Történelmi festményeken a kétszáz évvel ezelőtti Krím
Az 1853–56-os krími háború idején egy londoni nyomda összeállította Carlo Bossoli svájci művész krími városokról és tájakról készült festményeit, hogy kielégítse a félsziget iránti megnövekedett kíváncsiságot. Kétszáz évvel később a terület újra a címlapokon szerepel.
13
Kilátás Kercsre a Mithridatész-hegyről. A jobb oldali emlékmű Ivan Sztempkovszkij orosz régész mauzóleuma volt, amely a harcokban megsérült, majd a szovjetek lerombolták, miután 1944-ben visszafoglalták a náciktól Kercset
14
Bilohirszket a krími tatárok Karaszubazar néven ismerték, ami azt jelenti, hogy piac a Karaszu folyón. A krími név a város bazárjára utal, amely a Krími Kánság idején az elrabolt szlávok egyik fő rabszolgapiaca volt
15
Balaklava kikötője a korabeli erődítményekről nézve. Balaklava az öböl ellenőrzéséért vívott súlyos veszteségekkel járó csata miatt vált a krími háború emblematikus helyszínévé
16
A kán palotája Bahcsiszerájban. A krími festményeket tartalmazó, 1856-ban megjelent könyv jómódúvá tette Bossolit, de valószínűleg kevéssé segítette elő a művészi pályáját. Mire a könyv napvilágot látott, a művész technikája már jelentősen fejlődött fiatalkori, krími munkáihoz képest, amint az ezen az 1857-es bahcsiszeráji festményen is látható. Bossoli 1884-ben halt meg, a svájci Luganóban van eltemetve