A Human Rights Watch (HRW) szerint Iránban legkevesebb tizenegy rabot fenyeget a kivégzés közvetlen veszélye, a többségük kurd.
A jogvédő csoport január 23-án kiadott közleményében arról számolt be, hogy mind a tizenegy embert politikai vagy biztonsági vonatkozású vádak miatt ítélték halálra, jóllehet „a nemzetközi jog szerint ezek soha nem vezethetnek halálbüntetéshez, az élethez való jog súlyos megsértéséhez”.
Több foglyot „züllöttség” és úgynevezett moharebeh miatt ítéltek el, ami Istennel szembeni ellenségeskedést jelent.
A HRW sürgette a nemzetközi közösséget, hogy „gyakoroljon nyomást Iránra, hogy ne alkalmazzon halálbüntetést ilyen vádak alapján”.
„Az iráni hatóságok hírhedtek arról, hogy tisztességtelen tárgyalások után halálbüntetést szabnak ki azért, hogy megfélemlítsék a lakosságot, miután az országos tiltakozásokon szervezett és alapvető reformokat követelnek” – mondta Michael Page, a HRW közel-keleti és észak-afrikai igazgatóhelyettese.
Ehhez kapcsolódóan: Jogvédők szerint legalább 142 embert végeztek ki májusban Iránban
A jogvédő csoport nyolcat azonosított azok közül, akik közvetlen veszélyben vannak: Anvar Kezri, Kamran Seika, Koszro Besarat, Pedzsman Fatehi, Vafa Azarbar, Mohammad Faramarzi, Mohszen Mazlum és Reza Raszaí.
A HRW nyilatkozata azután született, hogy Iránban kivégezték a kurd származású Farhad Szalimit és Mohammad Kobadlut, akit a 2022-es rendszerellenes zavargások során tartóztattak le.
„A brutális iráni kormány különösen keményen lép fel a kisebbségi etnikai közösségekkel szemben” – mondta Page.
A HRW közlése szerint az iráni hatóságok 2023-ban jelentősen növelték a kivégzések számát. Egyes külföldi székhelyű iráni emberi jogi csoportok szerint az iszlám köztársaság több mint hétszáz foglyot végzett ki tavaly.
Az oslói székhelyű Iran Human Rights szervezet 2023. áprilisi jelentésére hivatkozva a HRW azt állítja, hogy az etnikai kisebbségekhez tartozók aránya kirívó a kivégzettek körében.
A jelentés azt mutatta, hogy 2022-ben az előző évinél több mint kétszer több olyan iránit végeztek ki, akik a kurd, az azeri vagy a beludzs közösség tagjai voltak.
„Ez alátámasztja, hogy a kisebbségi közösségek minden korábbinál gyakrabban válnak halálbüntetés célpontjává” – közölte a HRW.
