Az EU és több nyugati ország vezetői Kijevből üzentek a világnak Oroszország Ukrajna elleni teljes inváziójának második évfordulóján. Közben a megszállt ukrán területekre utazott az orosz védelmi miniszter.
Volodimir Zelenszkij elnök egy olyan, Kijev környéki repülőtérről szólt videóbeszédében az ukránokhoz, amelyért heves harcok folytak a háború első napjaiban. Azt mondta: az elmúlt két év elkeseredett harcai azt jelentik, hogy „730 nappal közelebb vagyunk a győzelemhez”.
„Két évvel ezelőtt fegyverropogással fogadtuk itt az ellenséges repülőgépeket” – mondta Zelenszkij, majd arra utalt, hogy külföldi vezetők sora érkezett most Ukrajnába a Hosztomel repülőtérre az évfordulóra, „két évvel később itt találkozunk barátainkkal, partnereinkkel”.
Hozzátette: fontos, hogy a háborúnak „a mi feltételeinknek megfelelően” legyen vége.
A beszámolók szerint Ursula Von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Lengyelországból utazott vonattal az ukrán fővárosba Giorgia Meloni olasz, Justin Trudeau kanadai és Alexander De Croo belga miniszterelnök társaságában. Az utóbbi politikus országa tölti be jelenleg az EU soros elnökségét.
Meloni videókonferencián látja vendégül a G7 országcsoport vezetőit. Ezen Zelenszkij várhatóan arra ösztönzi majd a résztvevőket, hogy folytassák támogatásukat, és tegyék lehetővé, hogy visszaverjék Európa második világháború utáni történelmének első teljes körű katonai invázióját.
Érkezésekor Von der Leyen olyan fotót tett közzé az X-en, amely egy kijevi vasúti peronon készült. Azt írta: azért utazott oda, hogy megemlékezzen a baljóslatú évfordulóról, „és ünnepelje az ukrán nép rendkívüli ellenállását”.
„Jobban, mint valaha, továbbra is szilárdan kitartunk Ukrajna mellett – mondta. – Pénzügyileg, gazdaságilag, katonailag, erkölcsileg (…) míg az ország végre nem lesz szabad.”
Ehhez kapcsolódóan: Két éve ezen a napon tört ki a háború: túlélők emlékeznek az első pillanatokra
Ukrajnába érkezése előtt Trudeau az X-en, a korábbi Twitteren külügyminisztere, Mélanie Joly gondolatát osztotta meg: Kanada és szövetségesei „egyértelmű üzenetet küldenek Oroszországnak: Ukrajna nem fog vereséget szenvedni Putyin törvénytelen háborújában.”
Támogatásukról biztosították Ukrajnát más nyugati vezetők is.
Joe Biden amerikai elnök az ukránok eltökéltségét méltatta, és kijelentette: „Az Egyesült Államok vezetésével a példa nélküli, ötven országból álló, Ukrajnát támogató globális koalíció továbbra is elkötelezett amellett, hogy létfontosságú segítséget nyújtson Ukrajnának, Oroszországot pedig felelősségre vonja agressziójáért.”
„Az amerikaiak és mások szerte a világon megértik, hogy ennek a harcnak a tétje messze túlmutat Ukrajnán” – mondta.
Olaf Scholz német kancellár arra buzdította a németeket és minden európait, „tegyenek még többet – hogy hatékonyan meg tudjuk védeni magunkat”.
Scholz közölte, hogy Németország évtizedek óta most először teljesíti teljes mértékben NATO-célját, és fordítja GDP-je két százalékát a hadseregére.
Rishi Sunak brit miniszterelnök kijelentette: „Meg kell újítanunk eltökéltségünket (…) ezen a sötét évfordulón. Itt a pillanat, hogy megmutassuk: a zsarnokság soha nem fog győzedelmeskedni. Megismételjük: ma és holnap is Ukrajna mellett fogunk állni.”
Ehhez kapcsolódóan: Magyarország blokkolta az ukrajnai háború második évfordulójára szánt közös EU-nyilatkozatot
Az évforduló előtt egy nappal az Egyesült Államok és az Európai Unió újabb szankciók százait jelentette be Oroszország és a háborúért felelős tisztviselők ellen. Közben ugyanakkor az ukrán vezetők kétségbeesetten könyörögnek a nemzetközi közösséghez, hogy ne álljon le a támogatással, ne hagyja, hogy „elfogyjon az empátia”.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az évforduló alkalmából kiadott nyilatkozatában kiemelte: „A harctéri helyzet továbbra is rendkívül súlyos”, és „Putyin elnök célja, hogy uralja Ukrajnát, nem változott, semmi sem utal arra, hogy békére készülne. De nem szabad nem odaadónak lennünk.”
A héten Stoltenberg azt mondta a Szabad Európa ukrán szolgálatának, hogy a szövetség olyan előny, amilyet sem Oroszország, sem Kína nem tud felmutatni.
Az ENSZ február 23-i közgyűlésén Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter arról beszélt, hogy „Oroszország célja Ukrajna elpusztítása, és ezt nem is nagyon rejti véka alá”. Hozzátette: „A háború egyetlen oka az volt és az is marad, hogy Oroszország tagadja Ukrajna jogát a létezéshez, és folytatja gyarmati hódítását.”
Az orosz erők múlt héten elfoglalták a túlnyomórészt rommá vált kelet-ukrajnai Avgyijivkát, miközben a maradék ukrán csapatok a jelentések szerint lőszerhiány miatt kivonultak. Ez volt Moszkva első jelentős területszerzése az elmúlt egy évben.
Az orosz hadsereg február 24-én közölte, hogy Szergej Sojgu védelmi miniszter meglátogatta a csapatokat a megszállt Ukrajnában, hogy egyértelmű üzenetet küldjön Kijevnek és az orosz közvéleménynek.
„Ma, ha az erőink arányát nézzük, mi vagyunk fölényben” – idézték a tisztviselők az egyik orosz parancsnoki központban beszélő Sojgut.
Az orosz hadsereg azt is bejelentette, hogy csapatai támadásba lendültek, miután elfoglalták Avgyijivkát a Donyecki területen.
Ehhez kapcsolódóan: A szankciók ellenére francia, német és amerikai cégektől is importált az orosz vadászbombázógyár
Zelenszkij a konzervatív Fox News csatornának adott interjúban sürgette az Egyesült Államok Kongresszusát, hogy fogadja el a hatvanmilliárd dolláros segélycsomagot az ukrán védelem erősítésére, mondván: ez olcsóbb, mint az orosz győzelem következményei lennének.
Zelenszkij megismételte azt, amire Oroszország több szomszédja is figyelmeztet: Putyin tovább fog nyomulni Kelet-Európába, ha meghódítja Ukrajnát.
„Képes-e Ukrajna a túlélésre a kongresszus támogatása nélkül? Természetesen. De nem maradunk életben mindannyian” – mondta Zelenszkij.
Február 24-én Zelenszkij főtanácsadója, Mihajlo Podoljak azt mondta, hogy Ukrajna felméri „a rendelkezésre álló erőforrásait”. Szerinte lehetetlen megjósolni, hogy mikor érhet véget a háború, ha nem tudják, mennyi fegyver és lőszer áll Kijev rendelkezésére.
Azt is éreztette, hogy az ukrán elnöki hivatal jelenleg nem híve a béketárgyalásoknak Oroszországgal, mert azok „Ukrajna fokozatos halálát” jelentenék.
Viola Amherd svájci elnök azt mondta a Neue Zürcher Zeitungnak, hogy Oroszország aligha vesz részt azon a magas szintű békekonferencián, amelyet a semleges Svájc kíván rendezni a következő hónapokban.
Ignazio Cassis svájci külügyminiszter közölte az ENSZ-szel, hogy az ötletet januárban vetették fel, és Bern reményei szerint idén nyárra meg is valósul a konferencia.
Oroszország jelenleg Ukrajna területének mintegy ötödét tartja ellenőrzése alatt.
Az ukrán hadsereg közölte, hogy megsemmisített egy orosz A–50-es megfigyelő repülőgépet, miután február 23-án az oroszok újabb drón- és rakétacsapásokat indítottak Ukrajna több régiója ellen. Ha a hír igaz, akkor Moszkva már a második A–50-es gépét veszítette el alig több mint egy hónap alatt.
Olekszandr Szirszkij tábornok, akit Zelenszkij elnök a közelmúltban nevezett ki az ukrán fegyveres erők főparancsnokává, február 24-én kijelentette: „Meg vagyok győződve arról, hogy az egység a mi győzelmünk.”
„Biztos, hogy így lesz, mert a fény mindig legyőzi a sötétséget” – tette hozzá.
A második évfordulón az ukrán vezérkar közölte, hogy Oroszország 2022. február 24-e óta körülbelül 409.000 katonát veszített.
Mindkét fél titkosnak nyilvánította a veszteségeit jelző számokat. A Szabad Európa nem tudja megerősíteni, hogy pontosak-e a beszámolók a harctéri fejleményekről vagy az áldozatokról.
