Október 23-a másnapján felkeresi az OBT elnökét a török igazságügyi miniszter. A találkozót ugyan ő kérte, de országának elnöke a 2016-os puccs után több ezer bírót börtönöztetett be, ami ellen olyan nemzetközi bírói szervezetek is rendszeresen tiltakoznak, amelyeknek az OBT is tagja.
Majdnem napra pontosan két éve találkozott David Pressman amerikai nagykövet két magyar bíróval, Matusik Tamással és Vasvári Csabával, az – előző – Országos Bírói Tanács (OBT) tagjaival. A 2022. október 27-i találkozó után a kormány sok sajtófelülete a bírók lemondását követelte, és amerikai beavatkozásról írt.
Az év elején felállt új OBT eddig inkább a török/türk nemzetközi kapcsolatokat erősítette, aminek kapcsán a kormánysajtó nem ír az igazságszolgáltatás külső befolyásolásáról.
Szabó Péter elnök az OBT ülésén folytatott vita után és a lapunknak adott interjúban tett állítása ellenére már május végén Isztambulba látogatott, a Türk Államok Szervezete igazságügyi tanácsai elnökeinek és képviselőinek második találkozójára, ahol előadást is tartott.
A Türk Államok Szervezetének Azerbajdzsán, Kazahsztán, Kirgizisztán, Törökország és Üzbegisztán a tagja, Magyarország 2018 óta megfigyelő tag.
2024. július 4-én az OBT vendégül látta a Török Igazságügyi Akadémia delegációját. Igaz, ezt a szervezetet nem az OBT, hanem az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György hívta meg.
Október 24-én, csütörtökön Yılmaz Tunç török igazságügyi miniszter látogat az OBT-be. Kérdésünkre az OBT szóvivője megerősítette információnkat. Dr. Kovács Ildikó bíró válaszlevelében hozzátette: „Törökországban az igazságügyi miniszter a Bírák és Ügyészek Legfőbb Tanácsának az elnöke, a találkozót Yılmaz Tunç úr kezdeményezte, célja az igazságügyi szakmai kapcsolatok megbeszélése.”
A törökországi puccs után több ezer bírót bebörtönző Erdoğan-kormányt rendszeresen bírálják olyan nemzetközi igazságügyi szervezetek, amelyeknek az OBT is tagja, például az EU-tagállamok bírói tanácsait képviselő European Network of Councils for the Judiciary (ENCJ).
A szervezet 2024. július 24-én nyilatkozatot adott ki a magyar bírók javadalmazása kapcsán is, amelyben azt írják: „Az igazságszolgáltatás elégtelen finanszírozása akadályozza, hogy feladatait hatékonyan és függetlenül lássa el.” Közleményükben felszólítják a magyar állam illetékeseit, hogy „tegyék meg a helyzet megoldása érdekében szükséges lépéseket”.
Eközben az illetékes, Tuzson Bence igazságügy-miniszter nyilatkozataiban rendszeresen egy egyelőre körvonalazatlan tartalmú újabb igazságügyi reformmal kapcsolja össze a harmadik éve elmaradt bérrendezést. Megszólalásaiban – utoljára szeptemberben egy, a Kúrián tartott konferencia nyitóbeszédében – rendszeresen a kormány/parlament törvényalkotási szándékainak érvényesülését ellenőrizné a bíráskodásban. Ismerve a NER voluntaristának nevezett, sokszor személyre szabott jogalkotási gyakorlatát emiatt sok bíró attól tart, hogy a kormány olyan – új – igazságügyi reformra készül, amely visszanyesné a bírói függetlenségnek az EU nyomására 2023 nyarán tett és törvénycsomagban realizált garanciáit is. A béremelés tartós lebegtetése egyaránt kiszolgáltatottá teszi a bírók választott és érdekképviseleti szervezeteit, és negatívan hat a bírói véleményalkotásra.
