Akadálymentes mód

A legfrissebb hírek

Több mint egy évvel a szigetszentmiklósi olajszennyezés után még tart a nyomozás, a természet gyógyul


Hónapokon át dolgoztak a vízügyes szakemberek, természetvédők, civilek a Ráckevei–Soroksári Duna-ág szigetszentmiklósi szakaszán elkövetett természetkárosítás következményeinek felszámolásán, amely ezen a Duna-szakaszon az elmúlt ötven év legsúlyosabb környezetszennyezése volt
Hónapokon át dolgoztak a vízügyes szakemberek, természetvédők, civilek a Ráckevei–Soroksári Duna-ág szigetszentmiklósi szakaszán elkövetett természetkárosítás következményeinek felszámolásán, amely ezen a Duna-szakaszon az elmúlt ötven év legsúlyosabb környezetszennyezése volt

Még évekig eltarthat, mire a Ráckevei-Duna szigetszentmiklósi szakaszán 2020 decemberében elkövetett olajszennyezés hatósági része lezárul. A település polgármestere azt mondja, bár az idei költségvetésben erre előirányzott pénzt végül másra kell költeni, nem mondott le arról, hogy a hasonló katasztrófák megelőzése érdekében szenzoros riasztórendszert szereltessen a csatornahálózatba.

Szigetszentmiklósnak valamivel több mint 16 millió forintjába került a szennyezés következményeinek elhárítása, a csatornahálózat megtisztítása. Összesen 14 millió 38 ezer forintot visszakapott a település a vis maior keretből, mondta el a Szabad Európának Nagy János, Szigetszentmiklós polgármestere, amikor a környezetrombolás óta eltelt időszak fejleményeiről kérdeztük.

Nagy János szerint akár két-három évig is elhúzódhat még a szennyezéssel kapcsolatos hatósági munka. Az ügy gyanúsítottja, egy 59 éves tököli férfi – aki szabadlábon védekezhet – nem volt hajlandó alávetni magát a poligráfos vizsgálatnak.

Szenzoros riasztórendszert szeretne a polgármester

„Mondják, hogy a villám nem csap kétszer ugyanoda, itt viszont néhány nappal az első természetkárosítás után újabb szennyezést követtek el. Ezt meg kell akadályozni, ezért szeretném, hogy legyen szenzoros riasztórendszer a csatornahálózatban” – mondja a polgármester.

Nagy János tervének megvalósítására azonban idén nem sok esély van. Mint mondta, a Szigetszentmiklós Város Buckai-, Lakihegyi és Északi Városrészek Fejlesztési Bizottsága kivette az idei költségvetésből a csapadék- és vízelvezető beruházásokra, a cenzorra és az olajfogókra is szánt mintegy 68 millió forintot. Nagy János azt mondja, megérti a döntést, nyilván másutt más a prioritás.

A polgármester ugyanakkor hangsúlyozta, még nem tett le az idei megvalósításról, igyekszik, ha erre lehetőség lesz, átcsoportosítással előteremteni a pénzt a berendezésekre, a szenzoros riasztórendszer ugyanis azonnal jelzi, ha idegen anyag kerül a csatornarendszerbe, és lezárja az érintett szakaszt.

Az elmúlt ötven év egyik legsúlyosabb környezetszennyezése

Így emlegették a szakemberek az első pillanattól kezdve a Ráckevei–Soroksári Duna-ágon történteket. A Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2020. december 12-én kapta a bejelentést arról, hogy – mint később kiderült – több mint hatezer liter fáradt olajat engedtek bele Szigetszentmiklóson a Tebe utca és a Rév sor kereszteződésénél lévő esővízcsatornába, ahonnan a Dunába került. A természetvédelmi oltalom alatt álló, Natura 2000-es területen védett állatok és növények pusztultak el.

Még nem látni a fényt a csatorna végén: évek múlva tisztulhat csak ki a Duna-ág
please wait

Jelenleg nincs elérhető tartalom

0:00 0:03:21 0:00

A legmagasabb fokú vízügyi készültséget rendelte el a vízügyi főigazgatóság, amelynek budapesti, győri és szolnoki munkatársai együtt heteken keresztül dolgoztak a kárelhárításon. Merülőfalakkal, speciális gépekkel igyekezték egyszerre tisztítani a területet és megakadályozni, hogy a folyóban továbbjusson a szennyeződés. Ott volt a Szabad Európa is, hogy megörökítse a kárelhárítást, amihez – mint ez a videóból kiderül – egy speciális anyagot, egy magyar találmányt is felhasználtak.

Szakemberek szerint ha ekkora mennyiségű fáradt olaj kijutott volna az élő vízbe, annak az egész soroksári Duna-ágra végzetes hatása lett volna.

Gyógyítja magát a természet

Mintegy kétezer négyzetméternyi területen szennyezte a védett tőzeglápot az olaj, a civilekkel együtt nyolcvan-száz ember dolgozott egyszerre a kárelhárításon. Összesen hatvanezer liter olajos vizet és több mint 6200 tonna veszélyes hulladékot távolítottak el. 2021. április 1-jén vonultak le a vízügy szakemberei a területről abban a reményben, hogy a természet gyógyulni kezd.

Egy év elteltével az eseményekről készített vízügyes videó szerint beigazolódni látszanak a remények, az élet visszatért a területre.

  • 16x9 Image

    Fazekas Pálma

    Fazekas Pálma a Szabad Európa budapesti irodájának hírszerkesztője. Csaknem harminc éve dolgozik újságíróként, elsősorban hírek, hírműsorok szerkesztőjeként, hírszerkesztőségek vezetőjeként. A nyomtatott és az elektronikus sajtó szinte minden területén dolgozott, így a Kurírnál, az Interpress Magazinnál, a Magyar Rádióban, a Westelnél, a Magyar Televízióban, az InfoRádióban, az Origóban és az Infostartnál is.  

XS
SM
MD
LG