból indulnak ki, hogy ha pozitív lesz a bizottsági értékelés, akkor első körben a kormány által már benyújtott – szerintük – ötszázmillió euró értékű számla kifizetése kezdődhet meg, lényegében már heteken belül. A kormány részéről korábban 202 millió euró számla benyújtását jelentették be, egyes forrásaink szerint az uniós intézményeknél már azt a háromszázmillió eurót is beszámítják, amelyek benyújtására év végéig tett ígéretet a kormány.
A benyújtott számlák kifizetésére a szabályok értelmében a horizontális feljogosító feltételek teljesítésétől számított hatvan nap áll a bizottság rendelkezésére. Ezt alapul véve valamikor februárban jöhetnek a kifizetések, bár kivételes esetekben és különmegállapodás esetén már azonnali (értsd: év vége előtti) kifizetésekre is volt példa korábban.
